Mahadevi Puja – Chalmala, Alibag, Maharashtra, India, 1986. december 21
Meghajlok az összes Sahaja jógi előtt. Először angol nyelven fogok beszélni, majd maráthiul.
(Angol beszéd 7:43-tól)
Meghajlok az összes Sahaja jógi előtt. Ebben a gyönyörű környezetben, sokan vagytok kíváncsiak, hogy Isten miért teremtette ezeket a csodálatos dolgokat. Azért, mert nektek, embereknek el kellett jönnötök erre a Földre, élvezni a szépségét – ez az egyik oka. Istent most örömmel és elégedettséggel tölti el ez a beteljesülés, amely egyféle kiteljesedése az Ő vágyának.
Miért teremtette Isten ezt a csodálatos univerzumot? – ez egy évezredes kérdés. Az okot nagyon egyszerű megérteni: ez a teremtett szépség nem látja önmagát. Hasonlóképpen, Isten, aki a gyönyörűség forrása, nem látja a saját ékességét; mint amiként egy gyöngy nem tud bejutni önmagába, hogy lássa szépségét, mint ahogy az ég nem tudja megérteni saját varázsát, a csillagok nem látják saját ragyogásukat, a Nap nem pillanthatja meg saját fényözönét; ugyanúgy, a Mindenható Isten sem láthatja Önnön lényét. Szüksége van egy tükörre, és ezért teremtette meg tükreként ezt a gyönyörű univerzumot. Ebben a tükörben olyan szép dolgokat hozott létre, mint a Nap, de a Napnak is látnia kell a saját tükröződését. Így megteremtette ezeket a gyönyörű fákat, hogy (a Nap) láthassa, hogy amikor süt, szépen növekednek és annyira kizöldülnek.
Aztán teremtette ezeket a madarakat, hogy korán reggel felkeljenek és üdvözöljék a Napot, és a Nap tudja, hogy: „Igen, itt vagyok, létezem”; vagy még létrehozta ezeket a gyönyörű tavakat ezeknek a fáknak, hogy láthassák tükröződésüket és a tavak érezzék létezésüket, amikor hullámzik a vizük.
Ezután teremtette az embereket. Az emberek sem látják saját szépségüket, saját dicsőségüket. Ezért vannak sötétségben, tudatlanok. Nem látják, ami bennük rejlik. Így ők valami olyan után futnak, ami ellenük van, ami rémes, önpusztító. Olyan sokat küzdenek, hogy megtalálják a valóságot, hogy végül elpusztítják magukat. Mint ahogyan az emberek rászoknak a drogokra, felvesznek minden rossz szokást, – mondják, ezen a helyen csempészetet folytatnak – és az emberek mindennel próbálkoznak, mert nem tudják, hogy ők mennyire szépek.
Tehát, ezért kellett nekik egy tükröt teremteni, hogy maguk is lássák, milyen szépek (lenyűgözőek). A tükrük a Lélek. Tudatában kell lenniük ennek a Léleknek, tudomást kell szerezniük róla. Ha felfigyelnek rá, megláthatják a képmásukat. Ezt a figyelmet, ami egy megvilágosodott figyelem, szanszkrit nyelven ‘chidabhas’-nak nevezik, – a megvilágosodott figyelemre ezt a kifejezést használják. De azt is mondják, hogy olyan természete van, amely nagyon tünékeny, vagy mondhatnánk, ami minden pillanatban eltűnhet. Amikor ez történik, mit kell tenni? Meg kell erősítened magad meditációval, megvilágosult beszédek hallgatásával, nézni az élet jó dolgait, anélkül, hogy gondolkodnánk rajta, látni mások jóságát, és aztán önmagadban is felfedezni a jóságot.
Ez az, amiért mindig mondom, hogy nem szabad bűnösnek érezned magad, mert amiért bűnösnek érzed magad, az csak illúzió. Mintha azért lennél bűnös, mert van árnyékod. Ez valami ilyesmi. Tehát, ha tudjátok, hogy nagyszerű teremtmények vagytok, és van árnyékotok; annak semmi köze nincs hozzátok és a szépségetekhez. Ha meglátod a saját szépségedet, akkor meglepődsz, hogy bennünk rejlenek mindazok az örömöt adó, az összes gyönyörű dolog, amelyeket kívül látunk. De most még a tükör nincs rendben, ezért a természetben kell látnod a szépséget. De amikor te egy vagy önmagaddal, akkor meglátod magadban az egész természetet, a természet minden örömöt adó tulajdonságát. Csak azért akartam, hogy eljöjjetek erre a helyre, hogy megtudjátok, hogyan teremtette Isten ezt a lenyűgöző területet nektek embereknek, hogy élvezzétek és itt legyetek.
Isten áldjon.
(Maráthi beszéd 15:10-től)
Azt mondtam nekik, hogy sokan kérdezik: „Miért teremtette Isten ezt a világot. Miért volt szükség erre a világra?” Ennek az az oka, hogy Isten a gyönyörűség, az öröm, és szeretet forrása, de nem láthatja önmagát. Nem tudja megérteni, hogy mennyi minden ered belőle. Ti Sahaja jógik, hasonlóképpen a forrásai vagytok.
Ezért teremtett Isten ilyen nagy tükröt. Meg szeretné látni a saját szépségét ebben a tükörben. Elégedett azzal, amit a tükörben lát, de még egyvalamit szeretne látni ebben a tükörben. Látni akarja, vajon ez a tükör éber állapotban van-e az emberekben, hogy ez a szépség átjárja-e az embereket, akiket teremtett, vajon az ember tudja-e, milyen lenyűgöző ő maga, mennyiféle sajátosságra tett szert; hogy mennyire fontos és nagyszerű, s vajon megérdemli-e, hogy mindezt megértse?
Szent Tukaram azt mondta: „Bár kisebb vagyok, mint a legkisebb, nagy vagyok, mint az ég.” Az a személy, aki ezt felismeri önmagával kapcsolatban, nem vesztegeti az életét értelmetlen, felelőtlen dolgokra. Ostobaság az életet elpazarolni jelentéktelen dolgokra.
Ami az országunkat illeti, tudjuk, hogy számos piszkos gyakorlat jött divatba. Ilyen az alkoholizmus. Ha valaki tiltakozik a szeszes ital fogyasztása ellen, senki sem ért egyet, és az emberek fele ingerlékennyé válik és elmegy. De, amikor ez a tükör, ami a ti Lelketek, felébred, látni fogjátok magatokat ebben a tükörben. Abban a pillanatban, amint felfogjátok, hogy olyan nagyon mocskos dolgokat készültetek magatokhoz venni, ami csakis nektek fog ártani, akkor magatoktól fel fogjátok adni.
Másodszor, ezzel az éber tükörrel egy egoista látni fogja a saját arroganciáját, amivel megsérti mások érzéseit, és bosszant sokakat. Nem láthatjátok ezeket a dolgokat máskülönben; bármit is olvashattok, Isten neveit akárhogyan is kántáljátok, bárhogy is táncolhattok Isten nevében. Csak amikor világosan látjátok a Lélek fényét, és elkezditek figyelni a saját Lelketeket, akkor fogtok ráébredni, hogy „Amit készülök megtenni, az ellenkezik önmagammal. Úriember vagyok, nagyszerű vagyok, Isten nagyszerűnek teremtett! Nem vagyok állat. Mint emberi lény, megfelelő intelligenciával vagyok felruházva, a nekem adott szabadságot, amelyik a legfőbb szabadság, el kell érnem. Miért kellene abszurd dolgok rabjává válnom, a függőség rabjává?
Mivel annyira független vagyok, a Lélek módszerei szerint élek – ’Sva-tantra’ –, a rabságnak nem kellene ott lennie.” Shivaji Maharaj kihangsúlyozta a ’Svadharma’-val való azonosulást, ami azt jelenti, hogy azonosulsz a ’Sva’ dharmájával – ’Sva’ a tükrödet jelenti, ami a Lelked, és ezt kell elérned.
Annyi furcsa elképzelés terjedt el a falvainkban, hogy néha meglepődöm. Számos ember úgy gondolja, hogy Isten belép valakinek a testébe, és fújtató hangokat ad ki. Sok asszony azt gondolja, hogy az Istennő beléjük lépett. De el szeretném mondani nektek, hogy Istennőt egy testbe befogadni nem könnyű dolog. Az Istennőnek van egy olyan ereje, amellyel a Kundalinit felébreszti. Ha Istennőként tiszteltek egy olyan nőt, akiben szellemek vannak, azzal Isten ellen fordultok. Ezek halott lelkek, és az a nő fizikailag és lelkileg szenved attól, hogy médiummá vált. Nemcsak ő, de a családjának az összes tagja is lecsúszik. Tehát senki ne engedje magát hiszékenyen félrevezetni.
Hasonlóképpen minden faluban vannak olyanok, akik ezeket a tevékenységeket végzik. Konkan területén feltűnően sokan. Ebben az évben úgy találom, nem annyira rossz. Abszurd történeteket mesélnek, az ilyen-olyan emberekből előbukkanó szellemekről, ezzel megbabonázva embereket. Aztán becsapják az így megbabonázott egyéneket, és elszedik a pénzüket. Ez itt egy mindennapos gyakorlat. Majd valaki papként jön, és pénzt kér Isten nevében. Isten nem érti a pénzt, és nem akarja a pénzedet. Isten azt akarja, hogy tartsátok a kezetekben a Lelketek tükrét, és lássátok magatokat. De azt mondják, hogy amikor a kezetekben van a tükör, meglehetősen homályos képet kaptok, és a tiszta, szilárd képet meditáción keresztül kell fenntartani.
Tehát először a Kundalininek kell felébrednie, majd meditációval, a felelősségetek és szabadságotok teljes megértésével üljetek a trónotokra. Nem állatok vagyunk, hanem emberi lények. Nem azért kaptuk az életet, hogy értelmetlen tevékenységekkel elvesztegessük. Azonban, a mai napig nem tiszteljük magunkat. De a Lelke felismerése után, az illető azonnal tudomást vesz önmagáról, és az összes rossz tulajdonságát elhagyja.
Amikor elkezdtem terjeszteni a Sahaja Jógát Angliában, hét olyan személy jött, akiknek káros szenvedélyük volt, de amint megkapták az önmegvalósulásukat, ugyanazon a napon megszabadultak a függőségeiktől.
Tehát, most el kell döntenetek, hogy nem fogadtok el semmiféle szolgaságot. Függőnek lenni szolgaság! Jóllehet élvezhetitek, de valójában rabszolgaság. Tehát, el kell döntenetek, hogy nem lesztek rabok. Amikor ilyen döntést hoztok, a Lelketek világosan megmutatkozik, és érzékelhető a hatása. Ennek köszönhetően minden szükségtelentől megszabadultok. Előtte csak azt szerettétek, amit nem kellett volna, ami rossz. Csak azt fogadtuk el, ami rossz. Mint Anya mondom nektek, hogy senki ne érezze magát rosszul. A függőségetek, ha van ilyen, ne rémítsen meg benneteket. A Lélek felébredésével mindenki megszabadul a káros szenvedélyeitől. Mindannyian szabaddá válnak. A szegénység eltűnik. Mindenféle fájdalom, mindenféle fizikai, mentális, érzelmi, valamint családi probléma elenyészik, ennek meg kell történnie.
Szóval, Chalgaonban, a ti falutokban vagyunk. Ezek az emberek is látták a hely tisztaságát. Találkoztak veletek, táncoltak veletek, és nagyon örömteliek voltak. Ti is kedvesek voltatok, és ízletes ételeket főztek. Azt javasolták: „Shri Mataji, kérünk, add meg nekik az életük beteljesülését!”
Az a szokás, hogy ajándékot adunk a meglátogatott hely háziasszonyának. Harish Chandra Koli úr, akit ismertek, nagyon keményen dolgozott, letelepedett itt, és megalapozta a Sahaja Jógát. A felesége szintén sokat segített neki. Szóval, szeretnénk valamit adni neki, a szeretetünk és megbecsülésünk jeleként.
A többieknek is szeretnék adni valamit, azt, amit áldásnak nevezünk. Ebben az áldásban ’Samartha’-vá kell válnotok, ami azt jelenti, eggyé váltok önmagatokkal (a Lelketekkel), és azt is jelenti, erőteljessé váltok a Kundalini Shakti felébresztésével. Nektek is önfenntartóknak kell lennetek.
Mielőtt elhagynám ezt a helyet, szeretnék tenni valamit, hogy teljes mértékben megértsétek a saját dicsőségeteket, a saját nagyságotokat, és bölcsesség legyen bennetek, amit megértés követ. Ezáltal a következő látogatásom során, minden embert nagyon gyönyörűnek fogok látni, az arcukon üdeséggel és frissességgel, akik gyönyörű helyet készítettek Istennek a szívükben, ami olyan, mint a teljesen kinyílt lótuszvirágok.
Áldásom mindannyiótokra.