Puja Shri Rampurban, 1990.12.12. Shri Rampur (India tour 90/91)

Azért jöttünk erre a helyre, mert azt gondoltuk, hogy kényelmesebb lesz, mint az előző hely, ahol voltunk. De bizonyára tudtátok, hogy van egy elég ördögi ember, aki ilyen furán próbálta megszervezni a dolgokat csak azért, hogy pénzt sajtoljon ki belőlünk a nagy semmiért. El kell mondanom, emlékezzünk arra, hogy amikor helyesen cselekszünk ebben a Krita Yugában… Ez az az idő, amikor a Paramchaitanya aktívvá vált. Ezért hívják Krita Yugának. Rendkívül aktív ilyenkor ez az erő. Megkínozták a szenteket – akik igaz emberek voltak – ebben az országban és minden országban. És ellehetetlenítették az életüket, mert elszigetelt emberek voltak. Egy szent volt itt, egy szent ott. De ezekben a modern időkben nagyon sokan vagyunk, nagyon sok sahaja jógi van az egész világon. Mindenek előtt, kollektíven nagyon erősek vagyunk. Másodszor pedig maga a Brahmachaitanya vált aktívvá. Ez egy nagyszerű dolog, amit fel kell ismernünk magunkban, hogy bármilyen mértékű kegyetlenség, ellenünk irányuló szervezkedés, más emberek bármiféle erőszakos cselekedete nem tud ártani nekünk. Ha valaha is megpróbálnak bántani minket, azzal csak maguknak ártanak.

Ettől eltekintve minden munkánkat akadálymentesen tudjuk végezni. De még egy pillanatra sem szabad elveszítenünk az önbizalmunkat és az eltökéltségünket. Mindenek felett, legyen hitünk a Paramchaitanyá-ban, mely most aktív. Minden panaszunk, minden problémánk oka önmagunkban keresendő. Azért történnek velünk ezek a rémes dolgok, mert elveszítjük a hitet önmagunkban. (hindi) És bármi is történjen, még akkor is, amikor az emberek kövekkel dobáltak meg minket, sokat segített nekünk. Természetesen néhányan enyhén megsérültek, nem számít, az esetet feljegyezték, és ez a borzalmas szervezet bajban van. Senki sem tudott mit kezdeni velük. Csak akkor csillapodtak le, amikor bíróságra vittük az ügyet. Nagyon tisztán lehet látni, minden úgy alakul, hogy a segítségünkre váljék, és az önmagunkba vetett hitünk teljes kell, legyen, hogy megértsük, Isten velünk van, és mindenható. Nagyon sok példát mondhattok ti is, és nagyon sok példát mondhatok én is. Ám azt kell mondanom, hogy csakis az önbizalom hiánya az, ami problémákat okoz nekünk. Tegyük fel, hogy… itt van egy kígyó. Semmitől sem kell félni. Egy kígyó sem marhat meg sahaja jógit. Sokkal értelmesebbek, mint ezek az ördögi emberek.

Amikor Gandhi ashramjában voltam, 4-kor kellett kelnünk. Gandhiji meglehetősen nagy fegyelmet tartott, nem úgy, mint Én. Mindenkinek meg kellett fürödnie, és 5 órára a prathnába kellett mennünk. És a prathna helyen, meg az odavezető úton, nagyon sok kígyót láttunk kúszni körülöttünk. Szó nélkül kellett a prathna helyre mennünk. És néha azt láttad, hogy előtted ül egy kígyó… így. Csendben kellett maradni, és elvégezni a prathnát. De senkit sem martak meg. Évekig ott voltam, látogattam is ezt a helyet, olyan sok kígyót láttam, mint még soha. De ez volt az egyedüli alkalom, amikor kígyókat láttam így ülni néhány meditáló előtt, megpróbálva élvezni a meditációjukat. A kígyók megértik a vibrációkat. Szeretik a hűvöset. Egyszer elmentem egy faluba, a férjem egy kissé előre ment, míg én egy hídon ültem. Néhány lépcső volt ott. Ott ültem, és egy ekkora piton elkezdett mozogni a lábam alatt. Láttam, ahogy mozgott, ilyen vastag volt. Mozgott, de nem bántott Engem. Tudom, hogy nem bánthat, mert szereti a hűvöset.

És élvezte, szép lassan mozgott, kb. 1,5 percig tartott. Tehát, mindenek előtt fel kell ismernünk, hogy sahaja jógik vagyunk, különösen áldott emberek, mert megkaptuk az önmegvalósulást, amit nagyon kevesen kaptak meg ezen a világon. Valamint azt, hogy az összes állat megért minket. Jobban megértenek minket, mint az emberek, mert a Mindenható Isten irányítása alatt állnak. Sosem félek tigristől, oroszlántól, semmitől sem. Én sohasem félek. De ha egy őrült embert látok, vagy egy részeget, különösen egy részeget – nem félek, de irtózok tőle, mert azt gondolom, hogy milyen rossz vibrációi vannak egy ilyen embernek. Mert az állatok sosem isznak, még egy veszett kutya is jobb egy őrült embernél. Tehát meg kell értenünk, mi nem állunk annyira az Isten irányítása alatt, mert az Isten szabadságot adott nekünk. De most, nem csak hogy a Paramchaitanya irányítása alatt állunk, de a Paramchaitanya minden percben gondoskodik is rólunk. És így oldódnak meg a dolgok. Nagyon sok példa van erre. De ha meginog a hitetek, ha féltek, akkor egy kissé meg kell értenetek, hogy nincs mitől félnetek. A dolgok megoldódnak, erről nagyon sokan tudnának nektek mesélni.

Svájciak jöttek egy pujára Punéba. Tudtam, hogy jönnek. Nem értesítettek, de tudtam. És halogattam a puját, amíg lehetett. Ezek az emberek Bombay-ból taxival jöttek Pune-ig. Prathisthan-ba szerettek volna menni. A taxis ezt tudta, de Prathisthan helyett elvitte őket egy másik helyre, Bhoogau-ba, ahol mindannyian táboroztunk. És ezek az emberek láttak minket, ezért kiszálltak. A taxis azt mondta: „Nem, nem, ez nem Prathisthan!” De azt felelték: „Ez az a hely, ahová jönnünk kellett.” És pont időben érkeztek meg. Úgy értem, mindannyian nagyon sok dologról írhattok, hogyan segít rajtatok Isten minden lehetséges módon. Anyagilag, védelemmel, áldásokkal minden oldalról. Tehát nem kell aggódnunk, hogyan oldjuk meg a problémát. Valójában, egyáltalán nem kellene, problémánk legyen. Néhányan úgy gondolják, hogy logikus következtetésekkel rájöhetnek dolgokra. Nem tudnak. Mert egy olyan szinten vagyunk, ahol a logika nem működik. Egy olyan szinten vagyunk, ahol a Brahmachaitanya működik, és megvan a maga logikája. Ne próbáljatok bármit is logikusan megoldani. Az első dolog, ami történik, hogy elveszítitek a kapcsolatot a lélekkel, elveszítitek a kapcsolatot az örömmel, elveszítitek a kapcsolatot a vibrációkkal. Tehát nincs logikus következtetés, hanem az Isteni logika veszi át a szerepet.

Ez nem azt jelenti, hogy rabszolgák vagytok, épp ellenkezőleg: megbecsült vendégek vagytok Isten Királyságában. Különbség van a két hozzáállás között. Például, ha idejövök, virágfüzért szeretnének adni nekem. Mondhatnám, hogy nem vagyok a rabszolgátok, miért szeretnétek virágfüzért adni? Azt mondhatnák, hogy: „szeretnénk, ha eljönnél egy ünnepségre.” Válaszolhatnám erre, hogy: „Nem tudok jönni, sajnálom. Szabad vagyok, azt teszek, amit akarok, hogyan dönthetnétek helyettem?” De a vendégük vagyok, és azért hívnak meg, hogy kimutassák tiszteletüket, hogy gondoskodjanak Rólam, hogy megvédjenek. Rabszolgaságnak hívjam-e, ha a védelmemért tesztek valamit? Természetesen tudjátok, hogy nincs szükségem semmiféle védelemre. De mégis megpróbáltok megvédeni. Rendben van, nem bánom. Ha ez örömöt ad nektek, akkor nem bánom, és nem érzem úgy, mintha az összes sahaja jógi rabszolgájává válnék. Elszállásoltok, folyton úgy mozgok, mint egy tollaslabda. Sosem morgolódom, sosem panaszkodom. Rendben van, elfogadom, bármit is mondtok. Nem azért teszitek mindezt, hogy ártsatok Nekem, vagy, hogy tiszteletlenek legyetek, hanem megpróbáltok a magatok módján segíteni, hogy könnyebben és hatékonyabban dolgozhassak. Hogyne lennék megértő? Rendelkeznetek kell egy fajta intelligenciával, hogy érezzétek körülöttünk a Mindenen átható erő jelenlétét. Nagyon sok fényképet láttatok már. Láttátok a fényt a fejetek felett.

Mentálisan elfogadjátok, de nem a szívetekkel. Tudom kik azok, akik szívből elfogadják. És azt is tudom kik azok, akik nem. Azok, akik elfogadnak Engem, sosem engedik, hogy azt mondjam: „miért nem csináltad meg ezt?” Bármit mondok, megteszik, mert most már a szívükben elfogadtak Engem. Itt van például a tegnapi egyszerű eset. Megvettem nektek ezeket a sapkákat. Meglepődtem, hogy nagyon sokan nem vették meg. Utánajártam, megvettem a sapkákat, hogy megvédjem a fejeteket – ti miért nem vettétek meg őket? Nem drágák – mi az a 3-4 rúpia? Semmi. Vagy itt vannak a dhotik, amiket nektek vettem. Utánajártam, nem bánom, ha nem akarjátok megvenni, de meglepett. Ma is viselhettétek volna, és nagyon jól állna nektek. Természetesen, szabadok vagytok. Ez egy apróság, de megmutatja, hol tartotok. Anyánk vásárolta, nagy szeretettel, kiválasztotta nekünk, nem drága. Ajándékként is odaadhattam volna nektek. De egyszerűen csak próbára akartalak tenni titeket. És itt jön a próbatétel. Végül is ártani nem árt, jobb sapkát viselni ebben a hőségben. És dhotit is jobb viselni, mert ez a viselete ennek az országnak, és bármi is legyen ennek az országnak a viselete, az jobban illik ehhez az országhoz. Nagyon meleg van itt, és egy pamut dhoti, vagy akár egy selyem dhoti, szép viselet. Nem szeretnék bármit is rátok erőltetni. De ez titeket minősít – egy ilyen apró dolog, mint egy sapka…

Hányan vagytok, akik nem vettétek meg a sapkát? Emeljétek fel a kezeteket! Rendben van. Adjátok nekik oda ajándékba! És hányan vagytok, akik nem vettétek meg a dhotikat? A dothikat is odaadjam ajándékba? Vegyétek meg, kérlek. Elfogyott? Rendben van. Hozok nektek még. Nagyon kényelmesek és szépek, nagyon helyesek. Nagyon szépek, élvezni fogjátok! Rendben van. Tehát, egészen apró dolgok kifejezhetik a figyelmünket. Nagyon apró dolgok. Mint ahogy itt van ez a hatalmas égbolt. És ha felnéztek rá, minden levél – mondjuk, hogy itt van egy fa – minden egyes levél szépen körvonalazódik. Ugyanígy, nagyszerű dolog a Sahaja jóga, de minden apró részletet, görbületet megmutat, és minden rejtett viselkedés. Természetesen ez most nem egy kihívás, vagy a személyiségetek elleni bármiféle sérelem. De minél inkább megértitek a Sahaja jógát, minél inkább elmélyültök benne, annál inkább tudni fogjátok, hogy bármi, ami a Sahaja jógában történik, a ti javatokra válik. Csakis a ti javatokat szolgálja.

És azt is megértitek, hogy ez az erő mennyire fel van ruházva mindennel. És teljes mértékben hinnetek kell önmagatokban és ebben az erőben. Így bármit tesztek, bármit szeretnétek, vagy bármerre is indultok, mindenről előre gondoskodnak, útbaigazítanak, mindent megszerveznek nektek. Ezért, meg fogtok lepődni, mennyire gondoskodnak rólatok. Különösen a hölgyeknek, az egyik „fegyvere” az hogy megrémülnek, a másik meg az, hogy sírnak. Természetesen Nekem is sírnom kellett néha, de sosem a saját kellemetlenségem, a saját fájdalmam miatt. Csak mások fájdalma miatt, mivel kollektívek a szemeim, nem tudom visszatartani a könnyeket. De Magamért sosem sírok. Ha akarnék, se tudnék sírni a saját fájdalmam miatt. Nem tudok. Egyszerűen a testem képtelen rá. A másik dolog, amit tudnotok kell, hogy Én is egy nő vagyok, de sosem félek semmitől, bármi is legyen az. Természetesen az állatoktól sem, amint már említettem. A részeg embert leszámítva – nem tudhatod, hogyan fog viselkedni, mert nem egyszerű, nincs magánál – semmitől sem félek, bármi is legyen az. Ugyanígy, tudnotok kell, hogy Anyátok veletek van, és egyáltalán nem kell félnetek. A félelmetekkel büszkélkedni pedig ostobaság. Amint felismeritek, mennyire erősek vagytok, és mennyire kapcsolatban álltok ezzel az erővel, mely hatalmas, mindenen átható, és az összes „élő” munkát elvégzi – sosem lesz bármilyen fura elképzelésetek, amitől meg kell szabadulni. Át kell lépnetek az egykori megszokások küszöbén. Egyszerűen csak nyissátok ki a szíveteket, és lássátok, hol vagytok most, hová jutottatok, milyen áldásokban részesültök itt. Isten áldjon meg benneteket!