Shri Mahalakshmi Puja

(India)

Feedback
Share
Upload transcript or translation for this talk

Shri Mahalakshmi Puja. Sangli (India), 6 January 1986.

Az volt a gond, hogy nem tudtuk megszervezni, hogy az étkezés közelebb legyen, így sokat kellett gyalogolnotok.

De ez a gyaloglás, azt hiszem, elég jó dolog volt, és valószínűleg jót tett nektek. A séta jó a hasmenésre és más gondokra is, amivel küzdötök. A helyszínt magát láttam, de nem láttam a szálláshelyeket, ahol el voltatok szállásolva. De hogy ti is megtudjátok, valaki felajánlott Nekem egyhektárnyi földterületet ingyen, teljesen ingyen, a tenger mellett a másik oldalon. Gyönyörű hely. Küldenetetek kellene neki egy köszönő levelet. Jövőre tehát, biztos vagyok benne, hogy valami sokkal jobbat tudunk szervezni, sokkal kollektívabb módon. A most következő túra útvonala, ahogy már tudjátok, Punén, Rahurin és Akludzson keresztül fog vezetni. Ezek a helyek számunkra nagy jelentőségűek, mivel Rahuriban uralkodtak az Én ősapáim. Ez a hely nagy erőkkel rendelkezik, mivel ők a Dévi odaadó hívei voltak.

A Nathok, mint Machindranath és Gorakhnath, mindezek a nagyszerű, megvalósult lelkek, akiket avadutáknak is hívunk, és akik a nagy Ősmesterek inkarnációi voltak, ezen a területen fejtették ki tevékenységüket. Ők voltak azok, akik a Kundaliniről nyíltan kezdtek beszélni. Pune, ahogy tudjátok, Punjapattanamnak is nevezik, Pune nagyon régóta egy szent hely. És el fogtok menni egy Nira nevű helyre is; ez egy folyó, amely Rólam kapta a nevét, és ennek a folyónak a partján nagy földterületek vannak, melyeket megvásároltunk, és ahol mezőgazdasági munkákat fogunk végezni. És a Bhima folyót is látni fogjátok, ahol reggelente mosakodni fogtok, és élvezni fogjátok a vizet. Meghívtak benneteket egy ünnepségre is. Nagy ünnepség lesz, két napig fog tartani. Ezért nem fogok Én jönni, mert nem tudnék programot tartani ezalatt az idő alatt, de ti érezzétek jól magatokat. Majd egy másik érdekes helyre fogtok menni, Waninak hívják, ez egy hegyi falu, nagyon szép hely, egy duzzasztógát is van ott. Ezután fogtok visszajönni.

Most kihasználom ezt a lehetőséget és beszélek hozzátok, mivel ritkán van alkalmam hozzátok beszélni. Ami ezeket a külsőségeket illeti, ezeknek kell táplálnia benneteket a felemelkedésetek során. Meg kell figyelnetek, mit sikerült elérnetek belül, milyen temperamentumot fejlesztettetek ki magatokban, mennyire vagytok mentesek a kötöttségeitektől, mennyire vagytok kollektívak és mennyire vagytok nagylelkűek. Mindezt meg kell figyelnetek. Ítéljétek meg magatokat, ne másokat kérjetek erre. Mennyire vagytok egyensúlyban, mennyi bölcsességgel bírtok, mivel ezek segítségével fogtok megállapodni oly módon, ami megadja nektek a szükséges kiegyensúlyozottságot. Nem tudom, még hány évig tudjuk ezt csinálni, de azt hiszem, ez nagyon jó, mert érzem a különbséget az emberek vibrációiban. Még amikor Ganapatipuléban kezdtük és most – hatalmas a különbség. Most Én kapom a hűvös vibrációkat tőletek! Tehát a figyelmünk középpontjában a felemelkedésünk van, és ez a legfontosabb dolog mindannyiunk számára.

A felemelkedésetek miatt jöttetek ide. Tudom, hogy sok nehézséggel és kényelmetlenséggel kellett szembenéznetek; néhányatoknak leégett a bőre – nagyon sajnálom. De ebben az országban mindenféle túlzás helytelen dolognak számít, ezért meg kell próbálnunk elkerülni a túlzásokat. Amikor valamit túlzásba viszünk, tulajdonképpen jobbra vagy balra lendülünk ki, ezért próbáljatok meg elkerülni minden túlzást. Például, lehet, hogy nagyon tetszik nektek a fürdőzés a Bhima folyóban, de ez csak a sekély részre érvényes, ahol mély, oda nem kellene mennetek. Aggódom emiatt, mivel még mindig… …meg kell értenetek, hogy tökéletes önfegyelmet kell gyakorolnotok, és nem szabad olyan helyekre mennetek, melyek veszélyt jelentenek számotokra. Azon kívül, hogy ez rátok nézve veszélyes, veszélyes az egész Szahadzsa Jóga mozgalomra nézve is, és Rám nézve is, mivel nagyon aggódni kezdek és izgatott leszek, ha veletek történik valami. A legfontosabb dolog tehát, hogy középen tudjátok tartani magatokat. Semmilyen dologban ne bocsátkozzatok túlzásokba. Ha középen vagytok, mindenki tisztelni fog benneteket, de ha túlzásba viszitek a dolgokat, azt fogják gondolni, valami nincsen rendben veletek, alapvetően nincsen rendben.

És ez felborítja az egész program egyensúlyát is. Tehát azt tanácsolom, igyekezzetek középen maradni, ne túlozzatok el semmit, tartsatok mindent a megfelelő keretek között, mivel ez a fajta utazás nagyon kimerítő számotokra, már az erős napsütés miatt is. Ez Maharashtrában a leghűvösebb időszak, így el tudjátok képzelni, mi mást tudnánk tenni? Úgy értem, eredményeket kell elérnünk, a lehető legtöbb területen. Sajnálom azokat, akiknek leégett a bőre; valójában – mivel őket kellett gyógyítanom -, emiatt voltam fenntartva, az egész program ezért húzódott el, úgy értem, ez túl sok volt. De most már ez nem fog megtörténni. Kérlek, egyáltalán ne menjetek a napra, nincs rá szükség, elég nap ért már benneteket. A nap megolvasztja az Agnyatokat, és ez megbolondítja az embereket ebben az országban: ha kimegyünk a napra, Agnyalágyultakként végezzük. Tehát az agyunkkal ez történik, így hát jobb, ha egyáltalán nem megyünk a napra, – fogadjátok ezt meg. Egy rövidke időre, rendben van, de ne ücsörögjetek a napon.

Tudom, ez nagyon csábító, mivel otthon nem ér benneteket elég nap, de a napsugarak mindenhová bejutnak, ide is. Tehát egyáltalán ne menjetek, ne üljetek ki a napra. Ez csak gondokat fog nektek okozni, mivel a nap Akludzsban nagyon erős lesz. Ezt azért is mondom nektek, mert lehet, hogy nem leszek ott veletek. Úgyhogy vigyázzatok magatokra, ezt az egy dolgot megtehetitek az Én kedvemért. A magatok érdekében meditálnotok kell, a fölemelkedésetekért kell küzdenetek, és ne hagyjátok a holmitokat szanaszét, legyetek gondosak. Nagyon örülök, hogy ilyen nagyra becsültek benneteket a Mahalaksmi-templomban, és hogy mély tiszteletüket azzal is kifejezték, hogy ajándékot helyeztek a jóginik ‘otijába’ (a szári “öle”). Nagyon kedves tőlük, hogy ilyen készségesen befogadtak benneteket a saját közösségükbe. Azt mondták: „Nem tudtuk megkülönböztetni, hogy ki indiai és ki nem indiai”, mivel azt hiszem Ganapatipuléban a bőrötök egy kicsit vesztett a sápadtságából és azt mondták: „Nem tudtuk megkülönböztetni, hogy ki kicsoda”. Nagyon jó, hogy a dolgok kezdenek kialakulni, hogy a temperamentumotok kezd egy picit egységesebbé válni.

A pudzsákat illetően, korábbban három pudzsát tartottunk, és a negyediket Ganapatipuléban. Itt is három pudzsát fogtok tartani. Ezen a három pudzsán, – biztos vagyok benne, mivel ez egy csöndesebb csoport –, sokkal többet fogtok elérni, és sokkal jobban fognak alakulni a dolgok. Ha van valami problémátok, tudassátok Velem, mindent el fogunk rendezni. De van egy dolog, ne fárasszátok ki magatokat túlságosan, ne éhezzetek, de ne is egyetek túl sokat. Bármit túlzásba visztek, nem lesz hasznára ennek az túrának. Mivel – úgy gondolom –, ezzel a második csoporttal többet tudunk majd elérni, mint korábban. A második csoport tagjainak meg kellene próbálniuk minél normálisabb életet élni, több figyelmet fordítva a lélekre és a felemelkedésükre. Az utolsó, de nem kevésbé fontos, nagyszerű hír, hogy nagyon sokan szeretnének megházasodni. Nagy örömömre szolgál, hogy összeadhatom őket, vagy Punéban, vagy Rahuriban.

Ez remek dolog lesz azoknak, akik meg akarnak házasodni. És ha még vannak olyanok, akik házasodni szeretnének, szóljanak Nekem. Lehetséges, hogy meg tudunk szervezni valamit Rahuriban. De a legjobb, ha azok, akik házasodni akarnak … ezt könnyen megoldhatjuk, és ez remek dolog lesz. Tudassátok Velem, mielőtt elindulunk Punéból, ha bárki is szeretné. Na most, ha bármi mondanivalótok lenne, bármi kérdésetek, tegyétek föl most, mert később nem lesz ilyen alkalmam beszélni hozzátok, ez itt most egy kicsi csoport, – különben mindig a pudzsákon vagyunk –, Punéban legalább ötször ennyien lesztek, mint most. Mit mond? … Nehézségeid vannak a figyelmeddel – hogyan? Mi az? [Azt szeretné a jógini tudni, hogyan tudná megerősíteni a figyelmét és elmélyíteni a meditációját.]

A lényeg az, hogy hol van a figyelmed. Próbálj meg többet látni magad körül. Először is, ezt meditációban kell megbeszélnetek, és sokan vannak, akik el tudják mondani, hogyan dolgoznak ezen a dolgon. Másodszor, a legjobb módja az, hogy a tekintetedet az Anyaföldre irányítod. Figyelj az Anyaföldre, ez a legjobb módja. Amikor gyalogolsz, tartsd a tekintetedet az Anyaföldön. Amikor valaki beszél hozzád, tartsd a tekintetedet az Anyaföldön. És akkor jobban be tudod fogadni a dolgokat, és könnyebben meg fogsz állapodni, rendben? Nagyon hasznos, ha ügyelünk arra, hogy ne kalandozzon el a figyelmünk. Fokozatosan meg fogtok állapodni.

Azt hiszem, hogy a legtöbben, akik most vagytok itt először, az elején egy kissé nehéznek találjátok, de fokozatosan hozzá fogtok szokni. Mert először a figyelmünk mindig apró, jelentéktelen dolgokra terelődik, mint például: „a földön kell ülnöm” vagy „busszal kell utaznom”, vagy valami erkölcstelen dolgot láttok valahol. A figyelmünk mindig a hiányokra terelődik, a hibákra, a piszkos dolgokra, mert a figyelmünk ezt szokta meg. De később elkezdjük észrevenni a szépséget. Apró, kicsiny dolgokban elkezditek meglátni a szépséget, apró, kicsiny dolgokban elkezditek meglátni az Istenit. Akkor tudni fogjátok, hogy eljött az idő: a figyelmetek segítségével képesek lesztek mindenben meglátni az örömöt. Különben a figyelmünk, különösen az a fajta figyelem, amilyen nekünk van, a helytelen dolgokra irányul. Hol van a hiba? Elkezdünk másokról ítélkezni, elkezdünk minden helyet kritizálni. Nézzétek ezt a helyet, ha itt ültök: Nekem csodálatos, nektek lehet, hogy csak valami … bádogból készült dolog, ez meg az; ilyesféléket fogtok gondolni róla.

Nekem ez gyönyörű, mert látom ezeket a gyönyörű szárikat itt kifeszítve, és a pompás virágkompozíciókat, gyönyörűen elkészítve, valami nagyon különleges. És a háttér, meg minden más is, nagy gonddal van elkészítve. Hogy másztak oda föl, hogyan erősítették föl mindezt oda? Figyelemre méltó! Ilyenek jutnak az eszembe, és el vagyok ragadtatva, hogy az Én fiaim ilyen keményen dolgoztak, hogy mindezt fölrakják, ilyen szépen, és hogyan készítettek elő mindent. Ilyenek jutnak az eszembe, és igen emelkedett lesz a hangulatom. Nem a bádogot látom, nem látok mást sem. Ez attól függ, hogy mit láttok, hogy hol van a figyelmetek. Próbáljátok meg tehát mindig a szépet látni. Nagyon sok gyönyörű dolog van, amit észrevehettek.

Én a gyermekeim szívét látom ebben, azt, hogy milyen odaadással csinálták, nem? Ha elég mélyérzésűek vagytok, látni fogjátok, milyen gondosan feszítették ki a szárikat, hogyan helyezték el a virágokat, hogyan készítettek el mindent. Ennek a kulcsa tehát a figyelmünk: hol van? Amikor csak a magatok érdekeit látjátok: „Mi a kényelmes nekem? Nekem ez kell, nekem az kell”, ebben nem fogtok örömöt találni. Az öröm abban rejlik, hogy mennyire látjuk meg a dolgok lényegét, hogy észrevesszük, mennyi mindent tettek értünk ezek az emberek, milyen sokat dolgoztak értünk, hogyan hoztak ide minden szükségeset, milyen szeretettel főznek ránk. Ti nem csináltok semmit ahhoz képest, amennyit ők dolgoznak, kétségtelenül. Úgy járkáltok, mint az urak … Nekik kellett mindent megcsinálni. Különösen Ganapatipule volt nehéz hely. Nagpurból kellet jönniük embereknek, ötvenen jöttek, hogy nektek főzzenek.

A pénz nem minden. Még ha fizettek is, ez nem attól függ. Ez a szeretetükből fakad, az érzéseikből, a figyelmükből, a nagylelkűségükből, hogy gondoskodhatnak a vendégeikről. Ebben kellene örömöt találnunk, hogy ennyi mindent megtettek értünk, hogy jól érezzük magunkat. Így fogtok eljutni a szívetek egyre mélyebb régióiba. De ha elutasító szívetek van, mely mindig csak a hibákat látja, a rosszat, meg más ilyesfélét, vagy arra gondol, hogy “Mit kell vennem, mit kell megszereznem?” Ettől szétmegy a fejetek. De ha jó szívvel valami szépet szeretnétek venni, bármit kerestek is, meg fogjátok találni. És nagyon gyorsan meglesztek vele. Amikor tegnap bevásároltam a szahadzs központoknak, – ráadásul mindent nagyon jól vettünk, azt hiszem, az összes indiai központ részére mindössze 100 000 rúpiáért –, rendkívül gyorsan meglettem vele. Mert minden nekik volt szánva, sokkal könnyebben ment.

Ha mindezt Magamnak vettem volna, nem hiszem, hogy ilyen jól sikerült volna. Meg fogtok lepődni, Magamnak sosem veszek semmit, nincs rá időm. Ti is oly sok mindent adtok Nekem, hogy nincs is szükségem semmire. Arról van tehát szó, hogy hogyan nézitek a dolgokat, hogyan végzitek el és hogyan oldjátok meg a dolgokat. Tegnap a bolt, ahol voltam, tele volt illattal. Minden illatozott és ezt mindenki érezte. Mindez csak azért volt, mert nagyon jól éreztem Magamat, örültem, hogy másokért tehetem. De nem is ‘másról’ van itt szó – ki az a ‘másik’? Mert a szahadzsa jógik Számomra nem ‘mások’. Magamért teszem, de egy magasabb szinten, az Isteni Önvalómért.

Így kellene tekintenetek a dolgokra, rendben? Akkor jól fogjátok érezni magatokat. Most el kell mondanom a Szangliban lakóknak, hogy tartottunk itt egy pudzsát régebben, és tartottunk egyet újra nemrégen, és Szangliban az újságban is sok mindent írtak, ezért végeztünk oly sok munkát. A Szahadzsa Jóga jól megalapozódhat itt, mivel nagyon kellemes és nyugodt a légkör, és az összes itteni ember nagyon készségesen segít nekünk. Szeretnék tehát adni a Szangliban lakóknak egy csekély ajándékot, kérem őket, fogadják el, ez a kérésem. Van még egy ajándék, de az még az üzletben van. Odaadjuk, ha itt lesz. Ki veszi át? Sok mindent vettem, de még nem szállították ki, egy valamit tehát még oda kell nekik adnom. Hozzátok ide!

Ez itt a mi szahadzsa jógink, Mr. Tawde, ő egy fontos tisztviselő. Ő szervezte meg itt mindezt. Ez az úr Mr. Mali, ő a körzeti… hogyan mondják, körzeti …? Ő itt a mezőgazdaságért felelős körzeti tisztviselő, ő felel az egész körzet mezőgazdaságáért, és ’75-ben kapta meg az önmegvalósulást. És most ide lett kinevezve, eljött hát a pudzsára. Itt van az egész családja. Tapsoljuk meg hát Mr. Tawdét, aki mindezt a nagyszerű munkát elvégezte az érdekünkben, tapsoljuk meg! És itt van Mr. Jadav Sahib is, aki a sajtónál dolgozik, és ő jelentetett meg mindent az újságban. Mr. Jadav – tapsoljuk meg! Nézzétek meg őket, milyen magas beosztásúak, ennek ellenére milyen szerények.

Ez az úr felel itt mindenért, ő a mérnök. És ez az úr felel az egész környék mezőgazdaságáért, ő a felelős tisztviselő. A másik úr pedig a lap szerkesztője. Látjátok, amikor az emberek egoistává válnak, nem képesek alkalmazkodni a környezetükhöz. Nem értik, hogy túl messzire mentek már. Ez olyan, mint egy labda, amit ha földobunk, fölrepül ugyan a levegőbe, de nem tudja, hogy ő csak egy levegővel teli labda. Ezt hívjuk fennhéjázásnak, értitek? Aki igazán megbízható, akit gondosan tanítottak és neveltek, az ilyen ember nem fog az egó csapdájába esni, nem fog ilyen dolgokba keveredni. Az ilyen emberek nagyon szerények, tanulni próbálnak és szerényebbé válni, majd még tanulni és még szerényebbé válni. Ahogy Newton mondta: “Én olyan vagyok, mint egy kisgyermek, aki kavicsot gyűjt a Tudás tengerének partján” – ezt Newton mondta, egy olyan személy, mint ő!

De manapság, úgy találom, nehéz ilyen kaliberű embereket találni. A magasan képzett emberek, – Nyugaton is találkoztam ilyenekkel –, nagyon szerények tudnak lenni; az írásaik, az egész viselkedésük mély szerénységet tükröz. Az alázatosság a tudás jele. Amikor a faágak megtelnek gyümölccsel, lehajlanak. Amikor gyümölcsökkel vannak tele az ágak, lehajlanak. Ugyanígy, az ember, aki nagy tudással bír, meghajol, és nagyon alázatos lesz. A mai pudzsa igen nagy jelentőséggel bír, mivel ma tartjuk Sri Mahalaksmi pudzsáját. Egyetlen más Sakti sem olyan fontos a Szahadzsa Jóga szempontjából, mint Sri Mahalaksmi, mivel Ő az a Sakti, aki a Szusumna csatornánkon helyezkedik el, ott lakozik, és az Ő közreműködésével lép működésbe a paraszimpatikus idegrendszer. Hogy ez a Mahalaksmini Sakti megerősödhessen, evolúciónk során sok minden történt, és az egyik ilyen fontos esemény Sri Mahalaksmi inkarnációja volt. Sri Mahalaksmini töbször is inkarnálódott, és olyan bátor volt, hogy emberi alakot öltött, és megszületett ebben az Univerzumban, és nagyon sok munkát elvégzett.

Meglepő, hogy senki sem számolt be Sri Mahalaksminak ezekről az inkarnációiról, hogy erről senki sem rendelkezik mélyreható és részletes leírással. A Sri Mahalaksmi elv a Sri Laksmi elvre alapul. Ez azt jelenti, hogy Sri Laksmi anyja Sri Mahalaksmi, azt mondhatjuk, hogy Ő Sri Laksmi anyja. Ez azt jelenti, hogy amikor Sri Laksmi az emberekhez jön, Sri Laksmi az egyensúly, Ő a nő Dévi (Istennő) alakban. Olyan egyensúlyban van, hogy képes egy lótuszvirágon megállni. Két lótuszt tart a kezében. Az egyik lótusz rózsaszínű, és ez a lótusz a gyöngédséget jelképezi. A rózsaszín lótusz jelentése az, hogy aki ‘laksmipati’, abban megjelenik Sri Laksmi, és ezt a személyt gyöngéd kedvesség fogja jellemezni. Az ilyen ember nem „sótlan”. A másik dolog, ha megnézünk egy lótuszt, hogy a lótusz még a méheknek is helyet ad, annak ellenére, hogy fullánkjuk van, szúrnak, még így is rászállhatnak a lótuszra.

Ez azt jelenti, hogy szívesen fogadják őket. Ezért az olyan személy, akiben Sri Laksmi felébredt állapotban van, mindenkit szívesen fogad, akárki legyen is az illető. Gondoskodik mindenki kényelméről, függetlenül attól, ki milyen fontos személyiség. Mindenkiről gondoskodik, a szociális státuszuknak megfelelően, mindenkivel egyaránt vendégszeretően viselkedik. A harmadik jelentése az, hogy nagylelkűnek kell lennünk. És ha egy ember nem tanúsít nagylelkűséget, akkor ez az ember nem ‘laksmipati’. A ‘danat’ (nagylelkűség) rendkívül sok örömöt nyújt, melyet nem hasonlíthatunk ahhoz az örömhöz, amit akkor érzünk, amikor megszerzünk valamit. Az a személy, aki rendelkezik a nagylekűség erejével, azt hiszem, ő a legnagyszerűbb személyiség, mivel az ilyen ember elérte az emberiség evolúciójának csúcspontját. Meg kell tanulnunk nagylelkűen adakozni. Ahogy Sri Laksmi a bal kezével adakozik, ugyanígy annak a személynek is, aki ‘laksmiputra” (felébredt benne a Laksmi-elv), úgy kellene adakoznia a bal kezével, hogy a jobb keze nem is tud róla.

A bal kéz azt fejezi ki, hogy ez szahadzs módon (spontánul) történik, minden erőfeszítés nélkül. Minden vágyunknak a nagylelkűségből kell táplálkoznia. Ezen a világon oly sok anyagi dolog található, és azt hiszem, ezeknek a dolgoknak csak egy jelentősége van, hogy oda tudjuk őket adni másoknak. A nagylelkűségünkkel megmutathatjuk, milyen nagyszerű szívünk van, kimutathatjuk ragaszkodásunkat és melegszívűségünket. Ezek a dolgok csak ezért fontosak, máskülönben az anyagi dolgoknak nincs semmi jelentőségük. Nagyon sok szvajambu található a világon. Ezek közül Sri Mahalaksmi szvajambuja a legjelentősebb a Szahadzsa Jóga szempontjából. Az Ő kegyelméből emelkedik föl a Kundalini a Sri Mahalaksmi-csatornán. Ő a Sri Laksmi elv fölött áll. Tehát itt van ez a (jobb) kéz.

Ez a kéz az oltalmazás szimbóluma. Két jelentése van: oltalom – mindenkit megoltalmazni, ez a kéz mindenkinek védelmet nyújt. De a valóságban épp az ellenkezőjét tapasztalhatjuk: a laksmipatik erőszakoskodnak és félelmet keltenek másokban. Ellenkezőleg, Laksmi csöndesen áll egy lótusz közepén, és egyáltalán nem helyezi önmagát előtérbe. Az embereknek autókra meg mindenfélékre van szükségük ahhoz, hogy megmutathassák, milyen jól megy nekik és mennyivel jobbak, mint mások. Másrészt Laksmi semmiféle nyomást nem gyakorol másokra. Ott áll könnyedén, légiesen, senkit sem zavar meg vele. Az igazi laksmipati valahol a sarokban ül teljes hittel, mély csöndben, és nesztelenül távozik. Amikor valamit adni akar, odaadja, majd így szól: “Sri Matadzsi, ez az én hozzájárulásom, de kérem, ne említse a nevemet, kérem, fogadja el tőlem. Ezt az Ön Lótusz Lábainál fölajánlottam, és most már semmi közöm a dologhoz.” Amikor elmondom neki, hogy nem fogadok el pénzt, a pénzt az alapítványnak kell adni, (amihez szükség van a felajánló nevére), azt mondja: “Kérem, írják valaki más nevére, nincs ellene semmi kifogásom.

Én ezt Önnek adtam, és nem szeretném, ha a nevem nyilvánosságra kerülne. Csak ha be kell jelenteni a nevemet az adóhivatal felé, akkor nem bánom, különben nem szeretném, ha kiderülne a kilétem.” Nagy alázattal kéri, hogy ne kerüljön a neve nyilvánosságra. Az ilyen személyt nevezhetjük valódi laksmipatinak. Sri Laksmi (jobb) keze fölfelé mutat, így. Ez azt jelenti, hogy a figyelmeteknek fölfelé kell irányulnia, egy magasabb cél irányába. Amikor tehát egy ember laksmipativá válik, a figyelme olyan lesz, hogy arra kezd gondolni: “Most laksmipati lettem, de hogyan tudnám elérni Istent?” Amikor egy ember eléri ezt az állapotot, nagy jólét veszi őt körül, áramlik felé a gazdagság. Gazdaggá válik, és amikor ráébred, hogy még nem érte el a “belső” gazdagságot, akkor mondhatjuk, hogy a Sri Mahalaksmi-elv fölébredt benne. És ebben a Sri Mahalaksmi-elvben fölébred a Kundalini. Amikor a Kundalini fölébred, ezért mondjuk ezt: „Udo, Ambe”, mely azt jelenti: “Sri Kundalini, kérünk, ébredj föl!” Ezt mondjuk Sri Mahalaksmi templomában, mivel a Kundalini csak Sri Mahalaksmi csatornáján ébredhet föl. És ily módon a Kundalini fölébred Sri Mahalaksmi csatornáján, és átjárja a fölötte lévő csakrákat, fölemelkedik, majd teljesen átjárja a Szahaszrára csakrát.

Most lássuk, hány inkarnációja volt Shri Mahalaksminak. Először is, a Sri Mahalksmi-elv nagyon közel áll a Guruhoz, ez egy nagyon szeretetteljes, tiszta kapcsolat. Ha az elejétől nézzük, Sri Mahalaksmi az összes Adi Guru családjában leánygyermekként vagy lánytestvérként megszületett. Például Dzsanaka lánya Sri Szíta volt, Mahalaksmi egyik alakja. Sri Szíta volt a Mahalaksmi-elv, és ő volt Dzsanaka lánya. Ott volt Sri Nanaka lánya is: Nanaki, Ő is Mahalaksmi volt. Ő testvérként született meg. Ugyanígy, Mohamed Szahib lánya Fatima volt. Ő is Mahalaksmi volt. Azután Rádha született meg Mahalaksmiként, majd jött Mária.

Mária is Mahalaksmi volt, és a tisztaságot képviselte. Olyan tiszta volt, hogy ezzel a tisztasággal világra hozta Sri Krisztust. Ő volt a makulátlan Szűz tökéletes megtestesülése. És mivel Ő volt a testet öltött Szűz, makulátlansága miatt Ő szülte meg az érintetlenül tiszta fiút, Krisztust. Sri Mahalaksminak ezen inkarnációi segítették elő, hogy a csakráink belül fönt megalapozódjanak. Ez azt jelenti, hogy Sri Ráma csakrája a jobb oldali szív, itt Ő Sri Szíta alakjában van jelen, itt Sri Rádha alakjában van jelen, itt Mária alakjában. Itt pedig Sri Mahakali, Sri Mahalaksmi és Sri Mahaszaraszvati egy erőként egyesül, mely nem más, mint az Adi Shakti. Ő a Szahaszrárában helyezkedik el, de úgy mondjuk, hogy a Szahaszrárában Ő mint Mahamaja van jelen. Az Adi Sakti van ott Mahamaja alakjában. Ezért e három Erő egyesülésének az az erdménye, hogy az Adi Sakti megjelenik a földön Mahamaja alakjában, és be tud jutni az emberek Szahaszrárájába.

Amint tudjátok, itt ül előttetek, erről a dologról már mindent tudtok. Nem kell tehát többet beszélnem róla. Ilyen módon inkarnálódott Sri Adi Sakti Sri Mahalaksmiból. Megvan benne mindhárom Erő: Sri Mahakali, Sri Mahalaksmi és Sri Mahaszaraszvati. Ezek az erők megvannak benne. Csakis ennek a Sri Mahalaksmi-elvnek a segítségével tud felébredni bennünk a tiszta vágy, mely nem más, mint Sri Amba, tulajdonképpen Sri Mahakali ereje. Ő tudja fölébreszteni ezt bennünk. Ezért ilyen fontos az Adi Sakti, mivel e három erő segítségével, még akkor is, ha minden készen áll hozzá, Ő szükséges a legvégső munka elvégzéséhez. Ez azt jelenti, hogy a munkát ez a három erő vitte véghez. Még ha igen könnyen el is tudjuk ezt érni, ha könnyen hozzájutunk is, akkor is keményen kell dolgoznunk, máskülönben nem tudjuk befejezni a munkát.

Ez meglehetősen nehéz dolog. Ha pusztán az Adi Sakti egymagában el tudta volna végezni, nem kellett volna ez a sok zűrzavar. Keményen kell dolgoznotok, és a támogatásotokra van szükség, hogy véghez tudjuk vinni a feladatot. Most ti vagytok a színpadon, nem Én. Megvannak bennetek az Erőim, használjátok őket, de tudnotok kell, hogy most ti vagytok a színpadon. És ezért tiszteletreméltók vagytok. Különlegesek vagytok. Mi vagyok Én? Minden erőm már örök időktől fogva megvan bennem, ebben nincs semmi különös. De nektek most használnotok kell ezeket az erőket.

Meg kell szereznetek, el kell érnetek őket, és a mestereivé kell válnotok. Ez az Adi Sakti valódi Vágya, ez az Ő Tiszta vágya. Ettől a Tiszta vágytól hajtva küzd keményen minden percben. Ti ebben a küzdelemben mindannyian kiérdemeltétek ezt, elértétek és szeretettel elfogadtátok, és előre haladva fejlődést értetek el. Ez nagy elégedettséggel tölt el Engem. És elégedettségemben mindent elfelejtek, például azt is, hogy milyen sokat kellett szenvednem a múltban. A múltban évekig sokat kellett szenvednem. Milyen sokat kellett Szítának szenvednie, milyen sokat kellett Rádhának szenvednie, milyen sokat kellett Máriának szenvednie: mindezt a múltat elfelejtem. Úgy érzem, mintha mi sem történt volna a múltban, és ami most történik, igen különleges. De egy dolgot fontos észben tartanunk az inkarnációkkal kapcsolatban, hogy Sri Mahalaksmi emberi alakban inkarnálódott, emberi alakban.

De a Dévi, akit Sri Mahakalinak nevezünk, sosem inkarnálódott emberi alakban. Ő mindig Dévi alakjában létezett. Ezért Dévi alakban jönni a földre könnyű, de emberi alakot ölteni nagyon nehéz feladat. Emberként harcolni, valamint az emberek között élni még nehezebb feladat. Az emberi alak korlátai között élni is sokkal nehezebb. Mindezt a munkát a dévák végezték el emberi alakban, és ma a múltban elvégzett munka kedvező gyümölcseit élvezhetjük. A Ganapatipuléban elvégzett nagyszerű munka érdemes lenne arra, hogy bekerüljön a történelembe, hatalmas munka volt, és évente meg fogjuk ismételni. Leghőbb vágyam, hogy meg tudjuk ismételni legalább még az elkövetkezendő három-négy évben. Ha ez megvalósul, megértitek majd, hogy amit Ganapatinál elkezdtünk, teljesen elérte a Szahaszrárát. Ez olyannyira ‘aditi’ (őstől fogva létező), hogy igen nehéz szavakkal kifejezni.

Mindezt el kell érnetek. Mindent, ami Bennem van, meg kell kapnotok, ez az Én egyetlen tiszta vágyam. És amikor ez megvalósul, már nem akarok semmit. Engedjétek, hogy a hölgyek csinálják a pudzsát. Elmondom először, mit kell csinálni, aztán engedjétek, hogy ők csinálják. Ne érj hozzá, ne érj hozzá a kezeddel! Óvatosan, nem szabad kézzel hozzáérni még a tálhoz sem, ne érintsd meg a kezeddel. Fogd a szélénél. Csak a széléhez érj, most tedd le. Mondjátok a Sri Szukta mantrát, majd a Ganapati Atharva Sírsát.

Tedd le. Helyes. Engedjétek, hogy ők csinálják. Ne érintsd meg a kezeddel. Itt fogd meg. Most a férfiak itt, vigyétek ezt el innen, és mondjátok meg nekik, hogy mossák meg a Lábaimat. Öntsetek a Lábaimra vizet és mossátok. Mondjátok a Sri Szuktát. Tedd le! Vidd el!

Ne érj hozzá kézzel! Vidd el ezt innen, abban az edényben. Ez a kumkum nagyon jó, mert megvibrálódott. Mindannyian vigyetek belőle egy kicsit, adjatok majd mindenkinek egy kanálnyit. Ne érjetek hozzá a kezetekkel. Hozzatok vizet, nem forró vizet. A pudzsát csöndben és nyugodt elmével kell végezni. Semmi gond nem lesz. Nem használták a “szegénység” szót, ez ‘alaksmi’, olyan szó, mely nem felel meg a Laksmi-elvnek, nem mondták ki a ‘daridrja’ (szegénység) szót. Nem azt mondták, hogy “pusztítsd el a daridrját”, hanem hogy “alaksmi”.

Látjátok, milyen finomszintű dolog ez? Mindaz, ami nem felel meg a Laksmi-elvnek, nem kedvező, – rengeteg dolog tartozik ide. Mindezt leírták, miután hosszasan tanulmányozták, tisztán és alaposan átgondolva. Figyeljétek meg a vibrációit! Ó, ne oda. Korábban víz volt benne, nem? Csináljátok most; mit tehetünk, már megtörtént. Ez az, amit mondtam. Öntsed csak, már mindegy. Csináld úgy, ahogy mondom.

Öntsd a vizet a Lábaimra, majd tedd félre úgy, hogy nem nyúlsz hozzá a vízhez. Kamaltól Vishwához megy, közte nincs semmi! Megértettétek? Mahalaksmit úgy írták le, hogy nagyon kedveli a lótuszvirágot, és nagyon kedveli az egész Univerzumot. A kettő között semmi sincs! Dörzsöld szét a kezeden. Kezdjétek el a 108 nevet olvasni. Van még valami Sri Mahalaksmival kapcsolatban? Meg kell értenünk, hogy a Mahalaksmi Tattva Viratanganává alakul, vagyis a Buddhivá, az aggyá, – a tudatossággá alakul. A Narajáni Sakti, vagyis a Viratangana nem más, mint a Viratának az agyban lévő ereje.

Végül is tehát, a Sri Mahalaksmi-elv… bizonyos értelemben a központi idegrenszer is maga a Mahalaksmi Tattva. Azt mAgnyarázom neki, hogy a Mahalaksmi-elv a Laksmi Tattva megnyilvánulása után kezd munkába lépni. Ez azt jelenti, hogy amikor a Laksmi jólét és a jólétből származó elégedettség formájában megjelenik, akkor kezd a Mahalaksmi-elv dolgozni bennünk, és elkezdünk a spirituális felemelkedésünkre figyelni. Akkor törénik meg, hogy az agyunkban lévő három erő, – a Mahakali, Mahalaksmi és a Mahaszaraszvati – az Agnya csakra fölött, az történik tehát, hogy a két erőt, a Mahakali és a Mahaszaraszvati erőket, megáldja a Mahalaksmi-erő. A Mahalaksmi-elv alapvetően nem más, mint a Narajána-elv. Narajána maga Visnu; Visnu pedig átalakul Shri Krisnává. És ez a Sri Krisna-Sakti, ami itt van, ott Virata Saktivá alakul – ez a Viratangana. Amikor ez összeolvad a másik kettővel, a Mahamaja-erő elkezd megnyilvánulni, mert Ő – tudjátok, milyen volt Sri Krisna, mindig huncutkodott, elrejtette ezt meg azt, mindenféle huncut dolgot csinált –, mindez akkor kezdődik, amikor ez az Erő elkezd megnyilvánulni. Ezért nincs teljes mértékben megnyílva. Míg a Mahakáli-erő teljesen szabadon áramolhat, a Mahalaksmi Erő egy rejtett erő, mint Mária.

Senki sem gondolta volna, hogy Mária maga Mahalaksmi, vagy Rádha, vagy Szíta: egyszerű, rejtett, de rendkívül erős. Viszont a Szahaszrára korában Mahamajává válik. Az emberek nem tudják, hogyan tudnának rátalálni az Adi Sakti valóságára. Tudjátok ezt követni? Az Adi Sakti tartja fenn az egész világmindenséget, és Ő maga válik a Lélekké, az egész Visva Lelkévé, mely Visváról Gjanésvara írt. Ő mondta: „Visvatmake Dévi” – a világmindenség Lelkének Istene. Vagyis akkor az Adi Sakti magává az Univerzummá válik. Két külföldi férfi és két külföldi hölgy jöjjön ide föl, házasok legyenek. Te ne gyere, Richard. Kérlek, ülj le.

Neked máskor is lesz lehetőséged. Azzok jöjjennek, akiknek nem lesz rá lehetőségük. Mondtam nektek, hogy mindig ő áll föl elsőnek. Kérlek, ülj le. Nem Angliából, mert az angoloknak máskor is lesz rá lehetőségük. Ausztráliából jöjjön valaki, vagy máshonnan, ahol nincs rá lehetőségük. Az angoloknak lehetőséget kell adniuk másoknak is. Ti nagyon gyakran találkozhattok Velem, és moshatjátok a Lábamat. Gyertek ide. Hol van a férje?

Angol a férje, ugye? Isten áldjon meg benneteket. Rendben van. Hívjatok ausztrálokat. Még ha nem is egymás házastársai vagytok, ez nem fontos. De ausztrálok vagy osztrákok, vagy olyanok jöjjenek, akiknek különben nincs rá lehetőségük. A spanyol nagyon jó. Rendben. Isten áldjon meg benneteket. Az angolok a legkiváltságosabbak, azt kell mondanom, ugye?

A Lábaimat szeretnéd masszírozni? Még sosem masszíroztad a Lábaimat? Rendben, gyere csak. Tartsad a jobb kezeddel és masszírozd a ballal. Te már masszíroztad a Lábaimat, ugye? Masszíroztad. És te már masszíroztad a Lábaimat? Te már masszíroztad a Lábaimat? Te már masszíroztad a Lábaimat vízzel? Te már csináltad, rendben, akkor engedd, hogy ő csinálja.

Figyeld most meg a vibrációkat, tedd oda a kezedet. Jobb lett? Most jobb? Rendben. Isten áldjon meg benneteket. Isten áldjon meg benneteket. Isten áldjon meg benneteket. Isten áldjon meg benneteket.