Shri Ganesha Puja: Az erényesség fontossága

Brighton Friends Meeting House, Brighton (England)

Feedback
Share
Upload transcript or translation for this talk

Shri Ganesha Puja – Brighton, Anglia, 1985. augusztus 04

Ma azért gyűltünk itt össze, mert ez megfelelő alkalom és nagyon kedvező nap arra, hogy Shri Ganeshát tiszteljük. Shri Ganesha a legelső Istenség, aki megteremtetett, hogy az egész Univerzum megteljen kedvezőséggel, békével, áldással és spiritualitással. Ő a forrás. Ő a spiritualitás forrása. Ebből következik minden más dolog. Mint amikor esik az eső és szeles az idő, akkor hűvöset érzünk a légkörben. Ugyanígy, amikor Shri Ganesha kisugározza felénk az erejét, akkor érezzük ezt a három dolgot belül is, kívül is. De nagyon szerencsétlen dolog az, különösen Nyugaton, hogy a legfontosabb és legalapvetőbb Istenséget nemcsak figyelmen kívül hagyták, de megsértették és keresztre feszítették. 

Tehát ma, bár nem akartam semmi olyat mondani, ami felzaklat benneteket, de azt el kell mondanom, hogy Shri Ganesha tisztelete azt jelenti, hogy alaposan meg kell tisztítanotok magatokat. Amikor Shri Ganeshát tisztelitek, tartsátok tisztán az elméteket, tartsátok tisztán a szíveteket, tartsátok tisztán az egész lényeteket – ne merüljenek fel sem sóvárgó, sem kapzsi gondolatok. Tulajdonképpen, amikor a Kundalini felemelkedik, akkor Shri Ganeshának fel kell ébrednie bennünk, az ártatlanságnak meg kell jelennie – amely eltöröl minden alantas gondolatot. Ha fel akarunk emelkedni, akkor meg kell értenünk, hogy érettebbé kell válnunk. 

Az emberek most betegek. Nyugaton mindenhol azt érzed, hogy az emberek betegek. Betegek, mert még soha nem ismerték fel Shri Ganeshát. Ha egy Freud megjelenik, az még nem jelenti azt, hogy el kell fogadnotok őt. De ti elfogadtátok, mintha ez olyan fontos lett volna és semmi sem volna annál fontosabb. 

Tehát ma szembesülünk a felemelkedésünk erejével és a bennünk lévő kondíciók erejével. Amikor Freud a kondíciókról beszélt, nem tudta, hogy megteremtett bennetek egy másfajta borzalmas kondíciót, egy szörnyűt. A szex egyáltalán nem fontos az embereknek, egyáltalán nem olyan fontos. A legmagasabb szinten álló emberi lény csak akkor merül el a szexben, ha gyereket szeretne. A csábítás, a romantika, az ilyen butaságok egyáltalán nem léteznek egy tiszta elmében, ezek mind emberi szülemények. 

Annyira meglepő az a szolgalelkűség, ahogy ezekhez viszonyulunk. Mindez bennünk egy nagyon alacsony szintről származik. Alacsony szinten álló emberi lényektől származik, akik alárendelik magukat ezeknek. Ennek a mesterévé kell válnotok! Ma, amikor körülnézek a nyugati világban, ami ennek a teremtésnek a szerves része, olyan sok betegséget látok felbukkanni, hogy megijeszt, hogyan fordítsam a figyelmeteket a szexszel kapcsolatos érett magatartásra. 

Amikor eléred a szexszel kapcsolatosan az érettséget, akkor apává, anyává és tiszta személyiséggé válsz. Amikor azt hallod, hogy egy kilencvenéves nő hozzámegy egy tizenkilenc éves fiúhoz, akkor egyszerűen nem érted, milyen társadalom hozhatta létre a világban az ilyen ostoba viselkedést? Éretté kell válnunk! Ez nem jelent önmegtartóztatást fiatal korban, nem jelenti azt. Az egy másik abszurd dolog. De persze az éretté váláshoz kell ‘tapasya’ (vezeklés). Egy jelentéktelen dolog, amikor fontossá válik… és ez annyira jelentéktelen! Pont olyan, mint bármi más, amink van. Például van hajunk. 

Még ha el is veszíted a hajadat, az jelent valamit. De ha elveszíted a szexet, mi baj történik? Inkább nagyon is jó. Csakhogy megszabadultunk tőle! Olyan sok energia fecsérlődik el erre. Olyan sok érdeklődést, olyan sok értékes figyelmet, olyan sok kedvező lehetőséget pazarolunk el egy ilyen ostoba dologra. 

Ha Shri Ganeshát tiszteljük, meg kell értenünk, hogy éretté kell válnunk. Éretté kell válnunk. Mélyebbre kell merülnünk önmagunkba, a figyelmünknek mélyebbre kell fókuszálnia spontán módon. Hogyan érhetjük el a valódi mélységet, ha még mindig olyanok vagyunk, mint a férgek? Egyébként ez egy nagy áldozatféle vagy kényszer az embereken. Ezek a közhelyek, ez a kényszer nagyon sokba került nektek, embereknek. Nagyon sokba került. Már olyan sokszor megfizettetek érte, olyan sok mindenen mentetek keresztül. Miért? 

A prioritásoknak meg kell változniuk, ha Shri Ganeshát tiszteljük. Amit ma tisztelünk, az a bennünk lévő ártatlanság. Tiszteljük azt, ami kedvező, ami ártatlan. Az ártatlanság, ami mélyen bennünk van – ez a valódi jellemünk, ez valódi természetünk, ezzel születtünk – az alapja az egész Teremtésnek, ennek a Teremtésnek az esszenciája. 

Tehát amikor az anyag aktívvá válik, a szaporodás megindul; következik az állati szint, majd a primitív emberi lények szintje, azután pedig a fejlett emberi lények szintje. Ez nem azonos azzal, ahogyan ma értjük a „fejlett” világot. Az szörnyű! Sohasem fogom ezt fejlettnek nevezni, még véletlenül sem. Ami a fejlődést jelenti, az nem kívül van. A belső fejlődés az, amit figyelembe kell venni. Mennyit fejlődtünk belül? Mi van bennünk valójában? 

Bármi, ami durva szintű, nagy, az valójában műanyag vagy ahhoz hasonló. Akiben nem ébredtek fel a belső erők… Mondjuk, például: adok nektek egy mangót. Azt mondom: „Rendben, most egyétek meg.” Ha azt látjátok, hogy csak héja van, de belül nincs semmi, akkor mit fogtok enni? Meg fogjátok enni azt a műanyagot? Bármi, ami így növekszik, az műanyag, az halott. 

Lássuk, mi a lényeg legbelül? Mi bennünk a lényeg? Ez az, amiről Krisztus prédikált – az erkölcs. Az annyira fontos volt számára. Mert a dharmán túl, ami az egyensúly volt, ahol természetesen az erkölcsösség nagyon fontos, Krisztusnak beszélnie kellett a belső, mélyebb erkölcsről, ami szerves része az emberi lényeknek. Ezt nem csak tanították, vagy mondták, vagy ijesztgettek vele – az istenfélelem és Isten haragja miatt –, hanem ennek kell lennie a belső fényünknek. Ezért beszélt róla Krisztus. 

Ugyanezt a Krisztust használták arra, hogy lerombolják az ártatlanságot. Nem mondhatnám, hogy az embereket nem figyelmeztették. Nem csak egyedül Freud létezett. Nemrégiben Spanyolországban, a Pradóban jártam. Nagyon sok poklot ábrázoló festményt láttam. Ezekben a modern időkben láthatunk ilyen ruha nélküli, kétesen viselkedő embereket. Ilyen emberek ábrázolnak a képek, amint nevetséges ostobaságokat művelnek. Ez Bosch volt! Meg voltam lepődve, hogy a német Bosch festette le mindezt az ostobaságot, teljesen világosan. „A pokolba vezető út”, azután „A holtak támadása”, és minden ilyesmi. Úgy értem, hogy ő nem olyan rég élt. Ha Blake-t őrültnek nevezitek, akkor mit mondhatunk Bosch-ról?    Itt mindenki őrült, kivéve persze az ostoba, haszontalan embereket. Már olyan sok figyelmeztetést kaptunk. Mondhatjuk, hogy már régóta tudunk a pokol létezéséről. Mahavira mindenkinél világosabban írt a pokolról. Ez a pokol! 

Nyugaton a prioritások teljesen fordítva vannak. Mi az erőtök? Csak gondoljatok bele. Gondolkodjatok el rajta. A mentális erő az, ami fontos? Már elmondtam nektek, hogy a mentális erő nem fontos, ez csak lineáris, felemelkedik, majd visszaesik, visszatér hozzátok. Nincs benne igazán lényegi. Ez csak egy mentális kivetítődés, csak műanyag. Mi az érzelmetek ereje? Hová vezetnek benneteket az érzelmek? Nézzétek meg az érzelmeket, akár a jó érzelmeket is. Mondjuk, hogy nagyon szereted a feleséged. Hová vezet az téged? 

Volt egy költő, akit Tulsidasnak hívtak, aki nagyon szerette a feleségét, és a felesége elment az édesanyjához. A költő nem tudta ezt elviselni és elment meglátogatni őt. Felmászott hozzá az erkélyen keresztül, a feleség pedig megrémült. Azt kérdezte: „Hogyan másztál fel ide?” „Odatettél egy kötelet.” – válaszolta. „Nem.” – mondta a felesége. Azután látták, hogy egy nagy kígyó lógott ott. A feleség így szólt: „Ha az irántam táplált végtelen szereteteddel Istent szeretnéd, akkor most hol tartanál?” 

Tehát hová vezetnek benneteket az érzelmek? Frusztrációhoz, boldogtalansághoz, a pusztulásotokhoz? A mentális erő borzalmas dolgot eredményez, amit egónak hívnak, ami elpusztíthat másokat. És az érzelmi erő semmi mást nem eredményez csak sírás-rívást és boldogtalanságot. „Ó, olyan sok érzelmet áldoztam egy ilyen vagy olyan emberre és mit kaptam cserébe?” Ez nem abszolút, hanem csak viszonylagos. Mentálisan nulla vagy, ha nem pusztíthatsz el másokat. Érzelmileg nulla vagy, mert nem tudsz uralkodni másokon az érzelmeiddel. Mi a valódi erőtök? Miben rejlik az erőtök? A Lelketekben. De még mielőtt eléritek a Lelket, milyen erőtök van? A Kundalini? Ő alszik. Akkor milyen erőtök van? Az erényességetek! Ha egy ember erkölcsös, erényes a természete, és kiáll az erkölcsösség mellett, akkor az erkölcsössége cselekszik, működik. 

Először is a tiszta erkölcs jó egészséget eredményez. Egy ember arcáról meg tudod mondani, hogy erkölcsös-e. Ahogyan a ’shastrák’-ban mondják, egy szentnek vagy egy ‘brahmachari’-nak – annak, aki sohasem foglalkozott a szexszel –, mindig ragyog az arca. Úgy tartjuk, hogy a legnagyobb ‘brahmachari’ Shri Krishna, akinek olyan sok felesége volt. Ilyenkor nincs elvesztegetett energia, elvesztegetett figyelem. Tehát az összes energia belül marad. Ma, amikor idefelé autóval jöttünk, esett, fújt a szél, nagyon hideg volt, de a kocsiban voltunk. Semmi sem ártott nekünk, mert melegben voltunk az autóban. Mindenen átmentünk, semmi sem érintett meg, semmi sem háborgatott bennünket, rendben idejöttünk. Miért? Mert bent maradtunk a járművünkben. A mi hordozónk az erkölcsösségünk. 

Kényesek vagyunk arra, hogy mások tiszteljenek bennünket, hogy mások hódolattal forduljanak felénk, különben dühbe jövünk. Tisztelitek-e önmagatokat? Tisztelitek-e magatokat? 

Néha úgy tűnik a nyugati emberek számára, hogy Anyánk az indiai kultúrát próbálja hirdetni. Sokan így gondolják. De azt mondom, hogy a tudományt Nyugattól kell tanulnunk. Rendben van. Más dolgokat is kell tanulnunk a Nyugattól. Esztétikát? Természetesen. Festészetet és művészetet? Talán. Színösszeállítást. De jobb, ha kultúrát az indiaiaktól tanultok. Nyugaton szűkében vagyunk a kultúrának, úgy látom, nincs semmilyen kultúra. Miféle kultúra az, ahol a nőktől elvárják, hogy mutogassák a testüket? Ez egy prostituált kultúra – ilyen egyszerű. Nézzetek szembe ezzel! Ahol egy nőnek nem kell tisztelnie a saját intim testrészeit, ott nem lehet semmilyen kultúráról beszélni az Isteni esztétika szempontjából. 

Odáig fajultak a dolgok, hogy manapság olyan filmet forgatnak, ahol Máriát prostituáltként mutatják be. Úgy értem, hogy idáig jutottatok. Indiában, ha ilyet csak kimondanál, már megvernének érte, bárki megtenné, legyen az muszlim, hindu vagy keresztény. Úgy gondolom, hogy egyenesen sokkoló azt hallani, ahogyan Krisztusról beszélnek. Egy indiainak ez sokkoló. Hogyan is beszélhettek így? Ha egyszer feladjátok az erkölcsi tisztaságotokat, nem érthetitek meg, hogy lehet valaki teljesen tiszta. Egy tolvajnak mindenki tolvaj. Mivel nem tisztelitek a saját tisztaságotokat, ezért nem tudjátok elképzelni, hogy milyen lehetett Krisztus valójában. Nem tudjátok elképzelni, nem tudjátok elfogadni. Elviselhetetlen dolgokat mondtak Krisztusról. Elviselhetetlen és érthetetlen. Láttam a keresztre feszítését, ami önmagában is elviselhetetlen volt. De így beszélni valakiről… Ha egy indiai nőnek ilyen megjegyzést teszel, egy átlagos indiai nőnek, az megöli magát. Olyan nem fordulhat elő, hogy bárki odajön és azt mondja, „Gyönyörű vagy!” Azt mondhatod az édesanyádnak, hogy „Szép vagy.” – ez rendben van, ez más –, de nem mondasz ilyet bármelyik nőnek. Le kell állítanotok magatokat! És ez az egyik oka annak, hogy miért olyan ingerlékenyek az emberek. 

A mágnes bennetek Shri Ganesha. Sokan tudják rólam, hogy nagyszerűen tájékozódom. Ez ebből a mágnesből ered, ami tökéletes. Ez a mágnes az, ami odaköt vagy odailleszt benneteket a Lélekhez, vagy mindig a Lélek felé irányít. Ha nincs bennetek tiszta erkölcsi érzék, akkor állandóan ide-oda ingadoztok. Hirtelen nagyon jó Sahaja jógik lehettek, holnap pedig ördöggé válhattok, mert nincs semmi, ami odakötne benneteket a Lélek nagyszerű eszményéhez. Nézzetek szembe ezzel! Most eljött az idő mindannyiunk számára, minden Sahaja jógi számára, hogy felismerjük, hogy a legnagyszerűbb dolog bennünk nem a szex, hanem az erényességünk, a tisztaságunk. Ez az, ami éretté tesz benneteket. 

Meglepő volt, ahogyan néhányan Bordiban viselkedtek. Amikor megtudtam, meglepődtem. Hogyan voltak képesek így viselkedni az ottani falusiak előtt, akik ártatlan, egyszerű emberek? De a legjobb az egészben, hogy ha elmerültök az ilyen frivol és ostoba viselkedésben, amellyel megsértitek a saját erényességeteket, akkor valójában nem tudtok teljesíteni. Mint amikor elpazaroljátok a benzint, és az autótok nem mozdul, pontosan ez történik veletek. Mindig csipkelődtök az emberekkel és frivol módon beszélgettek egymással. Mi értelme van ennek, ezt egyszerűen nem értem? Aztán válóperes bíróság előtt találjátok magatokat. 

Egyszer Selfridgesben voltam – el kell mondanom, nagyon érdekes történet –, és a tömegben volt két ember, egy férfi és egy nő, akik állandóan csókolóztak. A legkevésbé sem érdekelte őket, hogy mások is voltak a mozgólépcsőn. Csókolóztak a mozgólépcsőn és mindenhol máshol, eközben kínozták és kényelmetlen helyzetbe hozták az indiaiakat és talán másokat is – például a kínaiakat vagy az egyiptomiakat. Micsoda magamutogatás! Láttam őket a következő alkalommal, és akkor már nem csókolóztak. Azt kérdeztem, „Mi történt?” „Elváltunk.” Azt kérdeztem: „A múltkor miért csókolóztatok annyit?” Azt mondták, „Mert tudtuk, hogy el fogunk válni és ki akartuk élvezni még utoljára.” 

Milyen szinten állnak! Képzeljétek el azt a szintet! Milyen szeretetet, mi mást éreztek így bárki iránt? Semmit! Mindig veszekedtek egymással, aminek válás lesz a vége, és még dicsekedtek is vele. Egyetlen mélyebb személyiség sem mutogatja magát így a külvilágnak. Mondták nekem, hogy itt az általános iskolában azt tanítják, hogy soha ne mutasd ki az érzelmeidet. Egyébként minden más nevetséges vagy szégyenletes dolgot megmutathatsz, kivéve az érzelmeidet. Micsoda abszurd hely ez! Elfogadtátok ezeket az értékeket, mint a birkák, gondolkodás nélkül! 

Amikor Franciaországban voltam, sírva jött egy lány. Azt mondta, „Borzalmas, borzalmas! Soha többé nem megyek ezekhez pszichológusokhoz.” Azt kérdeztem, „Miért?” „Piszkos dolgokat mondtak az apámról.” Képzeljétek el! Az emberek elfogadták ennek a szörnyű Freudnak az elképzeléseit. Ez alapjaiban hibás. Akár történelmileg alakultak ilyenné, vagy bármi más miatt, jobb, ha elfelejtitek.   Ami rossz, az rossz Isten előtt. Ami helyes, az helyes Isten előtt. 

Az komolyan kifogásolható, hogy amikor az emberek külföldre mennek – férj és feleség, ez meg az – akkor csókolóznak és incselkednek egymással. Mire való ez? Megcsókolsz valakit, majd odajössz hozzám és rosszat mondasz róla. Már láttam ilyet. 

Ha valamit meg kell őriznetek magatokban, akkor annak az erényességeteknek, a magánéleteteknek kell lennie. Ezért nincs akaraterőtök bármit megtenni, nincs akaraterőtök. Jöjjön bármilyen ostoba fickó, aki mond nektek valamit és azt mondjátok, „Rendben van. Elfogadjuk.” Mi a személyiségetek esszenciája? Az erényesség. A Sahaja Jógában helyreállíthattok mindent, amit elveszítettetek, képesek vagytok rá. Ezért hiányzik a mélység, és ez az oka annak, hogy nincs következetesség az emberek viselkedésében, nincs következetesség. Most ezerkétszáz ember jön el az előadásomra és a következő nap egy sem, mind elveszett. Mert tudjátok, hiányzik az alap. Mint egy meglazult kapcsolat. Nincs kapcsolat; a kapcsolódási pont az erényességetek. Tehát nincs következetesség, nincs ‘satatya’. Ha azt mondod nekik, „Reggel fel kell kelnetek, meg kell fürödnötök és puját kell tartanotok”, ez túl sok nekik. De ha azt mondjátok, például egy indiai hölgynek vagy Nekem, azt mondjátok, „Vedd fel ezt vagy azt a ruhát”, azt nem tudom megtenni, nem lehetséges. Lehetetlen. Ha kell, egész éjjel ébren maradok, de azt nem tudom megtenni, egyszerűen nem. 

Tehát a prioritások megváltoztak, mert hol van a figyelmetek? Minden bennetek van. Az erény egész tárháza lakozik bennetek, ami az erőtök. Minden bennetek van, semmit sem vesztettetek el, minden ott van. Minden illat bennetek van. Minden megőrződött. Ne ítéljétek el magatokat! Annyira szerencsések vagytok, mert itt vagyok és mindent elmondok nektek. Olyan szerencsések vagytok, hiszen veletek vagyok. Értitek ezt? Nem kell elmennetek a Himalájába, nem kell fejen állnotok. Semmi ilyet nem kell csinálnotok. Tudjátok, régebben ezek a szentek – nem fogjátok elhinni – a hideg fagyott vízben ültek, vagy a Himaláján, a szabad ég alatt, órákon keresztül, hogy megfagyasszák az ostoba ötleteiket. Most már nincs erre szükség. Minden nagyon könnyű. De változtassátok meg a prioritásaitokat! Amikor az egész figyelmetek a saját Lelketekre irányul, meg fogtok lepődni, hogy az egész kép megváltozik. 

Mi a legfontosabb dolog? Minden nap meditálni. Találkoztam olyan emberekkel, akik például valamilyen kurzusra akarnak járni, mert mondtam, „Jobb lenne, ha elvégeznétek valamilyen kurzust.” Minden nap elmennek arra a kurzusra, csatlakoznak a csoporthoz, kidolgozzák, elvégzik a kurzust, mindent elrendeznek és befejezik. De meditálni nem tudnak rendszeresen. Van itt egy kis hézag, amit meg kell értenetek. Amint felsejlik előttünk az öröm, ami örökkévaló, akkor elkezdünk afelé haladni, egyre jobban és jobban, jobban és jobban és megalapozódunk az öröm óceánjában. Mint amikor valaki azt akarja, hogy ússz, de te rémült vagy és nem akarsz úszni. Örülsz, hogy a parton vagy és nem akarsz úszni. Valaki meglök és te újra visszalépsz, azt mondod, „Isten ments, nem vagyok képes erre!” De amint megtanulsz úszni, akkor élvezed az úszást. És amikor élvezed, akkor minden nap csinálni akarod, rendszeresen, lelkiismeretesen. Tehát van még itt egy kis hiányosság, amit ki kell javítani. 

A másik dolog, amit el szoktam mondani, hogy lótuszok vagytok, de a sár alatt. És ti tudjátok, hogy mit jelent a sár. Ellenben India az óceán, ezért nagyon könnyű a lótuszoknak felemelkedni a víz felszínére, de a sárból kiemelkedni nagyon nehéz. Mondjuk, hogy beleesel a sárba. Ha kapálózol, akkor mélyebbre süllyedsz. Ha bármi mást csinálsz, mélyebbre süllyedsz. A legjobb, ha figyelsz, és nyugton maradsz. Ez a legjobb módja, tanúként figyelni önmagadat. De ha a figyelmed nincs rendben, akkor hogy válsz tanúvá? Ha olyan a figyelmed, hogy ha valaki arra megy, akkor őt nézed, másvalaki erre megy, őt is észreveszed. Úgy érzed, minden embert látnod kell. De nem veszed észre a virágokat, nem látod a fákat, nem látod a Földanyát, nem látsz semmit. Amit meglátsz, az reménytelenül rossz, rosszabb, mint te. 

A mai nap az, amikor nem szabad a holdra néznetek. Ha mégis meglátjátok az kedvezőtlen, és rossz hírbe keveredtek. Azt mondják, Shri Krishna meglátta a holdat, és ezért nevezték ‘ranchordas’-nak, ami, azt jelenti, hogy elfutott a csatamezőről. De ez csupán az ő trükkje volt, mert el kellett futnia.      Tehát jobb, ha ma nem látjátok a holdat. Ennek az az oka, hogy ma Shri Ganeshát kell látnunk, aki a Földanya, aki a Földanyán keresztül cselekszik. A legtöbb dolog, amit kaptunk, az mind a Földanyától származik. Tehát most, a mai napon a Földanyát, a Kundalinit és Shri Ganeshát kell látnotok. A Földanya teremtette Shri Ganeshát, tehát ne nézzetek kifelé, ne nézzetek még a holdra sem, csak a Földanyát nézzétek! Hiszen a Földanya a szeretetével és könyörületességével olyan sokat tett értünk, a Kundalinitek is olyan sokat tett értetek. A fiát, aki maga a bennünk lévő ártatlanság, Őt kell ma tisztelnünk, mert Ő tette a legtöbbet értünk. Annak ellenére, hogy megsértettük és kigúnyoltuk, minden szenny és ostobaság ellenére, még mindig készen áll arra, hogy örömet szerezzen nekünk, mint egy kis gyermek.

Ha Shri Ganesha bennetek van, olyanokká váltok, mint a gyermekek. Gyermekien ártatlanok lesztek, nem gurultok méregbe, nem ugattok, mint a kutyák; tudom, hogy van néhány Sahaja Jógi, akik állandóan ugatnak, mint a kutyák vagy a koldusok Indiában. Ti olyanná váltok, mint egy gyermek, aki nagyon kedves, aki mindig meg akar nevettetni, aki mindig kedves dolgokat igyekszik mondani, aki mindig boldoggá akar tenni benneteket. Ez a valódi örömforrás. Így váltok az öröm forrásává, a boldogság forrásává, a beteljesedés forrásává, mindig tele nevetéssel, túláradó boldogsággal, tele gyönyörű dolgokkal. Csak nézzétek és figyeljétek meg, hogyan mulattatnak benneteket a gyermekek. Hogyan járkálnak, az ici-pici kezecskéikkel hogyan dolgoznak. Tudják, hogy mi a helyes. 

Egy önmegvalósult gyermek sokkal értelmesebb, mint egy felnőtt, ezt már tapasztaltam. 

A legkisebb unokám, azt hiszem három éves lehetett, amikor a szolgáló hajtogatta a szárimat és tévedésből a földre tette. Ez a gyermek egyszerűen nem tudta ezt elviselni. Felemelte a szárit, a homlokához érintette és rátette a kanapéra. Azt mondta: „Hogyan tehetted ezt a szárit a földre, mit tudsz te a Nagymamámról? Ő az Istennők Istennője és te a földre tetted a száriját? A kutyák meg fognak harapni téged. Vigyázz!” Majd újra odament a szárihoz, felemelte és megpuszilgatta, majd azt mondta, 

„Anyám, bocsáss meg neki, Nagymama kérlek, bocsáss meg ennek a nőnek, nem tudja, hogy mit tett Veled.” 

Az ilyen érzékenység az erkölcsösségetek, tisztaságotok mélységéből fakad. Amikor figyeled a gyermekeket, elámulsz azon, ahogyan beszélnek, amit mondanak, ahogyan viselkednek, és ahogyan szórakoztatni próbálnak. Úgy vélem, a nyugati gyerekek nagyon el vannak kényeztetve, nem szórakoztatnak annyira, inkább bosszúságot okoznak. Ismét ugyanarról van szó: ha az apa és az anya nem erkölcsös, akkor a gyerekek nem érzik jól magukat, nem érzik a békességet, nyugtalanokká válnak, és azután kifejlődik bennük ugyanez a nyugtalanság. 

Egy erkölcsös ember soha sem lesz megszállott, higgyétek el nekem, soha sem lesz megszállott. Lehettek nagyon intelligensek, bárkik lehettek, lehettek nagyszerű írók, de attól még lehettek megszállottak. De egy erkölcsös ember, egy átlagos erkölcsös ember soha sem lesz megszállott. A bhútok félnek az erkölcsös emberektől. Ha egy erkölcsös ember megy az úton, az összes bhút elszalad. Egyszerűen elfutnak. Sok ilyen esettel találkoztam, és van olyan, amit elmondhatok nektek. Három ilyen erkölcsös ember éjfél körül rendszeresen motorozott ugyan azon az úton. Néhány megszállott ember leveleket írogatott nekem, hogy „Kérlek, ne engedd nekik, hogy arra járjanak éjszaka, mert nincs hová mennünk.” Elámultam. Ezeket az embereket olyan szörnyű bhútok szállták meg, akik éjszaka az út menti fákra telepedtek, ahol az a három ember motorozni szokott. A megszállottak írták a leveleket. Nagyon megszállott emberek, ismertem őket; azt mondták, „Kérd meg őket, hogy ne arra motorozzanak, mert hol máshol lakhatnánk?” Olyanok voltak, mint az őrültek, teljesen őrültek. Megkérdeztem, „Miért írtátok ezt?” Azt mondták, „Mert azok az emberek arrafelé járnak és háborgatnak bennünket.” 

A bennünk lévő negativitások eltűnnek Shri Ganesha fényében. Ezt világosan láthatjátok más emberek esetében. Ha te magad nem vagy erkölcsös, akkor nem látod, hogy ki erkölcsös és ki nem az, egyszerűen nem látod. Mindenki egyforma: „Nagyon jó, nagyon jó”, „Nagyon kedves ember, nagyon kedves ember.” Tudom, hogy néhány, valójában megszállott embert is nagyon jó embernek tartotok, néha a Sahaja Jógában is. Azon tűnődöm, „Mi történik, mi ez? Hogyan tarthatják jó embernek ezeket? Nem érzik?” Nincs fény. Még ha megkaptad is az Önmegvalósulást, még ha a Lelked dolgozik is a kollektív tudatosságodon, még ha adsz is Önmegvalósulást másoknak, sehol sem tartasz, ha nem vagy erkölcsös.    Ez olyan, mint egy széttört üveg, ami próbál visszatükrözni valamit, de soha sem tudja visszaadni a teljes képet. 

Ez annyira fontos. Ezt most kell elmondanom nektek. Eljött az idő, hogy ezt elmondjam nektek: ez egy komoly akadály az életünkben. A legelső dolog, amit az emberek kérdeznek, hogy „Ki lesz a férjem, a feleségem?” Mire ez a nagy sietség? Természetesen a házasságot kedvező dolognak tartom, meg kell házasodnotok, szükség van a kollektíva jóváhagyására és minden ilyesmire, de mi a célja? Hogy tiszteljük és szeressük a bennünk lévő erkölcsösséget. Megházasodnak, majd gyerekeik lesznek. Utána házat szeretnének, azután minden egyebet. Ez az egész szűklátókörű hozzáállás egyre csak folytatódik, és az életetek fénye nem terjed. De ismerek olyan embereket is, akik a pokolban voltak, kijöttek onnan és terjesztették a fényt. Elképesztően gyönyörű magasságokat értek el. Láttam ilyen embereket. 

Tehát ma a bennetek lévő Shri Ganeshát jöttünk tisztelni. Miért engem tiszteltek Shri Ganesha formában, nem értem. Én Ő vagyok. Amikor engem tiszteltek, akkor azt szeretnétek, hogy ugyanaz a Shri Ganesha felébredjen bennetek is. Hadd ébredjen fel bennetek! Legyen a szavam az a mantra, ami felébreszti Őt bennetek, hogy a gyermekeimként élvezhessétek az erkölcsösségetek áldását, ugyanúgy, ahogyan Én élveztem az egész emberi életemben és az Isteni életeim során. Élvezzétek ugyanúgy, ez az, amit akarok. Legalább az ízét érezzétek meg. 

Olyasmiről beszélek most nektek, amit talán még sohasem hallottatok. Eddig még a Kundaliniről sem hallottatok soha, sem az önmegvalósulásról. Azt hiszem, ma véletlenül, teljesen sahaj módon rendeződött ez a puja. Úgy volt, hogy ez a puja Bombay-ban lesz. Minden meg volt szervezve. Úgy volt, hogy az emberek odamennek a puját megtartani. Egy Ganesha Puja Angliában vagy valahol Nyugaton annyira fontos, hogy úgy véltem jobb lesz tartani egyet nem a maga megszokott idejében, Rómában, ami egyike azon társadalmaknak, ami az emberek erkölcsét alapvetően lerombolta. A rómaiak kezdték és mások folytatták. De most itt kellett ezt megtartani Brightonban, Sadashiva Lótusz Lábainál. 

Az angoloknak tudniuk kell, hogy milyen értékes földet kaptak, és nem érdemlik meg. Ki kell érdemelniük! Képzeljétek el, hogy Sadashiva földjén éltek, ahol a vízcseppek és a hó is olyan, mint a desztillált víz, tiszta, átlátszó, fehér. Ahol Shri Ganesha az, aki az Atya lábát mossa. Ahol maga az erkölcsösség lakozik Anyátok személyében. Ki kell érdemelnetek ezt az áhított helyzetet. Az angol Sahaja jógiknak gyorsan kell fejlődniük, ellenkező irányba azzal, amilyenek az angolok voltak. Sadashiva földjéről jőve ők ennek pont az ellenkezője. Elképesztő arrogancia, olyan szörnyű arrogancia, amire Shiva földjén még gondolni sem lehet. Minden erkölcstelen ember arrogáns, különben hogyan tudnának megbocsájtani maguknak? Ha egy prostituálttal beszélsz, két percen belül kiderül, hogy prostituált, mert szörnyen arrogáns: „És akkor mi van? Prostituált vagyok és mi a baj ezzel?” Az arrogancia az erkölcstelen személyiség jele. Az ilyen ember elszigetelődik, mert szégyelli magát, szégyell másokkal szembenézni. 

Egy erkölcsös ember nyílt. Miért is félne bárkitől? Mindenkihez kedvesen beszél, szívélyes mindenkivel teljesen ártatlanul és egyszerűen, anélkül, hogy szerelmes lenne minden harmadik emberbe, akivel találkozik. 

Meg kell értenetek, hogy ezt az országot céllal kaptátok, és ha nem éritek el azt a szintet, akkor ki lesztek taszítva. Ha az erkölcsösségeteket tisztelitek, akkor Engem tiszteltek, mert Én vagyok a bennetek lakozó erényesség. Ha Shri Ganesha a kedvezőség, Én vagyok a bennetek lakó erényesség. Az erényesség sohasem agresszív, sohasem durva, mert nincs szüksége arra, hogy az legyen. Olyan erősek vagytok, annyira erősek, hogy semmi szükségetek arra, hogy agresszívek legyetek valakivel. Miért lennétek agresszívek, hiszen nem féltek senkitől? Ez annyira nagylelkű, olyan kedves, annyira gyönyörű; mindig friss és fiatal, mégis fenséges és méltóságteljes. 

Most múlt tizenkét éve annak, hogy itt vagyok. Még két év nagyon intenzív munkára van szükség kívül és belül. Belül nagyon keményen kell dolgoznunk ebben a két évben, nagyon keményen. Valódi ‘tapasya’-t kell megélnünk mindannyiunknak, férfiaknak és nőknek. Azután meglátjuk. Elmondhatom, hogy nagyon jó munkát végeztünk eddig és egy kis ugrással, bátorsággal és hittel sokat érhetünk el. Higgyetek önmagatokban! Ne legyen ez valamiféle mentális hit, hanem igazi.             Valójában az erényesség a hit. Az erkölcsösség a hitetek megszilárdulása. Amikor hisztek Istenben, erényesek vagytok. Amikor hisztek önmagatokban, akkor erényesek vagytok. Ha bíztok a feleségetekben, erényesek vagytok. Miért bíztok a feleségetekben? Ha ti erényesek vagytok, ő sem lehet erkölcstelen. Bíztok a gyermeketekben – ez is erényesség. Ha ti erényesek vagytok, hogyan lehetne más a gyermeketek. A hit kikristályosodott formája az erényesség. Ennek már az Önmegvalósulás előtt a birtokában lehettek. Sokan vannak így. Valójában, akár a kámfor, ami illékony és illattá válik, ugyanígy mondhatjuk, hogy az erény hitté válik. 

Ha nem vagy erkölcsös, nem hihetsz semmiben. Vagy az érzelmeiddel vagy elfoglalva, mert érzelmileg ragaszkodsz hozzám, vagy mentálisan ragaszkodsz hozzám. De ha van erkölcsi érzéked, a hited nyilvánvaló lesz. Benned lesz. Nem kell megszerezned. Ha például azt mondod, „Anyám, mostantól lesz hitem.” Ez nem így működik. A hit olyasvalami, ami illékony, és ez az illékony illat az erényből származik. 

Tehát ma nem a csillagokat vagy a holdat figyeljük, hanem a Földanyát. Az univerzumban ő képviseli a Kundalinit, ami semmi más, mint tiszta erényesség. Tiszta erényesség. El tudjátok ezt hinni? Micsoda erő! Az anyaság és minden más is maga az erényesség. Az apaság és bármilyen kapcsolat, az is erényesség. A tisztaság pedig az erényesség illata. 

A jóság, a könyörületesség, minden az erényességből származik, az erényesség iránti érzékből, ami nem mentális. Ha csak mentálisan vagy erkölcsös, attól még szörnyű lehetsz. Mint néhány apáca, vagy az olyan emberek, akik puritánok. Ez nem valódi erényesség. Az erkölcsösség a veletek született, beépült Kundalinitek, aki cselekszik, mert megért engem. Ő ismer Engem, az Én elválaszthatatlan részem, a tükröződésem. Erősítsétek meg a Kundaliniteket azzal, hogy erényesek vagytok. 

Az emberek mindenfélét megpróbálnak, hogy vonzóbbnak tűnjenek. Ne pazaroljátok így az energiátokat, ti szentek vagytok, éljetek úgy, mint a szentek! Hagyománykövetően, ahogyan mi élünk, így kell élnünk, és a tradíciókra alapozva fejlődjünk tovább. Ne csináljatok semmi újat, ami abszurd és ostoba. Nem kell senkit magunkhoz vonzani. Az erényesség, az illat a virágokban, ami vonzza a méheket.  Az erényesség a virágokban lévő méz, létünk esszenciája. 

Most mindannyian eljöttök Indiába, és arra kérlek benneteket, hogy tiszteljetek meg Engem azzal, hogy nem viselkedtek helytelenül. Ne viselkedjetek gyerekesen, ahogy a filmekben és a moziban látjátok azt a sok ostobaságot. Ti ezek felett álltok. A figyelmeteket, az elért eredményeket, az erényességetek székhelyéből lássátok! Nem hagyhatjuk el ezt a helyet, akár elismernek bennünket, akár nem. Az nem számít. Nem szabad elhagyni ezt a helyet. Mint ahogy minden ‘avadhoota’ mondja, „Takiya sodayacha nahi” – ez azt jelenti, hogy nem hagyjuk el a székünket. A helyünkön vagyunk. Ez a székhelyünk, a lótuszban. Nem hagyhatjuk el a lótuszt. A lótuszban ülünk. Ez a mi helyünk. Így az összes ostobaság, amit összegyűjtöttetek, eltűnik majd. Meglátjátok, újra gyönyörű teremtménnyé váltok. Minden bhút el fog menekülni, minden akadály eltűnik. De újra és újra elmondom, hogy ez nem a szigorú puritánság. Ez a saját belső lényednek a tisztelete. Ahogyan kívül tiszteltek engem, úgy tiszteltek engem önmagatokban is. Ez ennyire egyszerű. 

Ez egy nagyszerű nap arra, hogy Shri Ganeshát tiszteljük. Ő a legelső és a legfontosabb, akit tisztelni kell. Amikor Őt tisztelitek, akkor fel kell ismernetek, hogy vele együtt az Ő megnyilvánulását is tisztelitek, aki Krisztus. Vessetek meg mindenkit, aki tiszteletlenül beszél Krisztusról. Krisztust nem lehet intellektuálisan megérteni, megmagyarázni. Ne legyen közötök senkihez, aki mégis így tesz. Krisztus maga az ártatlanság. Ha az erényességednek nincs mélysége, nem tudod Őt megérteni, nem tudod Őt tisztelni. A legtöbb, amit eddig elérhettek, hogy végeznek a bennetek lévő tiszta erkölcsösséggel, hogy soha többé ne tudjátok Őt felismerni. Mindent a meditációs erőfeszítéseid által kapsz meg. Az erőfeszítés csupán annyi legyen, hogy meditációban vagy. Ennyi az egész. Maradj meditációban! Próbálj meditálni. Csak láss! Mi a tanúság állapota? Csupán annyi, hogy meditációban vagy. 

Úgy döntöttem, hogy holnap reggel itt találkozom a brightoni emberekkel és minden angollal – ha lehet holnapután este –, hogy elmondjam nekik, mennyire fontos, hogy elérjék a tisztaságnak ezt az állapotát. Úgy gondolom, hogy ez kidolgozódik. Nagyon keményen dolgozom. El sem tudjátok képzelni, hogy mennyire keményen dolgozom. Mondják, van egy ilyen elképzelés, hogy az emberek azt gondolják, hogy másoknak kell elvégezni helyettük a munkát. Ez olyan, mint amikor takarékoskodunk a pénzzel, ezzel meg azzal, és persze a munkával is. Hagyjuk, hogy Anyánk mindent elvégezzen helyettünk. Anyánk gondoskodik rólunk. Neki kell felkelnie reggel. Neki kell meditálnia. Ez nem takarékoskodás. Minden mást megspórolhatsz, ha tudod, hogy hogyan mentsd meg a Lelked. Csak a saját felemelkedésed fontos. Ha felemelkedsz, minden meg lesz mentve. De először magadat mentsd meg. Ehhez erőfeszítést kell tenned, keményen kell dolgoznod. Magadba kell mélyülnöd, fejlesztened kell magad. Képes vagy rá. Ne hibáztass senki mást, ne okold a feleségedet, az anyádat, az apádat, az országodat vagy bármi mást. Mindenki képes ezt kidolgozni. Ne nézd a többieket, csak saját magad. „Milyen messze jutottam? Mihez járultam hozzá? Hadd haladjak tovább.” Ez mindegyikőtökre vonatkozik. 

Nagyon hálás vagyok mindenkinek, aki el tudott jönni Angliába. Ez volt a helyes megoldás, de ennek az országnak olyan szintre kell fejlődnie, hogy zarándokhellyé válhasson. Nem szabad, hogy az ellenkezője történjen, hogyha egyszer eljönnek Angliába, akkor soha többet nem jönnek a Sahaja Jógába. Megtörténhet, megtörténhet az emberek arroganciája miatt, hogyha eljönnek ide, azt mondják majd: „Nem akarok többé a Sahaja Jógával foglalkozni, elég volt belőle.” Ezzel szemben, ha egyszer elmennek Indiába, akkor megragadnak. Ismertem olyan embereket, akik eljöttek Angliába és látva, hogy viselkedett néhány Sahaja jógi és hogyan működött néhány ashram, egyszerűen elfutottak. „Anyánk, nem megbeszélés tárgya, nem maradunk tovább a Sahaja Jógában, miután láttuk, milyenek a fejlett Sahaja jógik Angliában, akikkel tizenkét évig dolgozott.” 

Ma itt ülünk Angliának ezen a gyönyörű földjén, és van néhány adósságunk, ha ebben az országban születtünk; azzal vagyunk adósok, hogy nagyszerű Sahaja jógikká válnunk. Nagyon könnyen felismerhetitek, hogy ki az, aki nagyszerű Sahaja jógi. Amikor azt mondjátok, „Csukjátok be azt az ablakot!”, akkor a legtöbben csak ülnek és nézik a többieket. Nem azt mondom, hogy mindannyian angolok, de lehetséges. Másokat dolgoztatni nem megoldás. Valóban nagyon elkötelezettnek kell lennetek. Nem vagytok azon a szinten, higgyétek el, nem vagytok azon a szinten. Ne másokat nézzetek, akik itt vannak. Ti nagyon is különböztök a többiektől. Ti különlegesek vagytok. Legyetek éberek! Tiszteljétek önmagatokat, hiszen angolok vagytok, és különleges felelősség hárul rátok. 

Isten áldjon benneteket! 

Egészen idáig hozta a Godhavari folyó vizét, amelyik a Nasikba torkol, a Nasik folyóba.   Tudjátok, hogy Shri Rama, Shri Sita és Lakshmana éltek, ők mindannyian ott éltek Nasikban. Ezt a folyót úgy hívják, hogy a déli Gangesz. Godhavari. Godhavariból hozott vizet. Figyeljétek, hogy áramlanak a vibrációk! Egy olyan országban, ahol még a folyók is mantrák, a folyók nevei mantrák – ez az ott élő szenteknek köszönhető, az embereknek, akik olyan vallásos és olyan tiszta életet éltek, hogy a folyók, még ha csak a nevüket mondjuk, akkor is áramlanak a vibrációk. Látjátok? Miért ne válhatna egyszer a Temze is ilyenné? Az érdemeitek (‘punya’) révén így kellene lennie. 

Ennek a földnek minden kis részecskéjének vibrálttá kell válnia csupán az érdemeitek által. Most meg kell néznünk, hogy kik azok, akik a Shri Ganeshát tisztelhetik. Nézzük, kik legyenek azok, akik imádni fogják. Ez nehéz helyzet. Legyenek a kicsi gyerekek, az a legjobb. Gyertek ide!