Shri Hanumana Puja, Mindannyian angyalok vagytok

(England)


Send Feedback
Share

Shri Hanumana Puja. Margate (UK), 1989 április 23.

A mai nap annyira örömteli, és úgy tűnik az atmoszféra is ebben fürdik. Mintha az angyalok énekelnének. Hanumana sajátossága az, hogy Ő egy angyal volt. Az angyalok angyaloknak születnek. Ők angyalok és nem emberi lények, angyali tulajdonságokkal születnek. De most, ti mind, emberekből angyalokká váltatok, és a Sahaja jóga nagyszerű eredménye.

Az angyalokban a velük született tulajdonságok már kora gyermekkorban meglátszanak. Először is nem félnek a valótlanságtól, a hazugságtól. Nem aggódnak amiatt, hogy mit mondanak majd nekik az emberek, vagy mit veszítenek el az életben. Számukra az igazság az élet, az igazság a lételemük, és semmi más nem számít nekik. Ez az első nagyszerű tulajdonsága egy angyalnak. Bármeddig elmennek, hogy megalapozzák és védelmezzék az igazságot, és védelmezzék azokat az embereket, akik az igazsággal vannak. Olyan sokféle angyal van.

A bal oldalon a gánák vannak, a jobb oldalon az angyalok. Szankszrítból vagy bármilyen indiai nyelvből lefordítva a ’devadhoot’ azt jelenti, az Istenek nagykövetei. És most ti is mind ugyanilyen angyalok vagytok. Az egyetlen különbség, hogy ti nem vagytok tudatában ennek, míg ők már gyermekkoruktól tudták.

Ha tudjátok hogy angyalok vagytok, minden tulajdonságotok kezd felragyogni. Csodálkozni fogtok, de azt a tulajdonságot, hogy bármi áron kiálljatok az igazságért, nagyon könnyen eléritek, mert megkaptátok ehhez a jogot, egy különleges áldást, egy különleges védelmet az istenitől. Ha azt képviselitek ami helyes, ami becsületes, ha támogatjátok az igazságot, minden védelmező segítséget megkaptok.

Az angyalok tudatában vannak ennek, biztosak benne, megbizonyosodtak felőle, de ti nem. Még mindig azt gondoljátok: „lehet hogy igen, lehet hogy nem”, és így folytatjátok. Higgyétek el, angyalok vagytok! Minden erőtök megvan, és micsoda jogaitok vannak! Az emberi lények nem kerekedhetnek fölétek. Ez az angyalok különlegessége, nem a szenteké. A szenteket lehet befolyásolni, lehet kínozni, zaklatni. Az inkarnációkkal ugyanaz a helyzet. Az inkarnációk ezt elfogadják, vállalják a szenvedést, hogy egy olyan eseményt teremtsenek az életükben, amivel magukat dinamikusabban kifejezhetik. Ha nem lett volna Ravana, nem lett volna Ramayana. Ha nem lett volna Kamsa, nem lett volna Krishna sem. Tehát az inkarnációk vállalják a problémákat és a harcot a gonosszal. Néha úgy érezzük, úgy tűnik, hogy szenvednek, de ez nem igaz. De az angyalok egy különleges kategória. Nem veszik magukra a problémákat, csak megoldják azokat. Ha a szenteknek, vagy akár az inkarnációknak van egy problémája, az angyalok azok, akik megoldják azt. Néha szólni kell nekik, hogy ne siessenek annyira, mert a történet kialakulóban van, és majd akkor ugorjanak, ha megkérjük őket. Mindig készenlétben állnak az ajtóban, ugrásra készen. Alig várják.

Ők nem változnak, teljes mértékben lehet rájuk számítani. Például Shri Hanumanának – akiről tudjátok, hogy egy angyal – hatalmas ereje és nagyszerű képességei vannak, és joga van ezeket használni. Ennek tudatában van. Mindent nagyon szórakoztatóan tesz, az erőit élvezetesen használja. Mint amikor egész Lankát felégette és csak nevetett rajta. Meghosszabbította a farkát és sok raksasza nyaka köré tekerte. Játszott velük, aztán felrepült, és azok csak ott lógtak.

Tehát az angyalok játékosak is, mert annyira magabiztosak. Teljesen tudatában vannak és teljesen azonosulnak a saját személyiségükkel, a saját erőikkel, önmagukkal. A Sahaja jógik néha azt nem értik meg, hogy őket angyalokká formáltam, nem szentekké, hanem angyalokká, és mindig védelem alatt állnak. Csak angyalokat tudok teremteni, szenteket nem.

A szentek a saját erőfeszítéseik árán váltak szentekké. Erőfeszítés nélkül lett Shri Ganesha, Shri Kartikeya, Hanumana. Hasonló módon lettetek ti is teremtve. Próbáljátok megérteni, hogy amit Én mondok rólatok, az az igazság. Bár angyalok vagytok, a sokféle régi berögződés miatt nem tudjátok, hogyan tárjátok ki a szárnyaitokat. Néha úgy érzem, hogy újjászülettetek és angyalokká váltatok szárnyakkal, de még meg kell tanulnotok repülni, akár a madárfiókáknak. Az önbizalmat a Sahaja jógában szerzett tapasztalataitokon keresztül kell megszereznetek.

Tegnap énekeltétek: „csodák minden nap, csodák körülöttünk.” Ezt mind az angyalok teszik, és próbálnak meggyőzni benneteket: “Közénk tartoztok, csatlakozzatok a társaságukhoz!” Most olyan sok angyal ül itt, miért ne gondolhatnánk a világ átalakítására. És ti tudtok még valamit, amit az angyalok nem! Az angyalok nem emelik fel a Kundalinit, nem tudják, nem foglalkoznak vele. Ők azért vannak, hogy megöljék, elégessék, elnyomják, eltüntessék a körülöttetek lévő összes gonosz embert. Az angyalok nem tudják az embereket átalakítani, nem tudnak átalakítani. Tehát nektek több jogotok van az isteni királyságban, mert fel tudjátok emelni a Kundalinit és önmegvalósulást tudtok adni.

De az emberi berögződések még mindig bennetek vannak. Például a napokban egy gyűrűt viseltem és a lányom viccelődött, hogy mostantól mindenkinek csak ezt az ujjam mutassam, hogy láthassák a gyűrűt. A világi életben bármink van: tulajdonunk vagy akár hatalmunk, vagy például valaki valamilyen pozícióba kerül, azt azonnal észre lehet venni (az arcára van írva), ahogy az orrát és az ajkait felhúzza. De ti féltek megmutatni, milyen erők birtokában vagytok. Féltek beszélni róla, használni őket. Gondoljatok bele, ennyi angyallal egész Anglia pillanatok alatt megkaphatná az önmegvalósulását, de mi még mindig azt próbáljuk megtanulni, hogy kik vagyunk. Hanumanának nem volt ilyen problémája, mert már gyermekként tudta, hogy angyal és egy angyal munkáját kell elvégeznie. De mivel mi embereknek születtünk és később váltunk angyalokká, nehezünkre esik olyan dinamikusnak lenni, mint amilyen a többi angyal, (aki angyalnak született). Még a gondolatotoknak is ereje van, legyen az kollektív, vagy egyéni. A figyelmeteknek is ereje van, de a félelem miatt, vagy nevezzük megszokásnak, berögződésnek, de az is lehet, hogy a hozzátok tapadó egó miatt, még mindig hamis dolgokhoz ragaszkodtok. Ezért nem fejezitek ki azt az erőt, azt a dinamizmust.

Bármire foghatjuk, egyes országokban a letargiára, máshol az egóra, de ti már nem tartoztok az országotokhoz, mivel beléptetek az isteni királyságba. Egy olyan országban vagytok, amelynek nincsenek határai, nincsenek korlátai. Éppen ezért a megszokások, amik még bennetek maradtak, egyáltalán nem szabadna zavarjanak, nem szabadna elriasszanak attól, hogy azt tegyétek, ami a dolgotok. Képzeljétek el, Hanumanának Gábrielként el kellett mennie Máriához és elmondania neki, hogy gyermeke születik, aki egy inkarnáció, a megváltó. Ő egy fiatal szűz volt. Egy ilyen hírt vinni, ami az akkori világban szörnyű volt. Megtette. „Meg kell tennem, tehát meg fogom tenni. Ha ez a parancs, megteszem.” Tudta, hogy teljesíteni a parancsot az ő tulajdonsága, része a természetének. Nem fog benne kételkedni, nem fogja mérlegelni, hanem megteszi, amit mondanak.

Meg kell értenünk, hogy belül növekszünk, de ha nem viselkedünk úgy, és a tulajdonságaink nem nyilvánulnak meg az életünkön keresztül, a cselekedeteinkben, a céljainkban, az életünk értelmében, akkor a Sahaja jóga nem fog terjedni, és nektek sem lesz igazán a segítségetekre. A munkával, amit nektek kell elvégezni, nincs semmi gond. Nekem vannak gondjaim, nem nektek. Nektek nem kell megküzdenetek velük. Ti csak menjetek, beszéljetek bárkivel, bármiről. Nekik meg kell hallgatniuk benneteket, de ha még sem, nem árthatnak nektek. Nem bánthatnak benneteket. Nagyon nagy védelem alatt álltok. Nem akadályozhatják a munkátokat.

A Sahaja jógában nem az a lényeg, hogy mit nyerünk, vagy mit kapunk. Vannak, akik azt mondják: „Olyan sokat tettünk a Sahaja jógáért és mi mit kaptunk a Sahaja jógától?” Megkaptátok az önmegvalósulást, az angyal státuszt. Bármivel próbálkozhattok, de megkaphatjátok egy angyal státuszát? Nem. A Sahaja jóga adta meg nektek ezt a státuszt. Ennél többet mit akartok? Korábban ez nem volt lehetséges. Higgyétek el, lehetetlen volt.

Ha ez korábban bármilyen módon lehetséges lett volna, Gyaneshwara nem választotta volna olyan fiatalon a samadit, és Kabir nem mondta volna: „Istenem, mit tegyek? Ez a világ vak.” Bennetek megvan az a finom erő, hogy az emberek Kundalinijére tudtok hatni, anélkül, hogy ők tudnának róla. De, ha leültök meditálni, el kell magatokban fogadnotok, hogy: „Angyal vagyok, és angyalként csak Isten munkájához ragaszkodom.”

Sokféle ragaszkodás van. Vannak a Sahaja jógában, akik – mivel házasok – ragaszkodnak a feleségükhöz, és emiatt nagyon sokan kihullottak. Olyanok is vannak, akik a gyerekeikhez ragaszkodnak, és emiatt is nagyon sokan ki fognak hullani. Tegnap mondtam, hogy a világ összes Sahaja jógi gyereke a ti gyereketek. Az összes gyerek szülei vagytok. Nem úgy van, hogy ha a te gyereked alszik, csak őt takarod be. Nem! Minden gyereket be kell takarnod. Minden alvó gyerekről gondoskodnotok kell. Ha itt lenne Hanumana, el tudjátok képzelni, hogy az alvó gyerekek közül csak egy gyereket takarna be? Ő egy egyetemes lény. Minden gyereket egyformán kell szeretnetek, egyformán kell törődnötök velük. Vannak másféle ragaszkodások: a tulajdonunkhoz, a pozíciónkhoz, a munkánkhoz. Nekem egy sincs, ezért nem tudom másoknak mi van. Kivétel az, amikor látlak benneteket, hogy tele szeretettel kijöttök az állomásra, a szívem olyan lesz mint egy óceán dagály idején. Ilyennek látom. Mikor ismét itt kell hagyjalak benneteket, visszahúzódik, mint a tenger apálykor. Ahhoz hasonlít, mint amikor látjátok, ahogyan a tenger reagál a hold szépségére, a hold örömére, szeretetére. Látom a szeretetet, a szeretetet egy fészekben, ahol egy madár eteti a kicsinyeit. Ezt a szeretetet látjátok az égen, a szívetekben. Ilyenkor csak azt érzitek, hogy az öröm hatalmas óceánja áramlik belőletek.

A ragaszkodás nem tesz képessé arra, hogy élvezzétek ezt az óceánt. Ha a parton álltok, hogyan élvezhetitek? Bele kell ugornotok. De ti mindenféléhez odahorgonyoztátok magatokat, ezért nem ugorhattok bele. Pedig biztonságban vagytok. Tudtok úszni, tudjátok hogyan kell megölni egy cápát – egyetlen pillantásotok elég erre -, de mivel nem vagytok tudatában, ezért nem működik. Ez a helyzet.

Találkoztam olyan emberekkel, akik ha egy kisebb pozícióba kerülnek, rögtön dicsekednek vele: „Ezzel vagy azzal az emberrel találkoztam, ez vagy az történt.” Úgy érzed, nevetned kell rajtuk. De ti a Sahaja jógával találkoztatok, amitől növekedtetek, ami táplált benneteket és nagyszerűekké váltatok.

Mindezzel együtt Hanumana útját kell követnünk. Úgy gondolta, hogy a Nap nagyon önző, megégeti az embereket, néha túl forró, és a napimádók is egoisták. Túl nagy az egójuk. Ha rosszul mondasz egy szót a nyelvükön, vagy a szokásaikat nem jól követed, ha például rossz kézben tartod a villát, véged van.Te vagy a legrosszabb ember a világon, aki a legnagyobb bűnt követte el. Minden ilyen ostoba, kicsinyes gondolat egy elfajult egótól származik. Az ego annyira aljas. Amikor vég nélkül csak magadra gondolsz: „ Én vagyok minden, én tudok mindent. Ez a szokás a legjobb. Az a szőnyeg a legjobb. Én. Én. Nekem nem tetszik.” Ki vagy te? Ki kérdezte a véleményed? „Ez nekem nem tetszik! Az nem tetszik!”

Másrészt az egoisták is mindig rabjai valaminek. Miután sok országot láttam, ahol bizonyos, ego által diktált normákat követnek… Vegyük például a művészeket. Egy művész a saját örömére alkot, de mindenkinek kritizálnia kell őt, valahogy így: „Ez nekem nem tetszik, ez a szín nem jó, az nem jó.” Erre hivatásos kritikusok vannak, akik még egy rendes vonalat sem tudnak ceruzával rajzolni, a festészetet nem is említve, de rögtön véleményük van: „Úgy gondolom, hogy ez így, úgy…”. Könyveket írtak erről, téziseket és elméleteket! A művészetnek a szívetekhez van köze, nem az agyatokhoz. Így kritizáltak agyon sok művészt, és aki festeni kezd, arra kell gondolnia, mit fognak majd szólni az emberek. Ennek eredményeként ma az emberek azt értékelik, ami teljesen abszurd, durva, amiből hiányzik a finom kifejezés.

Az ego az oka, ami gondolkodásunk, művészetünk és életünk minden helyes és spontán növekedését elnyomta. Úgy gondolom, ez rosszabb bármilyen szennyezésnél, amiről beszélünk, vagy rosszabb a környezeti problémáknál. Az emberi elme hozta létre ezeket a fullasztó területeket, ahol senki sem tud semmit kifejezni. Itt az uralkodik, akinek nagyobb az egója. „Ezt a könyvet ez és ez írta.” Találkozol a személlyel és legszívesebben a tengerbe ugranál. Tehát minden, ami le van írva, nem biblia, és akik írnak, többnyire olyan emberek, akikkel bot nélkül nem szabad találkozni.

Minden külsőség, például az öltözéketek, vagy a gyerekeitekkel, tanáraitokkal, vagy bárkivel a való kapcsolatotok előírt. Sokszor kell mondanotok: „köszönöm” vagy „bocsánat”. Annyira kötnek a mesterkélt kifejezési formák, hogy azt hiszem, egy idő után nem fog születni művészeti alkotás. Nincsen öröm a művészetekben. Nem is lehet, mert félnek.

Nem tudom, észrevettétek-e, hogy akik elmennek egy múzeumba vagy egy kiállításra, mind azt gondolják magukról, hogy ők nagyszerű isteni személyiségek, akik bárkit megítélhetnek.

Az Agnyán keresztül ítélkezünk, és ez az, amit Hanumana egyszer s mindenkorra meg akart enni. Az Agnya jobbra és balra történő mozgása az, ami arra késztet, hogy az ostoba egónk úgynevezett személyiségét kifejezzük. Ezt próbálta Hanumana irányítani és ezért felfalta. Ahogy én bhutokat eszem, lehet, ő úgy ette meg a Napot. Egy angyalnak fontos tudnia magáról, hogy nincs benne ego.

Vannak olyan Sahaja jógik, akik azt mondják: „Anyám nem akarok túl sokat dolgozni a Sahaja jógáért, mert megnő az egóm.” Sok ilyen van. „Nem akarom, hogy az egóm megnyilvánuljon.” De miért akarjátok, hogy az egótok elpusztuljon. Miért? Azért, hogy a Sahaja jógáért dolgozhassatok. Nem igaz? Micsoda ördögi kör! Azt mondjuk: „A háttérben szeretnénk maradni, hogy ne jöjjön elő az egónk.”, de így csak magatokra gondoltok. Mi lesz a Sahaja jógával? Mostanában az az irányzat: „Jobb ha biztonságos terepen maradunk.”, mert látták elbukni azokat, akik nagyon egoisták voltak, nagyon feltűnőek voltak, akik hivalkodtak. Ezért elindult, úgy érzem, egy másik tendencia a Sahaja jógában: „Jobb biztonságban maradni.” De e kettő között a Sahaja jóga el fog veszni!  Ha tudjátok, hogy angyalok vagytok, nem lesz egótok. Ha bárki tudja, hogy számára természetes, hogy megtegyen valamit … Mint például ma a férjem magasztalt, hogy: „Te vagy az, aki ezt tette.” „Nem, nem én vagyok.”- mondtam. „Hogy mondhatod, hogy nem te?” „Mert ez bennük van, akár egy magban, amit ha elültetünk, kicsirázik. Ugyanígy bennük van a Kundalini, ami kicsírázik. Hogy mondhatod, hogy én tettem?” De ő azt mondta: „Akkor a Földanya tette.” „Nem, az a tulajdonság tette, ami a Földanyában van.” Akkor azt mondta: „De ki alkotta meg mindezt?” Erre azt feleltem: „Az Adi Shakti műve, ezzel egyetértek.” „

De a Sahaja jógát nem az Adi Shakti teszi. Ő teremtette mindenkiben ezeket az erőket, melyek működnek, de a Sahaja jóga más. A Sahaja jógát azok a belső tulajdonságok működtetik, melyek megvannak a Földanyában és a magban. Tehát én nem, mint Adi Shakti vagyok itt, hanem, mint az Anyjuk, a Szent Anyjuk, és mint Szent Anya irányítom őket. Mondhatod, hogy olyan vagyok, mint a Földanya, aki kicsíráztatja a magokat.” Így egy másfajta önállóság alakulhat ki bennetek. Ezek a ti erőitek, amit a Kundalinitek veleszületett természete megvilágosított. Ezt ti értétek el. Minden erő bennetek van, én csak elmondom nektek, hogy ezek az erők bennetek vannak. Akár egy tükör, megmutatom nektek: „Ez vagy te, nézd meg magad.” Így hogy mondhatnám, hogy enyém az érdem?

Még tárgyilagosak is lehettek, hogy megértsétek, hogy a bennetek lévő erők a Sahaja jógáért vannak. „Ahogy Anyánknak vannak erői, hogy a Sahaja jógáért dolgozzon, nekünk is vannak, és ahogy ő dolgozik a Sahaja jógáért, ugyanúgy kell nekünk is dolgoznunk.” De ti ragaszkodtok ahhoz, hogy: „Anyánk elvégez mindent, mi mit tehetünk?” Nem! Nektek kell megtenni! Ez egy nagyon fontos tárgyilagosság, amiről beszélek. Nektek magatoknak kell megtenni. Nem úgy van, hogy Anyánk majd megteszi, végül is Ő a cselekvő. Ez helyes, helyes bizonyos szempontból. De ti vagytok az eszközök. Itt is az elektromosság hajt mindent, de ennek az eszköznek is működnie kell.

Lehet, hogy ott van az erőforrás, de az eszköz az, ami elvégzi a munkát. Ti vagytok az eszközök, akár csak Hanumana. Dolgoznotok kell, el kell végeznetek a munkát. Ezt dinamikusan kell tennünk. Hanumana másik nagyszerű tulajdonsága az ébersége és az, hogy az idő fölött áll. Ha megette a Napot, mi lett az idővel? Az idő fölött állt. Éppen ezért mindent nagyon gyorsan elvégzett. Most például egy könyvet készítünk a Sahaja jógáról, ez már 16 éve készül. „Készül Anyánk, haladunk.” Próbáljuk feljegyezni azokat az eseteket, ahol a Sahaja jóga segítségével beteg emberek gyógyultak meg. „Folyamatban van, nagyon jól halad. Meglesz. Meglesz.”

Készülünk Oroszországba, hogy terjesszük a Sahaja jógát. „Meglesz. Készül.” Már az összes ördög eljutott oda, de az angyalok még csak készülődnek, nagyon türelmesen. Nagyon türelmes angyalok. Hanumana egyik tulajdonsága a gyorsaság. Bárkinél hamarabb elvégezte a munkát. Ebben verhetetle.

Sikerült Trafalgarnál harcolni, megnyerni a csatát és legyőzni Napóleont, de úgy látom, a dharma és az Sahaja jóga harcmezején az emberek nem értik meg az idő fontosságát. A késés mesterei vagyunk, és a halogatás a szokásunk. „Rendben, majd telefonálok, majd megtudom. Meg fog történni.” Ez az egyik legnagyobb hibánk, és itt tanulnunk kell Hanumanatól. Mint amikor Ráma üzenni akart, Hanumanaval küldte el a gyűrűjét. Ráma nem tudta volna olyan gyorsan megtenni, ezért Hanumana tette meg.

Később Rámának szüksége volt a sanjivanira, egy fajta gyógynövényre, tehát elküldte érte egy bizonyos hegyre. Azt gondolta Hanumana: „Miért vesztegessem az időt a keresésével, jobb, ha elviszem az egészet.” Az egész hegyet magával vitte. Jobb gyorsan, azonnal megtenni. Most van itt az idő a cselekvésre.

„Jövő évben meglátjuk, Anyánk. Ganapatipule után figyelembe vesszük, megbeszéljük, megvitatjuk.”, így meg úgy… Ez az egyik dolog Hanumana jellemében, a fürge észjárás, amit ma, amikor őt tiszteljük, meg kell ismernünk, és rendelkeznünk kell vele. Most kell megtennünk, nem halogathatjuk tovább. Már így is nagyon elkéstünk. Látom a kislányok, akik ilyen kicsik voltak, gyerekruhákban, már nagylányokká lettek, készek a házasságra. Azt hiszem, egész életemben Sahaja jógikat fogok házasítani.

Ahhoz, hogy lássátok az eredményeket, gyors emberekké kell válnotok. Ne késlekedjetek, és ne elégedjetek meg bármivel, hanem csak azokkal a pozitív dolgokat, amit mi teszünk. Például szép az, hogy a gyerekek megnőttek, szép volt az előadás, nagyon élveztem, mindenki örömére szolgált, de a munka ott van, el kell végeznünk. Ez a mi dolgunk.

A figyelmünk legyen a feladaton, és azon, hogy mit teszünk ennek érdekében. Örültem, amikor az amerikaiak azt javasolták, hogy készítsünk egy filmet. Aztán jönnek az akadályok, hogy hogyan kapunk pénzt, mi fog történni? Csak kezdjétek el, és megkapjátok! Erőitek vannak! Minden megfelelő összhangban lesz, ti csak kezdjétek el! De ha úgy viselkedtek, mint az emberek: először gondolkodtok, majd megtervezitek, utána visszavonjátok. Így nem fog működni.

Bár Hanumana mindig a Pingalán található, mégis ő az, aki keresztülhúzza számításainkat. Mert helyette mi vagyunk a Pingalán. „Rendben. Ti akarjátok működtetni? Majd én megmutatom nektek!” Így mindig minden tervünket holtvágányra tereli, így semmi sem sikerül. Jelentéktelen dolgokban fontos nekünk az időzítés, de nem törődünk azzal, hogy milyen ütemben fejlődünk a Sahaja jógában.

Kellenek a kitűzött célok, az időpontok. „Rendben, addigra ezt kell elérnünk, de ha hamarább sikerül, annál jobb.” Minden egyéb megoldható, de ez a ti munkátok, senki sem végzi el helyettetek.

Senki sem végzi el helyettetek, ez a ti munkátok. Nem kell nektek vonatokat, repülőket vezetni, sem adminisztrációval és ostoba politikával foglalkozni, de a Sahaja jóga a ti dolgotok! Terjesztenetek kell, olyan szintre kell emelnetek, hogy lássák az emberek.

18 év eltelt, ez a 19. év. Ma a Hanumana puja első napján azt mondanám, legyetek merészek! Minden félelem nélkül kell cselekednetek, úgy kollektíven mint egyénileg. Felejtsétek el, hogy mi fog történni – úgy értem nem fogtok börtönbe kerülni, nem feszítenek keresztre, ez egész biztos. Ha elveszítitek a munkátokat, találtok másikat. Ha nem kaptok munkát, kaptok segélyt, rendben? Nem kell olyan haszontalan dolgok miatt aggódnotok, mint ami miatt az emberek aggódni szoktak. Bár ők ennek ellenére sok mindent véghezvisznek, elvégzik a munkájukat. Meglepődöm, mennyire elkötelezettek. Ezt a családomban is látom. Ha el kell végezniük egy munkát, felkelnek korán, megtesznek mindent.

De ti nem vagytok tudatában, hogy angyalok vagytok, és ez a ti munkátok. Ezzel kell foglalkoznotok és semmi más nem fontos. Remélem a mai puján ez a lelkesedés és vállalkozó kedv megvibrálja a Pingala csatornátokat, és ego nélkül, a legalázatosabban – akárcsak Hanumana – elvégzitek a munkát.

Képzeljétek el, Hanumana Sitától egy gyönyörű arany nyakláncot kapott, óriási gömbökkel. Egyenként kibontotta a gömböket, és azt mondta: „Nincs bennük Shri Rama, mihez kezdjek ezzel?” Shri Sita megkérdezte: „Miért, hol van Ráma?” Hanumana kinyitotta a szívét és megmutatta: „Látod, Rama itt van.”

Ha Rama a szívetekben van, akkor nem lehet egótok. Mennyi dinamizmus, és mekkora alázat! Micsoda kombináció! És ezt kell nektek is megmutatnotok. Minél többet dolgoztok, minél magabiztosabbak vagytok, rájöttök, hogy az alázatosság az egyetlen dolog, ami segít. Csak az engedelmesség segíti a munkátokat és így egyre alázatosabbá váltok. Ha azt hiszitek, ti végzitek a munkát, akkor vége. De ha tudjátok, hogy az Isteni teszi: „A Paramachaitanya dolgozik, én csak egy eszköz vagyok.”, akkor lesz bennetek alázatosság, és hatékony eszközökké váltok.

Nagy szükség volt ma ebben az országban erre a pujára, itt volt az ideje. Az angyalok szervezték meg az egészet, de ez mindnyájatok javára van. Menjetek és találkozzatok a sajtó embereivel, a miniszterekkel, a wellsi herceggel, másokkal. Találkozzatok velük, alapítsatok tanácsot, nézzétek meg, mit tehettek. Gondoljátok ki, mit tehetünk.

De itt csak ez megy: „Az anyám beteg, a gyerekem beteg, valakim beteg, a barátom beteg…” – még mindig ez megy. Ha elkezditek Isten munkáját végezni, minden gondotok lekerül a vállatokról, nem kell aggódnotok semmiért. De ez egyáltalán nem önmagatok népszerűsítése, hanem a kollektív terjesztése!

Remélem, ma megértettétek a lényeteknek azt a finom szintű oldalát, ami bennetek van, ami megmutatkozik, amit én tisztán látok, és a meditációtokban mind tudatában lesztek annak, ami bennetek van. Ez a legnagyobb dolog, ami az Isteninek örömet szerez, és az Isteni teljes mértékben gondoskodni fog rólatok. Ugyanazzal az önbizalommal, mint az angyalok, mint Hanumana, tovább kell haladnotok, és dolgoznotok.

Isten áldjon meg benneteket!

Még el kell mondanom az egóról – ami nyugaton igazi probléma -, hogy miért sokkal több az ego a nyugati emberekben, mint az indiaiakban. Az egyik dolog az, ahogy már sokszor mondtam, hogy a jobb oldal olyan, mint a gázpedál, a bal oldal olyan, mint a fék. Ha a Muladharát nem irányítjátok, ha a fék nincs rendben, akkor a gázpedált sem tudjátok irányítani. Alapvetően a Muladharát kell felébreszteni, rendbe hozni. Keményen kell dolgoznotok, hogy ezt elérjétek. Ha a fék rendben van, akkor bármilyen munkát végeztek a Sahaja jógában, nem fogjátok használni az egót, és az ego nem tud többé irányítani.

Ez nagyon fontos, főleg nyugaton, ahol veszélyesen megsemmisítették a kedvezőség és a szentség eszméjét. Ilyen ereje van bármilyen angyalnak, és ezt kell teljes mértékben meghonosítanunk magunkban.Ez az az erő, ami ítélőképességet, ego nélküliséget ad, mindent megold. Remélem, hogy ma mindkettő úgy kezd bennünk működni, hogy teljesen magabiztos önmegvalósult lelkekké válunk, akiket a modern idők angyalainak nevezek.

 

H.H. Shri Mataji Nirmala Devi