Mi az, amit tehetünk

Caxton Hall, London (England)

1982-11-26 Talk to Shaja Yogis, London, UK, DP, 136' Download subtitles: CS,EN,HU,RO,UKView subtitles:
Download video (standard quality): Download video (full quality): View and download on Vimeo: View on Youku: Listen on Soundcloud: Transcribe/Translate oTranscribe

Feedback
Share

Mi az, amit tehetünk

Caxton Hall, London, Anglia, 1982. november 26

Kezdjük el! 

Ma indulok vissza Indiába, és nagyon szomorú vagyok, hogy itt kell hagynom a gyermekeimet. Ez kétségkívül egy szomorú nap. De, ahogy tudjátok, el kell mennem, és mindannyian csatlakozni fogtok hozzám, nagyon sokan közületek. De azoknak, akik itt maradnak, meg kell érteniük, hogy célja van annak, hogy itt legyenek, ez nem egy céltalan dolog, és a távollétemben nem kellene vesztegetni az idejüket. Éppen ellenkezőleg: azon kellene gondolkodnotok, hogy hogyan tudnátok más Sahaja jógik állapotán javítani. 

Sokan közületek Sahaja jógik, akik már a legelső napon érezték a hűvös fuvallatot, és érzik azóta is. De még mindig sokan vannak, akik még a hűvös fuvallatot sem érzik, és emiatt furcsán érzik magukat, valahogy bűnösnek érzik magukat. Néha úgy érzik, hogy ők valamilyen alacsonyabb rendű emberek, vagy valami baj van velük, amiért nem érzékelik a hűvös fuvallatot. 

Így aztán mindannyiatok számára az egyik legnagyobb figyelmet érdemlő dolognak kellene lennie, hogy vannak emberek, akik nem éreznek semmit a kezeiken. Ők eljöttek a Sahaja Jógába, lelkiismeretesen dolgoztak rajta, de nem tudták elérni a legelső tapasztalást, a hűvös fuvallat érzékelését. Ennek rengeteg oka lehet, nem egy, hanem nagyon sok. Anélkül, hogy belebonyolódnátok az okokba, ha megpróbáljátok megvizsgálni magatokat, és mások, akik érzik, együttérzőek és kedvesek, akkor biztosan tudnak segíteni rajtatok. 

De a legrosszabb dolog, amitől mi emberek szenvedünk, az az ego. Ennek az egónak a hatására kicsinek érezzük magunkat, már attól az apró dologtól is, hogy valaki segíteni próbál nekünk. Egyeseknek sértett, másoknak felfuvalkodott egójuk van, vagy olyan tudatállapotban vannak, hogy nem is látják meg az egót. Ezért nehéz bárkinek is beszélni arról, hogy mit kellene tenni azért, hogy fejlődjünk. Tehát, akik jobb helyzetben vannak, azzal a dilemmával kerülnek szembe, hogy nehogy megsértsenek valakit, a másik félelmük pedig az, hogy ha segítenek, akkor erősödik az egójuk, mert félnek a saját egójuktól. 

De meg kell értenünk, hogy onnantól kezdve, hogy a Sahaja Jóga részesei lettünk és a Kundalini már felébredt, mindannyian egy test szerves részévé váltunk, a nagyszerű Ősi Lény testének részévé. Egy testben, mint amilyen az emberi test is, ha egy ujj érzéketlen, akkor a teljes test figyelme arra az egy ujjra irányul, hogy azt meggyógyítsa, és minden ujj, az egész test, az agy – vagy hívhatjuk elmének és minden azon dolgozik, hogy az ujj újra rendesen működjön. Természetesen az ujjaknak nincs egójuk, így aztán senki nem sértődik meg és senki nem érzi rosszul magát. És az ujjak nagyon szeretnének segíteni, mert ők érzik az érzéketlen ujj problémáját.

Ha például a testedben belső probléma van, mindazon sejtek, amelyek szükségesek a probléma megoldásához, azonnal nekilátnak a munkának. A vér áramlani fog. A szív pumpálni fog. Minden nagyon összehangoltan fog lezajlani, de senki sem érzi rosszul magát, hogy „Miért kellene segítséget kérnem bárkitől?” Aki segít, az sem fog megriadni vagy félni, és nem fogja érezni az egót. Ennek az az oka, hogy a test sejtjei egyetlen agy, egyetlen személyiség, egyetlen sejt irányítása alatt állnak. 

De a Sahaja Jógában ez a fajta kollektivitás még nem valósult meg. Ezért érzik az emberek sértve magukat, illetve bántják meg egymást. Félnek egy másik sejttől, ami testvérsejt, partnersejt. Ami a saját lényed szerves része. A szemünktől vajon félünk? Vagy az orrunktól félünk? Félünk a kezünktől vagy a lábunktól? A kollektivitás egy olyan ördögi kör, hogy amíg igazán kollektívvá nem válsz, addig nem fogod érezni a másik embert. Amíg meg nem születik bensődben a kollektivitásért való felelősségérzet, addig nem tudsz segíteni másokon. 

Tehát egy bizonyos fejlődés az egész testben szükséges ahhoz, hogy érzékennyé váljunk annyira, hogy egymásnak segíteni tudjunk, hogy elég bölcsek legyünk ahhoz, hogy segítsünk egymásnak, hogy annyira leleményesek legyünk, hogy valóban táplálni tudjuk egymást. Ennek a fejlődésnek, bármennyire is meglepő, megint csak a kollektivitáson keresztül kell megtörténnie. 

Tudom, olykor néhányan úgy érzik, hogy még a Sahaja jógik között sincs teljes egyetértés (a problémákat illetően), és ez valóban így van. Egyikük azt mondja, a Vishuddhiddal van probléma, a másik szerint a szívedben, a harmadik szerint pedig a Voidodban van akadály. Nem azt mondják, hogy mindegyik Sahaja jógi ugyanazt mondja. Az egyik ezt mondja, a másik azt. Ennek az az oka, hogy néhányan kifejlesztettek egy bizonyos fokú érzékenységet egy bizonyos központ irányába, de nem minden központ irányába. Ezért különbözhet a véleményük, bár egyáltalán nem kellene. 

Először is, mindnyájunknak tudnunk kell, hogy még mindig a fejlődés stádiumában vagyunk. Még mindig fejlődnünk kell. A Sahaja Jógában az, hogy megkaptátok az önmegvalósulást, még nem jelenti, hogy hirtelen Keresztelő Szent Jánossá váltatok. Mindannyiunknak fejlődnünk kell. A fejlődésért cserébe le is kell mondanunk valamiről és el is kell fogadnunk valamit. A legjobb dolog, amiről lemondhattok, az az egótok. Olyan sokféle módon jelentkezik, hogy akadályt képez köztetek és Teremtőtök között. 

Előfordul, hogy ez az ego istenellenes cselekvésekre vezet, és nem fogjátok tudni, hogy az egótok vezetett erre, mivel nem csak ebben az életben, hanem sok előző életben is az egóval azonosítottátok magatokat. 

Tehát, hogy ne azonosuljunk, vagy úgy is mondhatjuk, hogy feloldjuk ezt az egót vagy eltávolodjunk tőle, nehéz feladat. De ahogy kiemelkedtek az ego mocsarából, a lótusz illatossá kezd válni, és mindenki érezni fogja ezt az illatot. 

Ennek megvalósítása Nyugaton nehezebb, mint Keleten, mert a Nyugat fejlődése mostanáig teljes mértékben az egón és a versenyen alapult. A Sahaja Jógában nincs verseny. 

Csak gondoljátok el, mi történne, ha az egyik ujj versengésbe fogna egy másik ujjal. Ez ugyanilyen abszurd! Mi most a gyökerekről beszélünk, nem pedig azokról a hajtásokról, amiket az emberek a nyugati stílusú gondolkodásmód eredményeképpen értek el. Most mélyen vissza kell mennünk a gyökerekhez, azaz meg kell változtatnunk a módszereinket. A gyökerek között nincs semmiféle versengés. Ők segítenek egymásnak. Ha az egyik elbukik, a másik a segítségére siet. Egy élő folyamat így lehet csak működőképes. 

Meg kell változtatnotok azt a módot, ahogy magatokkal és másokkal bántok, és meg kell értenetek, hogy Isten Szeretetének Ereje a legnagyobb, a legmélyebb és a legerősebb. És éppen a szeretetnek az ereje az, amit meg kell mutatnunk. De a szeretet nem csak azt jelenti, hogy elkényeztettek valakit, vagy hazudtok azért, hogy valakinek a kedvébe járjatok. Kezdetben lehet, hogy nem fog tetszeni amit mondtok, de a végén igen.

Így, ha beszéltek valakihez – természetesen egyáltalán nem kell arrogánsnak vagy gorombának lennetek, kedvesnek és együttérzőnek kell lennetek, de a beszélgetés nem diplomácia! Nem szavazatokat készülsz szerezni attól az embertől, akivel beszélsz. Iránymutatást adsz annak a személynek. Az iránymutatás csendben is történhet. A legnagyobb iránymutatást az elvekkel, amiket követsz, az ideáljaiddal (eszményképeiddel) és a viselkedéseddel adod. 

Tudjátok, Indiában egy ember 10 000 embernek adta meg az önmegvalósulást. Mindezt hogyan tette, hogyan hatott másokra? Azzal tett mély benyomást, hogy bement egy hivatalba, hogy a saját munkáját végezze, és olyan stílusban kezdett el beszélni, hogy senki nem értette, hogy lehetséges az, hogy mindennapi ügyet jött intézni, és mégis milyen méltóságteljesen és határozottan viselkedik és beszél. Hogyan képes erre? Így aztán megkérdezték tőle: „Ki a gurud?”, mert azonnal azt gondolták, „Biztos valami jó guruja van”. Azt felelte: „Nincs gurum, csak Anyám van.” „Mindannyiunknak van.”- mondták. Így kezdődött az egész. 

Tehát tudnotok kell, hogy a magatartásotok sokat elmond másoknak, de ez a magatartás ne legyen felületes, legyen szívből fakadó! A törődés! Törődnötök kell azzal, hogy az ember, akivel beszéltek, jól legyen. Őszinte törődés! Ezt még egy kutya is felismeri. Nem kell esküdözve mondanotok valakinek, de még egy kutya is tudja, hogy a törődés mikor őszinte, és mikor nem az. Ezzel a törődéssel kell beszélned. Éppen ez az őszinteség hiányzik belőlünk, mert a szívünk nincs nyitva. 

Nyissátok meg a szíveteket! Most beléptetek Isten Királyságába. Nyissátok meg a szíveteket! Csak nézzetek magatokba: miért féltek? Ugyan mitől? Végül is mi történhet? Mindannyian meg fogunk halni, nem igaz? Tartsátok ezt szem előtt. Meg fogunk halni. Akár egy tigris fal fel bennünket, vagy leugrunk valahonnan. Valaminek történnie kell, hogy meghaljunk. Akkor meg miért félünk? 

Ha valamitől őszintén félni kell, az az, hogy nem kapod meg az önmegvalósulást. De még ez a fajta őszinte félelem is értelmetlen, mert megöli az esélyeteket az önmegvalósulásra. Ha igazán, a szíved mélyéről hiszel abban, hogy Isten mindenható és hogy az együttérzése hatalmas, akkor kétségkívül meg fogod kapni az önmegvalósulást. Mindannyian ezért vagytok itt, és az Isteni Erő alig várja, hogy megadhassa ezt nektek, alig várja! El tudjátok például képzelni, hogy rengeteg önmegvalósult ember van ma itt, Londonban? Ha valaki 20 évvel ezelőtt, amikor idejöttem, azt mondta volna nekem, hogy ennyi önmegvalósult lélek lesz itt, nem hittem volna el, mert abban az időben az egész világon csak néhány önmegvalósult lélekkel találkoztam. Vagyis a dolgok történnek, de legyetek türelmesek, és higgyetek Isten kegyelmében, Isten kedvességében, a könyörületességében és abban, hogy nagyon várja, hogy megadja nektek az önmegvalósulás ajándékát. 

Ez az egyik legnagyobb gátló körülmény azoknál az embereknél, akik nem érzik a vibrációkat. 

Ma levelet kaptam Gilltől, aki elmesélte, hogy elvitte egy képkeretezőhőz a fényképemet. A bolttulajdonos hölgy ránézett a fényképre, és furcsa érzése volt. Megkérdezte, hogy ez kinek a fényképe. Gill csak annyit mondott, hogy tegye a kép felé a kezeit. „Istenem, mi történt? Mintha kinyílt volna egy ajtó.” – mondta. Csak a kép felé tartotta a kezeit, és már érezte is. Gill teljesen le volt döbbenve, mert ő hat hónapig semmit nem érzett. Pedig azon törte magát, hogy „Anyám, én sosem érzem a hűvös fuvallatot, sosem érzem a hűvös fuvallatot.” Pedig ő kétségkívül nagy kereső. Aztán bejött a hölgy bátyja, és ő sem érezte a hűvös fuvallatot. Gill azt mondta neki: „Gond van a májával.” „Igen, igen. Honnan tudja? Tényleg bajom van vele, fájdalmaim vannak. Gondjaim vannak a májammal.” Gill azt mondta neki, hogy nyújtsa a kezeit a fénykép felé, aztán tegye a bal kezét a májára. „Istenem! Érzem a jobb kezem középső ujjában a bizsergést.” – mondta, és mutatta a májhoz tartozó ujját. És le volt döbbenve, hogy ez az úriember csak besétál a boltba, ahol sok ember jön-megy, semmi Caxton Hall, semmi békés légkör, egyetlen más Sahaja jógi sem ül ott, és hirtelen azt látod, hogy ez az ember érzi a hűvös fuvallatot. És nem hogy csak érzi, de azt is pontosan megmondja, melyik csakrájával van a probléma. Semmi különös nem történt. Nem remegett, nem reszketett, nem égett a keze, és érezte, hogy jobb lett a mája. Gill nem értette, hogy lehet ez. A mAgnyarázat nagyon egyszerű: amikor eljöttök egy programra, sokan körülöttetek érzik a vibrációkat, ti pedig nem. Ezért úgy érzitek, ők rendelkeznek valamivel, amivel ti nem. Ezért aztán az elméd, ami eddig versenyhez szokott, és mindig azt figyelte, hogy más rendelkezik valamivel, amivel te nem, elkezd félelmet generálni a fejedben. „Istenem, meg fogod szerezni vagy nem? Én meg fogom szerezni? És ha megszerzem, elveszítem majd?” Nagyon sok ember arcán látom ezt a félelmet. Hagyjátok magatok mögött ezt a félelmet! Mindannyian meg fogjátok kapni az önmegvalósulásotokat. Hagyjátok magatok mögött ezt a félelmet! Itt nincs verseny. Csak nyugi! Nyugodjatok meg! 

És minél többet akartok tenni a Sahaja Jógában, annál feszültebbek lesztek. „Korán reggel meditálnom kell. Holnap kora reggel fel kell kelnem.” – folyamatosan agyon nyaggatjátok magatokat. Egész éjszaka nem alszotok, aztán amikor elkezdtek meditálni, elbóbiskoltok. Nyugi! Az Isten gondoskodik rólatok, higgyétek el nekem. Meg fogja adni nektek az önmegvalósulást, gondoskodni fog rólatok és fel is fog kelteni benneteket reggel, csak lazítsátok el magatokat! Az első gondolat, hogy „meg tudom csinálni”, hibás. Istennek kell megcsinálnia. Azért nem működik, mert azt gondolod, te meg tudod csinálni. Próbálj meg eljutni arra a következtetésre, hogy „Én nem vagyok képes rá, Isten kegyelme és irgalma kell, hogy megoldja”. 

De az önmegvalósulást követően tennetek is kell valamit, abban az értelemben, hogy vágyakoznotok kell. De amikor azt mondom, hogy vágyakoznotok kell, abból megint az lesz, hogy azt mondjátok: „Rendben, akkor most leülök ide, ideszögezem magam, és vágyakozom.” Az ilyesfajta vágyakozás azonban teljesen terméketlen, ilyenkor csak a fejetekbe veszitek, hogy „Jaj, vágyakoznom kell, Anyánk azt mondta, vágyakoznom kell.” Éhesnek kell lennetek! Azt ugye mégsem mondjátok, hogy vágynom kell arra, hogy éhes legyek! Az éhség belülről jön. Az éhség (a vágy) kétségkívül ott van bennetek, de felhők takarják. Azért takarják felhők ezt az éhséget, mert féltek. Ha például egy kecskét tesztek egy tigris elé, és a kecskének enni adtok, akkor bármit is adtok, a kecskének nem igazán lesz étvágya, mivel éppen attól retteg, hogy a tigris meg fogja őt enni. 

Vagyis legelőször irtsatok ki minden képzeletbeli tigrist magatok körül. Akkor visszatérünk ugyanoda: a vágynak belülről kell fakadnia, és ott is van bennetek, csak felhők takarják. Lazítsatok! 

Ez ne legyen olyan, hogy „Nagyon el vagyok lazulva.” Ellazulni gyerekjáték. Nagyon egyszerű. Egy ellazult ember éppen olyan, mint egy gyerek. Tehát ne legyetek eszeveszettek. Próbáljatok meg lazítani. Ennyi az egész. Mindenki számára. De az ellazultság sosem jelent tétlenséget. Éppen ellenkezőleg! Az ellazult ember kívül nagyon is aktív, belül azonban teljesen csendes, teljesen nyugodt és kipihent. Ezt érezhetitek kívül. 

Amint tudjátok, most nagyszerű vibrációk áramlanak, és én látom ezt a csodás áramlást, és az összes csakra így pörög körülöttem. De én látom a játékukat. Legfeljebb abbahagyom a beszédet, de ez áramlik. 

Tehát akár a keresés, akár más cél érdekében az első dolog, amit tennetek kell, az az, hogy egy ellazult tanú hozzáállását veszitek magatokra. Ha ezt meg tudjátok tenni, akkor egészen biztos, hogy azok is érezni fogják a vibrációkat, akik most még nem érzik. Láttam olyan embereket, akiken dolgoztam, de nem működött. Természetesen ők nem voltak udvariatlanok vagy bármilyen módon arrogánsak, csak nagyon szomorúak voltak, hogy nem kaphatták meg a vibrációkat. Ezért azt mondtam nekik: „Rendben, ma menjetek és élvezzétek a kertben a virágokat, gyönyörködjetek a madarakban, beszéljetek az égbolthoz és gyertek vissza holnap.” Ez működik. 

Mert mindig ilyenek voltatok. A Sahaja Jógában semmit sem kell elérnetek. Egyszerűen csak valamivé váltok. Először valamivé váltok, aztán mentálisan is megértitek a Sahaja Jógát. De akik először mentálisan próbálják megérteni a Sahaja Jógát, azok bajban lesznek. Mert amikor olvastok róla, akkor annyira fantasztikusnak tűnik, hogy azt fogjátok gondolni: „Úristen, hova kerültem?” 

Kérlek benneteket, ha valakinek önmegvalósulást adtok, akkor csak semmi izgalom. Növekedni fognak. De ne adjátok oda a következő pillanatban az Advent című könyvet, hogy olvassák el. Pedig ezt csináljuk! És miért? Mert azt gondoljuk, hogy mély benyomást kell tennünk, hogy a Sahaja Jóga egy nagyszerű dolog, és el kell olvasniuk az Adventet, mert így el fognak jönni a Sahaja Jógába, és azzal megalapozzuk őket, ha látják és le vannak nyűgözve. 

Ha valakit ez nyűgöz le, annak semmi haszna a Sahaja Jógában, higgyétek el nekem. Ha csak valamilyen külső, felületes dolog gyakorol hatást rájuk, akkor vajon milyen messze fognak jutni? Nekik saját maguknak kell elérniük, hogy Lélekké váljanak. Saját maguk és a saját eredményeik kell, hogy lenyűgözzék őket. Ha megértitek ezt az egyszerű alapelvet, hogy amikor Lélekké válunk, olyan erő nyilvánul meg bennünk, ami éppen ellenkezője minden más úgynevezett erőnek. 

Például a tudomány elemez, a Sahaja Jóga összefoglal. 

Vagy vegyük az úgynevezett filozófiát, ami dogmákat próbál alkotni. A Sahaja Jóga ugyanakkor semlegesíti valamennyi vallás korlátait. 

Mert ezek az erők elfojtanak, tompák. A vallás is gyengül, Isten is gyengül, minden tompul általuk. Mindeközben a Sahaja Jóga egy élő erő bennetek, így semlegesít mindent, ami rombol vagy ami gyengít. Isten élő ereje, egy nagyon nagy és bölcs erő, ami mindent megért. Hallottunk már róla, de sosem hittük el, hogy tényleg létezhet egy ilyen erő. És amikor először megtapasztaljuk ezt az erőt, nem akarjuk elhinni: „Hogyan lehetséges ez?” Mert még mindig nem hisszük el, hogy mi lehetünk egy olyan erőnek az eredői, ami integrál, tökéletesen szintetizál, táplál és segít a valótlanságból a Valóságba emelkedni. 

Ez az erő nem engedi beépülni a valótlanságot. Közben minden más erő, említsünk bármit, például a politikai erők mind hazugságon alapulnak, teljes valótlanságon. Láthatjátok, hogy minden politika hazugságon alapul. Hogyan lehet megmAgnyarázni a nemzetek politikáját? Egyszerűen érthetetlenek. Minden hazugság. A demokráciátok démonokrácia, a kommunizmusotok pedig nem is tudom miféle dolog. Mind abszurd, elferdült és hamis. De a Valóságban egyszerre vagytok kommunisták és demokraták. Minden, ami bennetek van, az a Lélek. 

De valótlanság talaján állva nem fog sikerülni Lélekké válnotok. Adjátok fel mindezt! Váljatok Lélekké! És észre fogjátok venni, hogy a Lélek tükrében minden másként látszik. Az a sok valótlanság, amit eddig elfogadtatok, megállítja a vibrációitokat. Higgyétek el, ez mind hazugság. Az egyetlen igazság Isten szeretete. Ez az egyetlen létező igazság. Ezért mondják, hogy az Isten szeretet és igazság. Minden egyéb valótlanság. De ha szívetek mélyéről hisztek abban, hogy Isten szeretet és igazság, akkor ezek az erők elkezdenek áramolni rajtatok keresztül. 

Ez a létező legnagyobb erő, egy olyan univerzális erő, ami ezer és ezer dolgot alkot, gyönyörű, illatos virágokat, a szívverésünket, emberi lényeket, állatokat. Minden ezen élő erő által keletkezik. És ennek az élő erőnek keresztül kell áramlania rajtatok, és higgyétek el nekem, hogy az emberek az egyetlen eszközei ennek az erőnek. 

Néhányan együttérzésre gondolnak, és arra, hogy segíteniük kell másokon. Ez is tévedés (valótlanság). Nem tudtok segíteni, a segítségetek felületes. Csak egyedül akkor tudtok segíteni másoknak, ha szerves részévé váltok ennek a hatalmas Lénynek és észreveszitek, hogy más sejtjei is vannak, amik már felébredtek vagy felébredésre várnak. Ez a valódi segítség, a valódi együttérzés, a valódi történés. A Sahaja Jóga minden kétséget kizáróan ennek a ténynek a mély megértése. 

Olyan tevékenységekben merülünk el élvezettel, amik felületesek és istenellenesek, ahogy mondtam nektek. De a Sahaja Jógában a tevékenységek rendkívül egyszerűek, még egy ujjmozdulat is elég ahhoz, hogy hatalmas dolgokat hozzon létre. Nincs szükség fejenállásra hozzá. Az nyilvánvaló, hogy a felébredés a sajátod. A nehézség az, hogy úgy készüljetek fel a felébredésre, hogy nem készültök fel. Legyetek felkészületlenek! Legyetek egyszerűek! Csak legyetek egyszerűek! Legyetek gyermekiek! Csak ennyi. És egyszerűnek lenni olyan nehéz dolog. Nem kell gondos kidolgozottság, semmi nem szükséges hozzá, felkészülés sem, csak nyitott szív. Na és hogy fogjátok megnyitni a szíveteket? Így? Figyeljetek a szívetekre, egyszerűen csak figyeljetek a szívetekre. Meg lesztek lepődve, hogy a szívetek elkezd meglágyulni. Csak olvasszátok fel a szíveteket! Az enyhülés azonnal elkezdődik, amikor elkezdtek rá figyelni. A feszültség eltűnik, és érezni fogjátok a hűvös fuvallatot. 

Szóval valamennyi Sahaja jóginak, aki a Sahaja Jógába jött és nem érezte a vibrációkat, tudnia kell, hogy valamiféle félelme van. Mindenki azt gondolja, ez valami műsorszám, mint például egy kutyaparádé vagy akármilyen más műsor. És ezzel a gondolattal jönnek ide. De itt nincs semmiféle parádé. Ez egy olyan dolog, amit magatoknak kell elérnetek, és automatikusan el is fogjátok érni. Ez azokról a Sahaja jógikról szól, akik úgy gondolják, hogy nem éreznek vibrációkat. Megtörténhet akkor is, hogy valaki nem érzi a hűvös fuvallatot, ha nagyon rossz a Vishuddhi csakrája. Na és akkor mi van? Ha békében érzed magad, élvezd azt! Minek kellene aggódni a vibrációk miatt? Nem értem? Mi értelme? Ha nem érzitek a vibrációkat, az is rendben van, amíg belső békétek van. Csak nyújtsátok a kezeteket egy másik ember felé. 

Emlékszem, volt egy úriember Indiában, aki mindig azt mondogatta: „Anyám, nem érzek semmit, nem érzek semmit. Ezt meg azt tettem.” Mondtam neki, hála Istennek, hogy nem érzi. Megkérdezte, miért mondom ezt. Mondtam neki, hogy csak élvezze a belső békéjét. Csak élvezze. De nem hallgatott rám, így azt mondtam neki: „Rendben. akkor menj és érezd annak a bizonyos úriembernek a vibrációit!” Erre mind az öt ujján hólyagok keletkeztek. Aztán jött hozzám, és azt mondta: „Úristen. Anyám!” Mondtam neki: „Te akartad érezni, ez hólyagokkal jár. Mit tehetnék?” 

Így tehát azok, akik nem éreznek, egyelőre megspórolnak maguknak némi kellemetlenséget. Csak könnyedén! Ez egy nagyon jó kifejezés. Vegyétek könnyedén. És tudjátok, ez a szó nagyon újkeletű. Korábban soha nem használták, mindig csak azt hajtogatták: „Fuss! Fuss! Fuss!” Mostanában meg mindenki azt mondja „vedd könnyedén”. 

Különösen akkor, ha jártatok más gurunál vagy meditációs központban, ahol reggeltől estig ugráltatok, akkor egyszerűen nem akarjátok elhinni, hogy a Sahaja Jógát csupán csendben ülve megkapjátok. De vannak módszerek, amivel fejleszteni lehet a vibrációs érzékelést. Mint tudjátok, ezek a Sahaja Jógában le vannak írva. Az egójuktól szenvedő embereknek szerintem az a legjobb, ha a kezüket, a jobb kezüket jegelik. Lehet, hogy működni fog. Próbáljátok ki! De ne készüljetek rá. Egyszerűen csak tegyétek néha jégbe a kezeteket. Lehet, hogy fog működni. Akik pedig a szuperegójuktól szenvednek, azoknak jót tehet, ha néha a gyertyával megégetik a kezüket. Csak próbáljátok ki! 

Mert a kezeitek nem érzékenyek. Vagy túl sok a hő vagy túl sok a hideg. Vagy fagyos vagy túlfűtött személyiségek vagytok, nem vagytok középen. Ha fagyos személyiségetek van, jobb, ha megpróbáljátok felolvasztani egy kicsit. Próbáljátok ki! Ezt nem mondtam nektek korábban, mert a jelenlévők fele elfutott volna, ha mondtam volna. De nem azt mondom, hogy égessétek magatokat hólyagosra! Próbáljátok meg, hogy ha picit megégetitek az ujjatokat, akkor javulni fog az érzékelésetek. Persze most van, aki azt gondolja: „Ha mindkét problémával rendelkezem, akkor mit csináljak?” 

Mindenféle változatok és variációk vannak, mert, ha megszabadulsz az egódtól, előjön a nagy szuperegód. Ha pedig sikerül megszabadulni a szuperegótól, felerősödik az egód. Ilyenkor a figyelmet ide kell irányítani (a Sahastrarára). És a Sahaja jógik tudják, mit jelent itt tartani a figyelmet. Ha folyamatosan ide figyeltek, akkor felülemelkedtek ezen a problémán, és ha valamitől megszabadultok, akkor mindörökre megszabadultatok tőle, mert itt álltok. 

Ha például van egy sálam, és valahogy sikerül felugornom arra a karzatra, de a kendőm leesik, akkor többé nem lesz kendőm, mert én fent vagyok, a kendőm pedig lent. 

Vagyis a felemelkedésnek meg kell történnie. Ha nem emelkedtek fel… A felemelkedés a figyelmeteken keresztül történik. Hol van a figyelmetek? Kérdezzétek meg magatoktól: „Hol van a figyelmem?” Vagy a pénzeteket számolgatjátok, vagy a szavazataitokat, de hallottam már olyanról is, hogy valaki villanyoszlopokat számolgat. Ha nincs mit csinálniuk, csinálhatnak bármit, amihez kedvük szottyan. Inkább számoljátok az áldásaitokat! Számoljátok az áldásaitokat! És akkor elindul a felemelkedésetek. Számoljátok az áldásaitokat! És így fogtok felemelkedni, felemelkedni az Isten Királyságába. 

Ha nincs felemelkedés, akkor balról jobbra, jobbról balra fogtok ingadozni, és ingatagok lesztek. De számoljátok az áldásaitokat, szívvel, és érezzétek a hálát! Az angol nyelv nagyon jó, mert azt mondjátok, „köszönöm”. Az Indiában használt nyelvekre ezt lefordították angolból, hogy mondhassuk, mégsem mondjuk, hogy „köszönöm”, mert ezt nem lehet szavakkal kifejezni. Normális esetben nincs szó a köszönetre, mert hogyan lehetne kifejezni, amit a szívedben érzel? Egy pillantás, egy szemvillanás, egy mosoly vagy egy fejbólintás is ki tudja ezt fejezni. Nincsenek szavak, amik leírják a hálát és köszönetet Isten nagy áldásaiért. De, ha minden nap újságot olvastok, akkor megfeledkeztek erről a mantráról, mert amikor újságot olvastok, akkor azt fogjátok mondani: „Hú, micsoda átok ez! Isten egy átok ezen a Földön.” vagy hogy „Isten megátkozott, és én egy üldözött állat vagyok.” 

A felemelkedés nem egy mentális folyamat, a felemelkedés egy olyan szív útja, amely tele van hálával. Nézzétek meg a virágokat, ők köszönetet mondanak Istennek. Az egész lényük nem más, mint hála. Nem aggódnak azon, hogy leszedik őket és holnapra halottak lesznek. Nem aggódnak. Amíg élnek, hálát adnak. Nézzetek meg mindent! Nézzétek meg ezt a gyertyát, mi ez? Hálaadás. Minden teremtett dolog hálát ad. De mi a helyzet velünk emberekkel? Mi köszönetet mondunk, mert tudunk köszönetet mondani. A többi teremtett dolognak nincs szava arra, hogy köszönetet mondjon. Nekünk ugyanis van nyelvünk, és így lettünk felületesek. A nyelv által veszítettük el a mélységeinket. A csendes kifejezésre nincsen nyelv. 

Így aztán azoknak, akik nem érzik az önmegvalósulást, hálásnak kellene lenniük Istennek, hogy van bennük vágy, hogy keresők, keresik Istent. Hányan vannak ilyenek? Ma, ahogy a Caxton Hallba jöttem, sok olyan embert láttam, aki frakkban és csokornyakkendőben volt. Mind komolyak. Hány kereső van ezen a világon? Hányan keresik Istent? Hányan keresnek egy magasabb rendű életet? Ezért legyetek hálásak, hogy keresők vagytok, hogy éreztétek Isten szeretetének szükségét és hogy nem kívántok semmit, ami nem Isten. Óriási dolog, hogy van szívetek és elmétek, ami a legmagasabb rendűt vágyja. Legyetek hálásak, hogy keresők vagytok és hogy ebben a nagyszerű korban születtetek, amikor meg kell kapnotok az önmegvalósulást! Legyetek hálásak. Tudom, hogy követtetek el hibákat. Rendben van, nem számít. A keresésetek során követtetek el hibákat. Nem számít. De legyetek hálásak, hogy Isten gondoskodik rólatok. Ti különös emberek vagytok, akiket Isten szeretete teremtett és akiket Isten vezet. Ezért tehát legyetek hálásak. Hálásnak lenni a szív tulajdonsága. Amikor átérzitek a hála szépségét, akkor elkezditek érezni magatokban a Lelket. 

Nem lehet kifejezni, nem lehet viszonozni, csak élvezni lehet. Az áldásokat csak élvezni lehet, nemde? És ez csak az élvezetet szolgálja, semmi mást. Az áldások csak azért vannak, hogy élvezzétek őket. Nem az a lényeg, hogy áldásokban részesüljetek. Az áldások mindenhol jelen vannak. Mondhatom, ma fantasztikus vibrációk vannak itt, Caxton Hallban. Az, hogy néhányan ezt nem érzitek, nem azt jelenti, hogy Isten nem fogadott el benneteket, ez nem azt jelenti. Csak annyit jelent, hogy egy kissé erre az oldalra kell fordítanotok az arcotokat. Senkinek nem szabadna magasabb rendűnek éreznie magát azért, mert érzi a vibrációkat, vagy alacsonyabb rendűnek azért, mert nem érzi. De ha valaki segíteni próbál nektek, ne érezzétek ettől rosszul magatokat. 

Mindannyian, akik az újonnan érkezetteknek fogtok most segíteni, tudnotok kell, hogy Isten áldása az, hogy itt vagytok és hogy ilyen nagyszerű munkát végezhettek; most Isten munkásai vagytok, és ilyen különös munkát bízott rátok, hogy megvalósulást adhattok másoknak. Ismét mondom, számoljátok az áldásaitokat. Ne legyetek elkeseredve. Néhányan azt mondják: „Anyám, most elmész és ők mind Veled mennek.” Isten tudja, miért viszem őket magammal. Lehet, hogy nekik több képzésre van szükségük, mint nektek. De itt már megint belép a versenyszellem Vannak, akiknek tartalékos állományban kell lenniük, ahogy mondják. De hova is megyek? És ez az, ahogy mindnyájatoknak számolnotok kell az áldásaitokat. Hogy velem jöttök-e vagy sem, nem számít. Mindannyiatoknak van bizonyos felelőssége, amelyet Isten áldásként ruházott rátok. A Sahaja Jógához úgy kell hozzáállni, mint egy gyermeknek, aki mindent Istentől vár, mert ő Isten gyermeke. Mi ezzel a gond? Ez nem ego. Mert ha Isten mindenható, akkor bizony gondoskodnia kell rólatok, nem igaz? De mi nem vagyunk olyanok, mint a gyerekek, ez a probléma. Egy gyerek követelni fog. És nektek hinnetek kell abban, hogy bármit is kértek, Isten megteszi. 

Nem tudom, emlékeztek-e még arra a történetre, amit valamikor régen megosztottam veletek, és amit nagymamám mesélt nekem egykoron. 

(egy kisgyerek megy Shri Matajihoz)

Igen, igen, gyere, gyere. Mit szeretnél? Ezt? Rendben, tessék. Szeretnél chanat (csicseriborsó)? Tessék. 

Nem. Chanat? Nem? Akkor egy puszit? Gyere, adj egy puszit. Nem? Rendben, add ezt oda anyukádnak. Gyere, add ezt anyukádnak. A gyerekek szeretik, ha rájuk bíznak valamit. Figyelnetek kell a gyerekeket. Rendben. Na, most mit szeretnél? Virágot? Nem? Rendben. Add oda nekik, add oda nekik! Nem magának, hanem másoknak. Isteni adomány, hogy a gyerekek annyira egyszerűen tudják kifejezni magukat. Mi nem tudunk olyanok lenni, mint a gyerekek. Látjátok, mi nagyon felnőttek vagyunk. 

Ma nemigazán tudom, mit mondjak. Jobb, ha kérdeztek. Van kérdés? 

Gyere ide, mert nem hallak. Tudod, vibrációk fújnak a fülembe. 

Kereső: Azt javasolta, hogy minden héten egy nap ne együnk és egy éjszaka ne aludjunk. 

Shri Mataji: Jó ötlet, jobb lesz kipróbálni. 

Kereső: 4 hete csinálom. 

Shri Mataji: Segített? 

Kereső: Igen. Az evés hiánya nem jelent gondot, de amikor nem alszom, mint például most, akkor alig tudok este fennmaradni. Nem tudom, hogy valóban jó-e, ha ezt minden héten így folytatom? 

Shri Mataji: Azt hiszem, jó ötlet mindennap korán lefeküdni. Nem kellemes éjszaka fennmaradni. Az éjszaka nem túl jó. De azért mondtam, hogy maradjatok fenn éjszaka, mert úgy látom, a Sahaja jógiknak főként baloldali problémáik vannak. A baloldalas embereknek fontos fennmaradniuk éjjel, az éberség ugyanis sok problémát megold. Ezek a támadások éjszaka jönnek. A baloldalas embereket éjjel, a jobboldalasokat nappal érik a támadások. Így aztán a baloldalas embereknek – ez különösen igaz rád, te is baloldalas vagy – jobb, ha kevesebbet alszanak éjszaka. Alhatsz nappal, azt nem bánom. Néha azért fennmaradhatsz éjjel. Csináld szombaton vagy vasárnap. Különben nem fognak megoldódni a baloldali problémáid. Kísérleteznünk kell! 

Kereső: Tudna mondani valamit az időzítésről? Mert például éjfél és 4 között könnyen fennmaradok, és legutóbb 6.30-ig voltam ébren. 

Shri Mataji: Inkább fordítva javasolnám. 12-kor kelj fel.

Kereső: Igen, azt tettem. Aztán, ha ébren van az ember 12 és 6 között, akkor még tud pihenni egy órát, mielőtt munkába indul. 

Shri Mataji: Nem, nem, ezt neked kell kikísérletezni. A Sahaja Jógában nincsenek kötelező dolgok. Kísérletezel, és megtapasztalod mi az, ami neked használ. Magadtól rá fogsz jönni. Kísérletezned kell. Tudod, minden embernek megvan az egyéni problémája. Az egyik ezek közül, amit meg kell vizsgálni,  hogy ha valaki baloldalas, akkor jobb 12 előtt ébren maradni. Aztán fokozatosan el fognak tűnni a baloldalas problémák. De a jobboldalas problémák reggel kezdődnek: „Mennem kell. El kell érnem a vonatot. Ezt magammal kell vinnem”, tervezés, tervezés, tervezés. Ilyenkor, ha nem esztek, legalább több időtök lesz. Több időtök lesz, ezenfelül pedig a gyomrotok, ami aktív, szintén jobban lesz. 

Kereső: Az evés hiánya nem zavar. Tehát azt szeretné, hogy minden héten egyszer csináljuk ezt? Egy éjszaka? 

Shri Mataji: Nem, nem. Kísérleteznetek kell! Nincs ilyen a Sahaja Jógában. Mint tudod, ez nem kötelező. De ha valami segít, próbáld azt, ami segít. Ez nem jelenti azt, hogy most mindnyájatoknak vennie kell egy vödör jeget és bele kell tennetek a kezeteket. Látjátok, ez a probléma az emberekkel. Mondasz nekik valamit, és máris vödörbe tett kézzel látod őket. Én csak azt mondom, hogy próbáljátok ki! Mert tudnotok kell, hogy nekem nincsenek problémáim. Rendben? 

Ti mindnyájan egyéniségek, szakértők, kutató tudósok vagytok. Legyen nyitott az elmétek és próbáljátok kideríteni, hogy mi az, ami segít. Minden egyénnek sajátos problémái vannak. Ezeket a kicsi, apró problémákat önállóan is meg tudjátok oldani, mert a fény bennetek van. Rendelkeztek a vibrációk fényével, a Lélek veletek van, tehát függetlenek vagytok. 

Én csak iránymutatást adok nektek, ami nem jelenti, hogy mindennap van egy látomásotok. Nem, ez szörnyű! De néhány embernek segített. Nem biztos, hogy mindenkinek jó; lehet, hogy alkalmas, lehet, hogy nem. De azt tapasztaltam, hogy a baloldalas embereknek jót tesz. 

A jobboldalas embereknek az tesz jót, ha nem esznek túl sokat, illetve, ha az élet kellemesebb dolgaira irányítják a figyelmüket. Egyébként nem is hiszem, hogy a jobboldalas emberek sokat esznek. Éppen ellenkezőleg, eléggé válogatósak. Úgy értem, az egész egy mentális dolog. Mentális alapon azt mondják: „Ez nem jó, ezt nem szeretem. Mit fogok enni?” Ha elmennek egy partira, amikor megkapják az étlapot, tízszer alaposan megfontolják, mit egyenek. Mit számít, hogy mit esztek? Számít? Megvitatják, mit fognak enni, a végén pedig esznek két falatot, és ezzel vége. Még az a két falat sem lesz ínyükre, mert az ételt nem lehet mentálisan élvezni – ez ilyen egyszerű. Az ételek élvezetéhez szükség van a nyelvre, de mivel minden energiájukat a mentális aktivitás emészti fel, a nyelv már ott sincs, hogy élvezze. 

Vagyis, ha valamire, például az ételre, túl sokat gondolsz, akkor csökkentsd az adott tevékenységet. Ezért mondtam, hogy egyetek kevesebbet. Vagy ha böjtöltök, nem kell ételre gondolnotok. Többet gondoltok ételre, mint amennyit esztek, és a legkevésbé sem élvezitek az evést. Ezért beszéltem böjtölésről. De ha azt mondom, böjt, az emberek elkezdenek gondolkodni: „Anyám, akkor pontosan mikor is egyek? Jó lesz 8.30-kor vagy legyen inkább 8.00?” Mintha lenne valamiféle börtön a Sahaja Jógában. Egyetek, amikor csak akartok. De ha folyton ételre gondoltok, akkor mi értelme a böjtnek? Például amikor Indiában böjtölnek, a nők 10 napra előre megtervezik a böjtöt. Megbeszélik, mit fognak enni a böjt ideje alatt. Mert Indiában az emberek bizonyos engedményeket tettek, miszerint egyes ételek fogyasztása nem számít böjtnek, míg más ételek fogyasztása igen. Így aztán megtervezik, mit fognak enni. És mindent felhalmoznak, amit azért kell enniük, mert böjtölnek. Minden figyelmük csak a böjtre irányul, miközben folyton esznek. Pont, mint a Ramadán idején a muszlimoknál. Csak napfelkelte előtt szabadna enniük. Ennek ellenére annyit esznek ezekben a napokban, mint egyébként soha, mert tudják, hogy később nem ehetnek. Elég furcsa helyzet. Én csak tanácsokat adok nektek, mint kutatóknak, hogy fedezzétek fel, milyen életvitel illik hozzátok. 

Van még kérdés? 

Kereső: Anyám, mi volt a nagymamája történetének a vége? 

Shri Mataji: Szeretnétek újra meghallgatni? Ez egy igazi nagymama mese. Szóval ne nagyon használjátok hozzá az intellektusotokat. Ez egy nagyon egyszerű történet. Azt mondta, hogy akik hisznek Istenben, hisznek az áldásaiban, azok teljes joggal rendelkezhetnek Istennel. Elmesélt egy történetet egy emberről, akinek el kellett mennie, hogy találkozzon Istennel. Most ne kérdezzétek meg, hogy ez hogyan lehetséges. Ez egy történet. Útja során találkozott egy emberrel, aki hatha jóga gyakorlatokat csinált. Nyugati stílusban! Néha fejen állt, néha egylábon állt, máskor pedig a hajánál fogva ágakhoz kötötte magát, himbálózott és kiabálta, hogy „Ó Isten, ó Isten, ó Isten”. 

Ez a fickó nagyon megijedt, annyira szörnyű volt: teljesen kilátszottak a csontjai, az összes csontja, mint egy csontváz. Megkérdezi: „Te meg mit csinálsz?” „Hívom Istent, hogy mikor fogom látni.” Azt felelte: „Rendben. Én most fogok találkozni Istennel, és megmondom Neki, de addig is, ne csinálj ilyen szélsőséges dolgokat, mert ez már túl sok. Higgadj le, megyek és megmondom Istennek, hogy el kell jönnie hozzád, mert ez már túlzás.” 

Aztán ment tovább, és találkozott egy emberrel, aki az útszélen üldögélt. Megkérdezte tőle: „Hát te mit csinálsz itt?” Mire ő azt felelte: „Nem csinálok semmit. Isten csinál mindent. Én ugyan mit tehetnék?” „Most fogok találkozni Istennel. Üzensz Neki valamit?” „Csak azt mondd meg neki, hogy ma még nem ettem, és Ő nem foglalkozott ezzel. Mondd meg Neki, hogy rendesen küldjön nekem enni, és hogy szükségem van az ételre.” Azt gondolta: „Nézzék ezt az arrogáns fickót, aki csak úgy utasítgatja Istent. Azt mondja, Isten csinál mindent, ő meg csak lazsál és utasítgatja Istent.” 

Elment hát Istenhez, és amikor mindent elvégzett, kissé tanácstalan volt, ezért Isten megkérdezte: „Mi a gond?” „Még két dolgot kell elintéznem. Útközben találkoztam egy fickóval, aki mindenféle szörnyűséges dolgot művelt a testével és azt reméli, ennek hatására talán találkozik Istennel.” „Ja, őt nagyon jól ismerem.” – felelte Isten. „Rendben, menj és mondd meg neki, hogy folytassa ezeket a gyakorlatokat, ennyi nem elég.” 

Alaposan megdöbbent, azt gondolta: „Lám! Istenben nincs semmi könyörület. Hogy mondhat ilyet?” Elmesélte az út szélén üldögélő alak történetét is. Isten azt mondta: „Nem kapott még enni? Hogyan lehetséges?” Isten összehívta az összes intézőjét, és azt mondta: „Hogy lehet, hogy még nem adtatok neki enni? Azonnal intézkedjetek!” Nagyon meglepődött: „Milyen dolog ez? Ez a fickó csak parancsolgat Istennek, Isten pedig gondoskodik róla.” 

Mivel Isten mindent tud, azt mondta: „Látom, tanácstalan vagy. Rendben, menj el hozzájuk, és mondj el nekik egy történetet. Ez egy nehezen hihető történet, de mondd el nekik, és figyeld meg a reakciójukat. Menj és mondd el nekik, hogy láttad, ahogy Isten átvezetett egy tevét a tű fokán.” „Jól van, megteszem.” – mondta a vándor. „Mindkettőnek mondd el, figyeld a reakcióikat, és akkor majd megérted, miért mondtam, amit mondtam.” 

Elment tehát az első fickóhoz, és azt mondta neki: „Isten azt üzeni, még többet kell gyakorolnod. El fog jönni hozzád, de addig még több gyakorlatot kell csinálnod.” „Rendben. Ha így eljön hozzám, akkor még többet és többet fogok gyakorolni. És mi történt Istennél?” – kérdezte. „Valami egészen csodálatos.” – mondta a vándor. „Mi volt az?” „Isten átvezetett egy tevét a tű fokán.” „Az valami hatalmas tű lehetett.” „Nem, teljesen átlagos tű.” „Hogyan lehetséges az? Most, hogy Istennél voltál, mindenféle mesékkel jössz nekem. Így nem leszünk jóban. Tudom, hogy ebből semmi nem igaz, csak kitaláltad.”

 „Hát jó, akkor megyek a másik úriemberhez.” El is ment hozzá. Az éppen evett, és így szólt: „Ülj le, ülj csak le. Isten mindenféle ételt küldött. Tudtam, ha egyszer mondom neki, de nincs is szükség arra, hogy mondjam. Igazán gondoskodik rólam, de te üzenetet akartál, azért üzentem ezt neki. De mennyi ételt küldött! Hogy fogom én ezt mind megenni?” 

A vándor nagyon meg volt lepve. A fickó azt kérdezte tőle: „Na, és mi történt Istennél? Mit láttál ott?” „Láttam, ahogy Isten átvezetett egy tevét a tű fokán. Nagyon kicsi tű volt, láttam.” Erre a fickó azt mondta: „Na és akkor? Mi olyan meglepő? Elvégre Ő Isten. Mi neki egy teve? Egyik univerzumot a másik után képes átvinni a tű fokán. Ő a Mindenható. Mi lehetne számára olyan nagy csoda?” 

A vándor végül megértette az üzenetet. 

Ha van hited, Isten meg akarja erősíteni. Csak a hiteddel tudod ezt elérni. De mint tudjátok, a Sahaja Jógában a Lélekben és a tapasztalatokban kell hinni, nem vakhitről van szó. Ha nyitva van a szemetek, hinnetek kell Istenben. Mégis, még az önmegvalósulást követően is azt mondják egyesek. „Vannak vibrációk. Na és? Ebben mi olyan nagy szó? Vannak. És?” Ilyenkor Isten azt mondja, „Rendben, akkor csak így tovább.” 

Valami igazán fantasztikus dolgot kaptatok, de ha magatokban sem hisztek, akkor hogyan hihetnétek Istenben? Nem tisztelitek magatokat, hogyan tisztelhetnétek hát Istent? És éppen ez történik az emberekkel, amikor megtagadják a Sahaja Jógát. 

Mint tudjátok, fantasztikus csodák történtek itt Angliában is, ami nagyon meglepte az embereket. De egyáltalán nincs min meglepődni, ezek gyakori dolgok. És remélem, Gavin be tud számolni egy-két csodáról, aminek tanúja volt, mert lehet, közületek nem mindenki tud róla. Megkérem, meséljen el nektek mindent, és azt, hogy mi történt Indiában. Nekem ezek nem csodák, ezek semmiségek. Nagyon egyszerű dolgok. Még az újságok is cikkeztek róla. Jobb, ha Gavin mesél róla. Gyere ide! Hangosan! 

Gavin Brown: Pár hónapja olvastam a bedfordi eseményekről szóló újságcikket. Amikor Shri Mataji az első programot tartotta Bedfordban, másnap megtudtuk, hogy egy fiatal fiú hazafelé tartott a motorján, és balesetet szenvedett. Leesett a motorról. Azt mondta, hogy egy hölgy megállt az autójával, kiszállt, rátette a kezét a fiú sérült testrészére, és a fiú jobban érezte magát. Beküldték a kórházba vizsgálatra, de ott azt mondták neki, minden rendben van, és haza is bocsátották a kórházból. Aztán látta az újságcikket Anyánk képével az újságban, és mondta az édesanyjának, hogy ez az a hölgy, aki megállt az autójával. Egy újságíró hallott erről, ezért felhívta a bedfordi program szervezőit és megkérdezte: „Igaz, hogy a hölgy, aki Bedfordba jött, megállt az autójával, hogy meggyógyítsa ezt a fiút?” „Mikor történt?” – kérdezte. „Este fél 10 körül.” – felelte. „Lehetetlen. Anyánk akkor egy programot tartott a bedfordi Guildhouse-ban.” De a fiú biztos volt benne, hogy Anyánk volt az, és mi tudjuk, hogy Ő volt, már csak azért is, mert ennél figyelemre méltóbb dolgok is történtek, például Indiában. 

Shri Mataji: Hangosan! 

Gavin Brown: Van egy nagyon neves ügyvéd Mumbaiban, aki odaadó híve Anyánknak. Sokan közülünk találkoztak is vele, ő Mr. Pradhan. Egy nap, amikor Anyánk egyik programján vett részt… 

Shri Mataji: Nem, nem. 

Gavin Brown: Otthon volt, más emberekkel üldögélt és beszélgetett. Egy meditációs programon, ahol közösen fogadták a vibrációkat. Akkor döbbent rá, hogy elképzelhető, hogy hamarosan egy olyan ügy tárgyalása kezdődik meg a bíróságon, amelyben ő látja el a képviseletet. De mivel a lista végén volt az ügye, így azt gondolta: Rendben van, ma sok egyéb esetet fognak tárgyalni, az enyémre csak hétfőn fog sor kerülni. Másnap elment a bíróságra, hogy egyeztesse az ügyet, mire azt mondták neki: „Hogy érti? Ön itt volt tegnap, benne is van az iratokban. Ön briliáns védőbeszédet mondott, még a bíró is megjegyezte, hogy milyen kitűnően képviselte a védelmet. Ön megnyerte ezt a pert. Miről beszél?” Így azt mondta: „Tényleg, ott voltam?” Aztán azt gondolta. „Nem. Anyám volt ott.” 

Shri Mataji: Meséld el Petkar történetét is. 

Gavin Brown: Poonaban él egy másik nagyszerű Sahaja jógi, akit Petkarnak hívnak. Azt álmodta, hogy a testvére a Poonatól távol fekvő falujában beleesett egy nagy kútba. 

Shri Mataji: A bátyja alvajáró volt. 

Gavin Brown: Az álomtól ideges lett, ezért felkelt, és imádkozott Anyánk képe előtt, hogy oltalmazza a bátyját. Másnap reggel hazament a falujába, és az apja azt mondta neki: „Igaz, a bátyád valóban beleesett a kútba, az emberek fáklyákkal keresték, és a bátyád hirtelen kijött a vízből, és a kút káváján üldögélt. Azt állítja, hogy a fények között látott egy karkötős kezet, ami kihúzta őt a vízből.” Először szólni sem tudott, elájult, később azonban el tudta mesélni ezt az embereknek, akik a keresésére siettek. Petkar testvére nem is híve Shri Matajinak, de Petkar tett érte valamit, és Anyánk ott volt. 

Shri Mataji: Ez pont olyan, mint a teve, ami átmegy… Rendben. Van még kérdés? 

Nagyon köszönöm, Gavin. 

Ezer és ezer történet van, amit a Sahaja jógik elmesélhetnének. Hogy miként kaptak segítséget minden lehető módon. Isten mindenkiről gondoskodik, de különösen a keresőkről, és mindenekelőtt az önmegvalósult lelkekről. Ha van kérdésetek, kérlek tegyétek fel. 

Kereső: Mit lehet tenni a nukleáris háború fenyegetése ellen? 

Shri Mataji: Ha hiszel Istenben, akkor egyszerűen csak ne gondolj rá. Mindent szét lehet oszlatni, nem igaz? Háború csak akkor lesz, ha Isten akarja, egyébként nem. De kell lenniük olyan embereknek, akikért Istennek közbe kellene avatkoznia. Ha mindegyik ember szörnyeteg, akkor jobb, ha lesz háború. „Ember tervez, Isten végez.” – ez egy angol mondás. De elfelejtettétek. 

A nukleáris háború emberalkotta dolog. Rendben? Az emberek pedig Isten teremtményei. Így a Teremtő nem fogja hagyni ezeket a buta gyerekeket, hogy háborút csináljanak. De ha mind ennyire ostobák, akkor hadd legyen háborújuk. Mi értelme lenne ostoba embereket és szamarakat megmenteni? Csak a megvalósult lelkeket menti meg Isten, mert senki nem hal meg. Azok, akik ártatlanok, újraszületnek, akik pedig ördögök, pokolra kerülnek. Rendben? Van köztünk egy születetten önmegvalósult lélek: Markandeya. Önmegvalósultan született gyermek. Sokat találni közülük itt. 

Kereső: Hogyan oldható fel a félelem? 

Shri Mataji: Félelem? Mitől való félelem? Tudatos vagy tudatalatti? 

Kereső: Félelem a félelemtől. 

Shri Mataji: Elmondom neked, mi a félelem. 

Kereső: Ok nélküli félelem. 

Shri Mataji: A félelem azért van benned, mert nem vagy egy a Valósággal. Nem vagy egy a Valósággal. Rendben? A Sahaja Jóga sokféle módszert kínál arra, hogy középre kerülj. A félelem eredhet az egódból, a szuperegódból, vagy akárhonnan, de ha középre kerülsz, a félelem elmúlik. A félelem fokozatosan teljesen megszűnik. Rendben? Az ébredés megtörténése az, ami megszabadít a félelemtől. Ez egy történés. Neked semmit sem kell tenned. Aminek meg kell történnie, az az, hogy amikor felemelkedsz, a félelem automatikusan megszűnik. Rengeteg mód és módszer van arra, hogy középen maradj és felemelkedj, ennyi az egész. Nem csak a félelem szűnik meg, hanem sok más dolog is: szokások, függőségek, indulatok, sok minden. Mindezek a korlátok megszűnnek, mert kikerülsz belőlük. Újraszületsz. Rendben? Így történik. Szóval semmi tennivalód nincs, csak emelkedj fel. És erre sok mód és módszer van. Remélem, hogy el fogsz járni a programjainkra és ide az ashramba, és meg fogják mutatni neked, hogyan csináld. Rengeteg embernek szörnyű félelmei voltak, és most jól vannak. Most már félelem nélküliek. De nem félelmetesek. 

Indiai kereső: Anyám, adna nekünk tanácsot az étkezést illetően? 

Shri Mataji: A Sahaja Jógában nem szentelünk túl nagy figyelmet az ételeknek. Csak azt érzem, túl nagy figyelmet fordítunk az ételekre, és ez nem megfelelő hozzáállás. A Lélek egyáltalán nem eszik, teljesen független. Az Atma mindenek fölött áll. 

Hibás az az értelmezés, hogy az Atmat bizonyos ételek fogyasztása boldoggá, más ételeké pedig boldogtalanná teszi. Itt van például a vegetarianizmus, ami gyakori problémája az embereknek. Meg fogtok lepődni, hogy minden hamis guru vegetáriánus. Mahesh jógi, Rajneesh. Rajneesh egy nagy vega! Még hagymát és fokhagymát sem eszik. Ha Mahesh jógi tanítványainak fokhagymát mutatsz, százat ugranak. Félnek a fokhagymától. El tudjátok ezt képzelni? De nem azt mondom, hogy egyetek húst. Nem ez a lényeg. Egyetek, amire szükségetek van, de ne egyétek a magatoknál nagyobb állatok húsát. 

Mi is történik? Hogyan fejlődnek evolúciósan az állatok? Erre senki nem figyelt oda. Tegyük fel, megmentetek egy rakás csirkét. De én nem fogok önmegvalósulást adni a csirkéknek, nemde? Sem bogaraknak vagy szúnyogoknak. A figyelmünk viszont erre irányul, nem magasabb létszintekre. 

Amikor ételre gondolunk, azt gondoljuk, meg kell mentenünk a csirkéket. De semmi sem hal meg. Krishna maga mondta: „Semmi nem hal meg.” Rendben? És ezért vannak, akik megtagadták Krishnát, mert neki volt ’samhara shakit’-ja (pusztító erő) és ölt. Az ölés nagyon fontos az evolúcióban. Ha nem ölitek meg ezeket a ráksaszákat, akkor mi lesz? Imádni fogjátok őket? Mit fogtok csinálni velük? Meg kell ölni őket, ki kell dobni őket. 

 Az evolúció folyamatában is sok mindennek ki kell halnia, hogy az igazi megjelenjen. Például a virágnak meg kell halnia, hogy gyümölccsé váljon. És ebben nincs semmi ’himsa’ (erőszak). A ’himsa’ szót annyira félreértelmezik, hogy az emberek megelégednek azzal, ha nem esznek húst. De ez tévedés. Néhány embernek létszükséglet, hogy húst egyen. Mint tudjátok, a Sahaja Jógát a shakti ereje működteti. A Devi nem csak megölte, de meg is ette a ráksaszákat, meg is itta ezeknek a ráksaszáknak a vérét – ahogy tudjátok, Raktabijaét. Vagyis hogyan lehetne Ő vegetáriánus? MAgnyarázzátok el nekem! Gondolkodjatok! Rendben? Azért gondolkodunk így, mert így vagyunk kondicionálva. 

De mi történik valójában az evolúciós folyamatban, amikor valaki megeszik egy csirkét – inkább mondjuk, a fejlettség magasabb fokán álló állat megeszik egy alacsonyabb szinten állót –, akkor az átjut egy fejlődési cikluson és magasabb szintű életet ér el. Az evolúció pontosan így történik. Természetesen emberi lényeknek adhatunk önmegvalósulást, ezért amiatt nem kell aggódnunk. Ez egy másik kérdés. De ha csirkét eszel, mindenképpen magasabb szintű életet adsz neki. De ne egyél nálad nagyobb állatokat. Kisebb állatoknak nem árthattok azzal, ha megeszitek őket. Efelől semmi kétség. Legfeljebb ők árthatnak nektek. Például, ha szúnyogokat esztek, az ártani fog nektek. 

Vagy mi van azokkal az országokkal, ahol egyáltalán nincs növény, még zöld leveleket sem láttak soha, mint például Grönlandon. A terület neve Greenland (azaz zöld föld), de még sosem láttak zöld színt. Akkor az ott élők bűnösök, mert nem tudnak hús nélkül élni? Hogy lehetne az Isten ilyen részrehajló? Sok olyan ország van, ahol nem is lehet hús nélkül élni. Ésszerűen kell ezt a kérdést kezelni. Rendben? Szóval csak gondoljátok végig. Ha zöldséget esztek, rendben van. Ha húst szeretnétek enni, rendben van. 

De ismétlem, egy Sahaja jógi számára nem az a döntő, hogy mit szeret, hanem hogy mi az, ami jó neki. Például a nyugati embereknek jobb, ha kevesebb húst esznek, mert azt hiszem, ők és a felmenőik már rengeteg húst ettek. Egyetek kevesebb húst. A nyugataiknak több szénhidrátra, a vegetáriánusoknak több fehérjére lenne szükségük. Ha nem szeretik a húst, más fehérjét kellene fogyasztaniuk, mert a fehérjék nagyon fontosak. A fehérjehiányos étrend szenvedést okoz. A Sahaja Jógában azt tapasztaljuk, hogy az ilyen embereknek a bal Nabhijukkal van gondjuk. Indiában nagyon sok szigorúan vegetáriánus étrendű embernek a bal Nabhijával van probléma. Mondtuk nekik, hogy ehetnek fehérjét. Sok egyéb fehérjeforrás létezik, ha nem szeretitek a húst, ha gyerekkorotoktól fogva nem ettetek húst, felejtsétek el! 

Bölcsnek és nyitottnak kell lennünk, nem irányíthatnak a gyerekkori megszokásaink. Azt kell megértenünk, hogy sem a vegetarianizmus, sem a húsevés nem vezet el Istenhez, mert a Lélek nem vegetáriánus, és nem is húsevő. Teljesen független, az ételek felett áll. De fontos mindaz az étel, amire a testeteknek szüksége van. Ha fehérjére van szükségetek, egyetek fehérjét. Ha nincs rá szükségetek, ne egyetek fehérjét, de akkor egyetek olyat, amire szükségetek van. 

Tehát nem csirke és zöldség közt kell különbséget tennünk, hanem – az orvosok fejével gondolkodva – fehérje és szénhidrát között. Rendben? Ehettek mindent, amit szerettek. A Sahaja Jógában nincsenek erre előírások. 

Rengeteg szent evett húst. Rengeteg szent. Guru Nanaka, Kabira, Mohammed Sahib, Krisztus, maga Rama és Krishna is. Mind evett húst. Még Buddha is evett húst. Ennek az a bizonyítéka, hogy élete végén elment egy tanítványához, aki vadász volt, és azt mondta neki: „Nagyon éhes vagyok, adj valamit enni.” A tanítványa azt mondta: „Uram, semmim nincs, csak egy vaddisznóm, amit nemrég ejtettem el, de még nem főtt meg rendesen.” Buddha azt felelte: „Nem baj, megeszem.” És meg is ette, majd a félig nyers vaddisznótól halt meg. Azért halt meg. Ezért gondolják a buddhisták, hogy nem kellene húst enniük. De ez nem így van. Buddha olyan húst evett, ami nem volt rendesen megfőzve, tehát evett húst. Még a dzsainok is tudják, hogy csak Neminath volt az, akinek ellenérzése volt a húsevéssel szemben. Neminath (Shri Krishna unokatestvére) Shri Krishna kortársa volt. A lakodalmán, látta, hogy rengeteg madarat megöltek, és ettől annyira rosszul érezte magát, hogy nem akart húst enni. Ez rendben is van. Ha nem akartok, ne egyetek húst. De ebből egy vallásos irányzat indult. A dzsainok régóta léteznek, de ez azt jelenti, hogy egészen Neminathig ettek húst. Ez tény. 

Nem az a módja, hogy valamilyen eszméhez ragaszkodtok. Ha nem akartok húst enni, ne egyetek. De ha valakinek húst kell ennie egészségügyi okokból vagy egyszerűen szükségből, semmi rossz nincs abban. Mindenkinek, minden egyénnek más-más szükséglete van. 

Én például, ha csak vegetáriánus ételeket ennék, már nem léteznék, az biztos. Mert nagy tisztulásokra vagyok képes. Ha találkozom vagy kezet fogok valakivel, akinek sok bhútja (akadálya) van, akkor magamon keresztül megtisztítom őt. Ha csak szénhidrátot ennék, el sem tudom képzelni, mi történne velem. Ez nem jelenti azt, hogy csak húst kell ennem, de kell fehérjét fogyasztanom. Ez a lényeg. Nem az, hogy húst vagy mást, hanem, hogy fehérjét vagy szénhidrátot eszünk. 

Bölcsnek kell lennünk ebben. És azok a kultuszok, amik meghatározzák, hogy mit ehettek és mit nem, nem bölcsek. A Sahaja Jógában nincs kultusz, minden embernek más a személyisége, de egy dolog közös: a Lélek. Például az ivástól iszonyodunk, de csak az önmegvalósulás után. Előtte nem beszélek nektek az ivásról. Az ivás a ’chetana’-tok, a tudatosságotok ellen hat. Tehát először a tudatosságról kell gondoskodni. Annyi időt elpocsékoltak már emberek azon töprengve, hogy mit egyenek és mit ne. És mit értek el vele? Semmit! 

A vegetáriánusok néha szörnyű emberek tudnak lenni. Teljesen szörnyűek. Van egy marwadinak (marwari) nevezett közösség Indiában. Olyanok, mint a vérszívók, és vegetáriánusok. Nem mindegyik olyan. Van néhány (marwari) a Sahaja Jógában is, de nagyon kevés. Ezek nagyon pénzorientált emberek, ismeritek őket. Azt hinni, hogy valamilyen étel naggyá tesz bennünket, tévedés. Ezért ne erről döntsetek, hanem arról, hogy fehérjét vagy szénhidrátot esztek-e. 

Mindent tegyetek meg, ami használ az egészségeteknek. A vegetáriánusok hajlamosak bizonyos betegségekre, míg a húsevők is hajlamosak bizonyos betegségekre. A vegetáriánusok nagyon könnyen lesznek leukodermások (vitiligo) vagy leukémiások. Könnyen megbetegedhetnek bizonyos típusú rákos betegségekben. A húsevők számos más betegséget kaphatnak meg könnyen. Ezért mindig egyensúlyra kell törekedni. Ha vegetáriánus étrendet követünk, akkor figyelnünk kell arra, hogy megfelelő mennyiségű fehérjét vegyünk magunkhoz, mert a testnek rendben kell lennie. 

Az egészséges test az Isten temploma, és az Isten templomát egészségesen és boldogan kell tartani. Ez a megfelelő hozzáállás. De ez sem túl fontos, mert amint belekezdetek a Sahaja Jógába, az egészségügyi kiadásaitok nullára csökkennek. Automatikusan! Vagyis bölcs hozzáállással kell megközelíteni magunkat. Ne kínozzuk magunkat bizonyos kondíciók (szokások) miatt. Attól, hogy valamit megtanítottak nekünk gyerekkorunkban, még ne fogadjuk el, hanem vizsgáljuk meg! 

Láttam olyan embereket, akik rettenetesen ragaszkodtak a vegetáriánus étrendhez, de amikor például fehérjetartalmú ételeket kezdtek fogyasztani, nagymértékben javultak a vibrációik. Ez így történt. Egyeseknek a fehérjetartalmú ételek fontosak, másoknak pedig a szénhidrátok. Májproblémákkal küzdőknek szénhidrátra van szükségük. Ezt teljesen szabadon kell megértenünk. De ami a tudatosságunk ellen hat – mivel a tudatosságunk által kell Lélekké válnunk –, azt nagyon egyszerűen elhagyjuk. Nem kell mondanom, hogy ne igyatok és ne dohányozzatok, mert egyszerűen abba fogjátok hagyni.

Kereső: Anyám, egy nagy ír író, Bernard Shaw, egyszer azt mondta, nem szeretné, ha a gyomra elhullott állatok temetőjévé válna. 

Shri Mataji: Bernard Shaw senkinek sem adott önmegvalósulást, ugye? Az, hogy ő vegetáriánus lett, nem jelenti azt, hogy másnak is azzá kell válnia. Nem temető. Én mondom nektek, nem temető. Lehet, hogy székrekedése volt. Csak ezt mondhatom. Amit Bernard Shaw mondott, az az ő meglátása szerint helyes. Számára az lehetett. Mind a vegetáriánusoknak, mind a húsevőknek vannak problémáik. Életem minden napján találkozom ezzel. Ma nincs itt Bernard Shaw, különben megmondanám neki, mi a problémája. Tudjátok, amit az emberek mondanak, az az ő egyéni tapasztalatuk. Rendben? Én viszont nem egyéni tapasztalatokról beszélek, hanem univerzális tapasztalatot osztok meg veletek. Rendben? 

Kereső: Értem, hogy azt mondja, fehérjére van szükségünk. Azt állítja, hogy a vegetáriánus étrend nélkülözi a fehérjéket? 

Shri Mataji: Mit kérdez? Igen, ehetsz és enned kellene. Mikor mondtam, hogy nem? Sosem mondtam azt. Ha megteheted, egyél fehérjét, ennyi. Csak fehérje és szénhidrát között kell dönteni és nem más kérdésben, mert senki nem hal meg. Tudjátok, nem vagyunk könyörületesek saját embertársainkkal szemben. Hol tartunk? Nincs bennünk együttérzés a saját rokonaink, apánk, anyánk, testvéreink és más emberek iránt. Akkor mi értelme olyan dolgok irányába könyörületesnek lenni, amik meg sem értik? És nincs is rá szükségük. Könyörületességre az emberi lényeknek van szüksége, akik ennek tudatában vannak. Ez túlságosan erőltetett és ez nagyon jellemző az emberi elmére, ami mindig valami olyasmire összpontosít, ami messze viszi a valóságtól. 

Például a napokban mondtam valakinek, hogy ne legyen bűntudata, mert akadály van a bal Vishuddhijában. De azt mondta: „Bűntudatom van.” Megkérdeztem, „Miért?” „Vietnam miatt van bűntudatom.” Megkérdeztem, „Miért?” „Mert emberek halnak meg Vietnámban.” Azt mondtam neki: „Te fogod megoldani Vietnam problémáját? Érintett vagy benne? Miért aggódsz miattuk?” Azt csináljátok, ami jó nektek, és amit megtehettek! Így keresünk kifogást. Sajnos az a helyzet, hogy az emberek megrögzötten ragaszkodnak az elképzeléseikhez, és semmit sem érnek el vele. 

Azt mondom, semmilyen izmusnak nem kellene léteznie. Nyitott elmével kellene rendelkeznetek. Teljesen nyitott elmével. Aki tudja, milyen problémája van, annak meg kellene oldania azt. Nem azért jöttem, hogy vegetarianizmust vagy a húsevést hirdessem, hanem, hogy elterjesszem a Sahaja Jógát. „Sahaja Samadhi Lago.” Így mondják. El kell érnetek a ’samadhi’-t. És ez hogy történik? Sahaj, azaz spontán módon. 

Már meséltem nektek Buddháról. Mit gondoltok Guru Nanakról? Mit gondoltok Krisztusról? Azt gondoljátok, ők alacsonyabb rendűek voltak? A Lelket mindez nem érdekli, ahogy Krishna mondta: „Nainam chindanti shastrani nainam dahati pavakah. na chainam kledayanty-aapo na sosayati marutah” (A Lelket semmilyen fegyver nem zúzhatja szét, tűz nem égetheti meg, víz nem moshatja el, szél nem fújhatja el.) Ezt maga Shri Krishna mondta! És Ő maga ráksaszákat ölt meg, és a dzsainok azért vannak ellene, mert ráksaszákat ölt. Szerintük Ő ’hinsatmak’ (erőszakos). Ha túl messzire mentek, akkor átléptek egy határt, és elkezdtek bogarakat és szúnyogokat megmenteni. 

De mi kétségkívül megkaptuk az önmegvalósulást. Először kapjátok meg az önmegvalósulást! Mindannyiatoknak, a felmenőinknek is voltak ilyen elképzeléseik, és sohasem kapták meg az önmegvalósulást. Rendben? Felejtsétek el! Először váljatok a Lélekké. Ez mind nem fontos, ezzel csak lényegtelen dolgokra terelitek a figyelmeteket. 

Olyan sokan közülük… Vagyis Mohammed Sahibot és mindenkit félredobunk? Ez így működik. Ez brahmanizmus. Ez a brahmanizmus. Már megint egy izmus. Minden nagyszerű embert félredobunk ezzel. Ők nem voltak önmegvalósultak? Khalil Gibran nem volt önmegvalósult? Honnan tudjátok? Amíg nem vagytok önmegvalósultak, addig nem fogjátok tudni, ki volt önmegvalósult és ki nem. Csak az elméleteitek szerint fogtok élni. Éreznetek kell. William Blake nem volt-e önmegvalósult? Ő maga volt Markandeya! 

Annyi mindent elfelejtettünk. Még az indiai szent iratokban sem látjuk meg, nem akarjuk meglátni ezeket a dolgokat. Indiában élt egy nagy szent, Sajan Kasai. Tehát azt kellene megérteni, hogy a Sahaja Jógában megpróbáljuk elfogadni mindazt, ami a Valóság! Tapasztaljátok meg magatok! Mi a helyzet a vibrációitokkal? Érzitek a vibrációkat vagy nem? Ez a lényeg, erre kell figyelnetek! 

Azt tényként mondhatom, hogy a vegetáriánusok sokkal többet gondolnak ételre, mint a húsevők. És a vegetáriánusok asszonyai állandóan azzal vannak elfoglalva, hogy mit főzzenek férjeiknek. Egyfolytában azt tervezgetik, mit egyenek. „Aaj papad banaye? Ki falana banaye ki…” Állandóan a főzéssel, a főzéssel, a főzessel vannak elfoglalva. A férfiak pedig állandóan nagy hűhót csapnak az étel miatt: „Abban a házban ilyen karelát ettem, abban a házban ezt és ezt ettem, jobb lenne, ha te is olyat készítenél.” 

Túl jól ismerem az indiai férfiakat és a vegetáriánusokat, elvégre én is abból az országból származom. Mind a férfiak, mind a nők az étellel vannak folyton elfoglalva. A figyelmüket teljesen leköti az étkezés. A nők főzni akarnak, a férfiak pedig élvezni akarják az ételt. Nem ez a helyes út. Ne foglalkozzatok annyit az étellel, nem fontos! Mindegy, hogy mit esztek, legyen kiegyensúlyozott étrendetek. Mással ne foglalkozzatok! A Sahaja Jóga nem kényszerít titeket arra, hogy bármit is egyetek. Semmire nem kényszerít. Azt esztek, amit szerettek. De amit szerettek, annak kiegyensúlyozottnak, megfelelőnek és egészségesnek kell lennie. Ez a lényeg. Amit esztek, azt esztek. Semmi sem kötelező. Döntsétek el magatok. Sok Sahaja jógi egyáltalán nem eszik húst. Úgy értem, nem esznek, mert nincs rá szükségük. Úgy értem, ha nem akartok húst enni, ne egyetek. Ez nem fontos. 

Minden tulajdonságotok megmérettetik, amikor a Kundalini felébred. Azelőtt nem tudtok semmit. Ismerek embereket, akik nagyon nagyra tartották magukat. Volt például egy sanyasi (aszkéta), aki bejött, a díszemelvényen ült, és nagyon nagy embernek képzelte magát. Ott volt az unokám, aki önmegvalósult lélek, az első sorban ült, én pedig szintén ott voltam, mint díszvendég. Az unokám kiabálni kezdett: „Anyám, kérd meg ezt a hosszú ruhás (csuhás) embert, hogy menjen ki, mert túl sok hőt áraszt magából. Ez az alak a vegetarianizmusról, egyéb ilyen-olyan izmusokról, vallásról és Istenről készült beszélni. Az unokám azt mondta: „Kérlek, kérd meg, hogy távozzon. Túl sok hőt áraszt.” Az unokám azt gondolta, ez csak egy csuhás. Nem tudta, hogy elvileg függetlenítette magát a világi dolgoktól. 

Az úgynevezett sanyasik! Vigyázzatok velük! Az úgynevezett vegetáriánusok is nagyon lobbanékony természetű emberek. Te nem vagy az? A lényeg az, hogy mi az, ami sugárzik belőled, és ez egy csendes dolog. Működik. Ezért az, hogy ki mit mond, annak nincs jelentősége. Mi a helyzet veled? Neked milyen mondanivalód van? Te mit árasztasz magadból / mit képviselsz? Rendelkezel a Lélek erőivel? Tedd fel magadnak a kérdést. Ez az első dolog, amit el kell érned. Aztán lehet beszélni más dolgokról is, de legelőször Lélekké kell válnotok! 

Most először válnak az emberek a Lélekké, nem igaz? Most történik ilyen először. Ezért mondhatjátok, hogy ezt semmi mással nem lehet kapcsolatba hozni. Ez egy abszolút dolog, aminek meg kellene történnie, és amit kérnetek kellene. Azért, mert valaki azt mondta, azért, mert valami úgy volt… Na és akkor mi van? Mit tettek ők? Meg tudták mutatni a Lelküket? Rendben, itt-ott egy vagy kettő meg tudta. Először érjétek el, hogy megmutatkozzon a Lelketek, ne vesszetek el ezekben a dolgokban, magatokkal legyetek kedvesek – először magatokkal szemben legyetek „vegetáriánusok” úgy, hogy kedvesek vagytok, és hogy teljesen megszabadítjátok a Lelketeket ezektől az eszméktől. A Lélek Valóság, nem eszme és eszmével nem lehet táplálni, csak a Valósággal, amivel szembenéztek és megjelenítitek. 

Kereső: Anyám, és mit kellene tennünk ezzel a Lélekkel? 

Shri Mataji: Éppen ezt mondtam, hogy semmit sem kell tennetek! Ennyi! A Kundalininek fel kell emelkednie, érted? Ez a lámpa például mit csinál, amikor meg kell gyulladnia? Amikor egy másik égő láng kerül a közelébe, lángra lobban. Ti mind készek vagytok erre. Rendben? Az egyetlen dolog, hogy a Kundalininek fel kell ébrednie, a többi magától történik. 

Bárki, aki megvilágosodott, önmegvalósulást adhat nektek. Azt szeretnétek, hogy ezt rajtatok is elvégezzük? Meg fogjuk próbálni. Mindazok, akik még nem kapták meg az önmegvalósulást, megpróbálhatják. Nem ma. Sajnálom, de azt hiszem, kifutottunk az időből. El kell mennetek az ahsramainkba, ahol az emberek ezt a munkát végzik, és mindannyian érezni fogjátok az önmegvalósulást. Korábban minden program alkalmával önmegvalósulást adtunk. Már a programokon mindenki megkapta az önmegvalósulást. Ha a Kundalini nem emelkedik fel, majd elmondják nektek, hogy mi a probléma. Rendben? Próbáljátok meg! Segítsetek magatokon. Együtt kell működnötök magatokkal. Nem kell azonosulnotok jó vagy rossz elméletekkel vagy bármely más elképzeléssel. A Kundalini az, ami nem mozdul. Ez a legfőbb lényeg. Minden indiai tudja, hogy a Kundalininek fel kell ébrednie ahhoz, hogy elérjük az Atma Sakshatkart, az önmegvalósulást. Ha a Kundalini nem mozdul, akkor valamilyen probléma van. És hogy milyen probléma, azt ezek a jógik tudják. Rendben? Csak működjetek együtt magatokkal. Legyetek alázatosak, és működni fog. Rendben? 

Kereső: Zarur (Teljes mértékben.) 

Shri Mataji: Ne veszítsétek el a reményt. Tartsátok így a kezeiteket. Figyeljétek meg, hogy működni fog, mint Chaitanya Lahari (hűvös áramlat) a kezekben. Az olyanok, mint például Adi Shankaracharya, aki egy fantasztikus ember volt, de sanyasivá (aszkéta) kellett válnia, hogy elvégezze a munkát. Ő mondta: „Na yoge, na sankye …” – gondolkodással nem, csak Anyánk kegyelméből érhetitek el (az önmegvalósulást). Ennyire egyszerű. De nézzétek, mi történt vele! Amikor meghalt az édesanyja, nem engedték, hogy elhamvassza a testét, mert egy sanyasi nem hamvaszthat. Ez is egy elmélet. Egy sanyasi nem hamvaszthat – ez egy ’grahasta’ (háztulajdonos, családfő) elképzelése. Egy újabb eszme. Ugyanolyan. Így azt mondják, az anyja testét banánfán égette el, ami éghetetlen. Azt mondják, hogy ő nem átkozott meg senkit, mégis született egy átok, hogy akik megtiltották neki, a saját házaikban fogják eltemetni a halottaikat, és Keralában a mai napig ezt teszik. Sok szentet öltek meg az ilyen téveszmés emberek. Sose legyenek megrögzött eszméitek. 

Sai Nath és sokan mások is ezt mondták. Sai Nath – nem ez az új, hanem az igazi – önmegvalósult lélek volt. De ő muszlim volt. Kabira is muszlim volt, Nanaka mégis betette (a verseit) a Guru Granth Sahibba. Csak egy önmegvalósult lélek ismerheti fel, hogy ki az, aki önmegvalósult. Előtte csak elméletileg lehet beszélni róla. Az eszmefuttatások pedig nem vezetnek sehova. Nem fáradtatok még bele az eszmefuttatásaitokba? Még nem? Csak gondolkodtok, gondolkodtok, mint az őrültek. Egyszer egy orvos azt mondta: „Anyám, vágd el a torkomat, vagy csinálj, amit akarsz, de szüntesd meg ezt a gondolkodást!” 

Vagyis, adjátok fel az eszméket, amiket sajátotoknak gondoltok, és érjétek el a Valóságot. Érjétek el a Valóságot! A helyzet az, hogy egyedül nem tudjátok elérni. A Kundalinit fel kell ébreszteni. Ezt valaki más meg fogja tenni nektek, és ha egyszer megkaptátok, ti is megadhatjátok azt másoknak. Megvilágosíthattok másokat. Oly sokan vannak itt, akik önmegvalósulást adtak. Bár nagyon egyszerűnek és tudatlannak tűnnek, mégis mindent tudnak erről, valójában szakértők. Miközben beszéltél, ők azonnal bandhant adtak a nem megfelelően működő csakráitoknak. Ők mind tudják. Ti nem tudjátok, de ők igen. Rendben? Tehát alázattal meg kell kapnotok az önmegvalósulást, megtanulni róla mindent, és utána önmegvalósulást adni másoknak. Ez a legfontosabb dolog, amit ma meg kell tennünk. Nem azért vagyunk itt, hogy bogarakat, szúnyogokat és csirkéket mentsünk meg. 

Remélem, senki nem jön azzal, hogy támogassunk olyan szörnyű valamit, mint a hasis szívása – vagy meg szokták enni? Nem tudom. Kaptunk például egy terjedelmes levelet valakitől, aki azt írja, hogy „Anyám, az emberek nem fognak megérteni addig, amíg nem szívnak kannabiszt.” Nem tudom, ez mi lehet, de azt állítják, „Az emberek enélkül képtelenek megérteni Téged és a Sahaja Jógát.” 

Rendben. Nézzük, hányan érezték az újak közül a hűvös szellőt. Hűvös fuvallatot? Éreztétek a hűvös fuvallatot a kezeitekben? Igen, tudom. És te? Te? Érezted? Nagyszerű. És Te? Látod, ezek az emberek nem vegetáriánusok, és mégis érezték, te pedig nem. És te? Érzed a hűvöset vagy nem? 

Kereső: Én már korábban is éreztem. 

Shri Mataji: De most már nem? 

Kereső: Nem, most is érzem. 

Shri Mataji: Érzed most? 

Kereső: Már korábban megkaptam. 

Shri Mataji: Sosem érezted.

Kereső: De igen. 

Shri Mataji: Mi a helyzet most? 

Kereső: A kezeim hűvösek. 

Shri Mataji: Nézzétek meg, hogy hűvös-e a feje fölött. A májánál van akadály. Forró? Rendben, ez a könyörületesség. A puding próbája az evés. Rendben. És te érezted? Rendben. És te? Te nagyon feszült voltál, mi bajod van? 

Kereső: Korábban, amikor az egóról beszélt, akkor nagyon intenzíven éreztem. 

Shri Mataji: És aztán mi történt? Elkezdtél gondolkodni rajta? 

Kereső: Nem, hirtelen fizikailag kényelmetlenül éreztem magam. 

Shri Mataji: Tudom. Ülj egy székre, nem kötelező a földön ülni. Rendben van, ha széken ülsz. Jobban fogod érezni magad. Nincs ilyen előírás. Kérlek, ülj le! Gyere és ülj egy székre! Ez jó ötlet. Nincs ilyen előírás. Mivel ez egy kisebb terem, azt gondolták így több ember fog elférni. De nincs semmiféle előírás, nem számít, hogy széken vagy trónon ülsz, nem ez a lényeg. A Kundalini egy belső, finom erő, nem hat rá, hogy min ülsz. Persze bizonyos értelemben jobb a földön ülni, mert akkor a Földanya segít. Ha gyertyaláng előtt ülsz, az is segít, de ez egy másik kérdés. De ha nem tudsz a földön ülni, akkor nem kell. Eddig csak széken ülő embereknek adtunk önmegvalósulást. Igen. Mit lehet tenni? Mindannyian széken ülve kaptátok meg, nem igaz? Bécsben 400 ember kapott önmegvalósulást széken ülve. Így van. Ha még nem történt meg, mindannyiatokkal meg kellene történnie. 

Kereső: Mondana többet a Kundaliniről? 

Shri Mataji: Annyit beszéltem már erről. És mivel ma elmegyek, kissé tele vagyok érzelmekkel… Annyi előadást tartottam már a Kundaliniről. Legalább ezerszer beszéltem már róla, csak Caxton Hallban legalább 600-szor. Szóval rengeteg előadás van erről, megnézhetitek, meghallgathatjátok őket, de attól, hogy hallgatjátok a Kundalinivel semmi nem fog történni. Valójában ez egy valós történés, olyan, mint amikor egy mag kicsírázik. Vagyis attól, hogy beszélünk a Kundaliniről, semmi nem fog történni. A Kundalininek fel kell emelkednie. Mit gondolsz Shivajiról? Shivaji Maharaj és Rana Pratap ksatriják voltak és húst ettek. Talán rossz emberek voltak? 

Kereső: Nem voltak spirituálisak.

Shri Mataji: Kicsoda? Shivaji? Ő nagyon is spirituális volt. Éppen ez a probléma. Mivel nem vagy önmegvalósult lélek, nem érzed a vibrációikat. Azok, akik azt hirdetik magukról, hogy spirituálisak, többségében nem azok. Legtöbbjük nem az. Ők (a spirituális emberek), nagyon egyszerű emberek. Lehetnek királyok vagy bármi. Mi sosem értjük meg őket, amíg meg nem kapjuk az önmegvalósulást. Shri Ramat például Shabari megértette, de a saját apja sosem tudta, ki a fia. 

A Lélek megértése csakis a Lélekből fakad, “Atmanyeva atmane tushta” (A Lélek önmagában elégedett.) Atma csak az Atmat ismeri, semmi mást. Mentális hozzáállással nem érhető el. Csak az Atma ismeri Atmat. Most mindannyian kérdezzétek meg, hogy Shivjai önmegvalósult lélek volt-e, és figyeljétek a vibrációkat. Most már tudhatjátok. Az volt? Teljes mértékben! Most kérdezzétek azt, hogy Blake önmegvalósult lélek volt-e. Az volt? Lehet érezni! Néha egészen megdöbbentő, hogy azok az emberek, akik nagyon spirituálisnak tűnnek, még csak nem is önmegvalósult lelkek. Nagyon sok ilyen van. Vallabhacharit ismered? Nem. Vallabhacharya nagyszerű önmegvalósult lélek volt, és amikor Surdas – aki elvileg nagyon spirituális volt, de nem volt önmegvalósult – meglátogatta őt, azt mondta neki: „Miért sírsz, mint egy kisbaba Isten után? Én megtaláltam. Aki már megtalálta, az nem sír.” 

Az a spirituális ember, aki megtalálta a Lelket, aki nem találta meg, az nem spirituális – lehet, hogy a hozzáállása spirituális, de akkor válik csak igazán spirituálissá, ha rálel Istenre. Egy teljesen átlagos ember is lehet önmegvalósult, míg egy király nem feltétlen az. Sok ilyen van. Indiában, de minden más országban is sok a helytelen elnevezés. Itt is sokakat neveznek szentnek, pedig nagyon rosszak a vibrációik. Mint tudjátok, ők „szentek”. Szent ez, szent az. Nem tudom, hogy szentek vagy sátániak, de valami ilyesmi. És vannak igazi szentek, akikről senki nem tud. 

És hogy fogjátok megtudni? Csakis az Atma által. A Lélek ismeri a Lelket. A Lélek nem mentális tevékenység által, nem külső dolgokon keresztül, hanem a Valóság ismeretének megnyilvánulása által ismerhető meg. Más út nincs. Ez tény. Minden más hasztalan, mert a tudatlanság állapotában végrehajtott valamennyi tett hasztalan. De amikor rendelkeztek a Lélek ismeretével, akkor a cselekedeteitek abszolút értékűek. A Lélek nem ismer rasszt, vallást, bőrszínt, semmit. Csak a vibrációkat ismeri. Ez le van írva, minden le van írva. 

Na, mit csináljunk most, mielőtt elmegyek? Szeretnétek énekelni nekem? Lehet? 

Sahaja jógi: Jeruzsálem, Shri Mataji. 

Shri Mataji: Rendben. Csukjátok be az ajtót, hogy ne mondhassák, hogy visszaéltünk a jóindulatukkal. Ki fogja énekelni? Ki kezdi el? 

Járt-e itt Ő, réges-régen, 

Zöldellő angol ormokon? 

S Isten Bárányát látták-e 

Szép mezőiden, Albion? 

Ragyogta már be isteni fény 

A hegyekben búvó ködöt? 

Épült már itt Jeruzsálem 

Csúf, sátáni malmok között? 

Hozzatok hát aranylángot 

Vágyak íját és nyilait 

Mindent átvágó tűz-kardot 

Az Úr tüzes szekereit! 

Elmém nem szűnik küzdeni, 

Kardomat sem pihentetem, 

Míg nem épül Jeruzsálem 

Anglia zöld és szent földjén! 

Nagyon köszönöm.