Shri Mahamaya Puja

Auckland (New Zealand)


Send Feedback
Share

Shri Mahamaya Puja

Ma van az első nap, ma van Újév a Shalivahana-naptár szerint, akik az elődeim voltak, és egész Maharashtrában Újévként tartják számon, a legjobb napként, hogy elkezdjünk bármit is. Tehát úgy döntöttem, hogy ma Mahamaya puját fogunk tartani. Sosem beszéltem még a Mahamayáról, mivel nem volt szabad beszélni róla, nem mondják el – azt mondják, hogy ez egy titok. Azt mondanám, hogy ez a Sahaja jóga alapja, mert leírták, hogy a Sahasrarában az Istennő, a Shakti, Mahamayaként jön el. „Sahasrara hai Mahamaya”, ahogy már leírták. Mahamayának kell lennie, ami azt jelenti, hogy teljesen álcáznia kell Önmagát. Először is senki sem tudhatja, hogy Ő az Istennő, és még ha meg is kapják az emberek az önmegvalósulást, ne érhessék el teljesen. Ennek sok oka van. Az első a feladat. A Mahamaya feladata az, hogy önmegvalósulást adjon. Ha tigrisháton jöttem volna el egy karddal a kezemben, senki sem állt volna Mellém. Mindannyian elszaladtatok volna Előlem. Ha bármilyen más formában jött volna el az Istennő, nem tudta volna elvégezni a feladatát. Valamint, amikor Krisztus Anyjaként vagy Shri Sitaji vagy mondjuk Fatima formájában jött el – mindegyiküknek véget ért az élete. Úgy értem, hogy nagyon korán itt kellett hagyniuk ezt a világot. Nem tudtak bármiféle munkát is elvégezni. Ez a feladat, az önmegvalósulás-adás nehéz feladata az emberek számára egy nagyon bonyolult dolog. Oly módon kell kidolgozódnia, hogy senki se érezze azt, hogy valami nagyszerű személyiség adja ezt vagy hogy egy nagy istenfélelem vagy félelem legyen. Tehát a Mahamaya inkarnációnak kell eljönnie ahhoz, hogy közelebb kerülhessenek hozzá az emberek. Van egy olyan előnye is, nagyszerű előnye, hogy az emberek meghökkennek azon, hogy egy egyszerű ember kezd el önmegvalósulást adni, aki csupán egy háziasszony. És azt gondolják: Ha Ő is képes erre, akkor mi miért ne lennénk azok? Végül is Ő csak egy hétköznapi háziasszony. Tehát rendben van. Ha ő is képes valamit csinálni, akkor mi is képesek vagyunk rá. Tehát van önbizalmuk. A Mahamaya Anyaként szeretettel és együttérzéssel cselekszik, de a legnagyszerűbb a türelme. Mint látjátok, mindezek az inkarnációk, akik eljöttek, egyiküknek sem volt ekkora türelme. Látjátok, milyen hamar eltűntek az Anyaföldről, azt mondanám, hogy valamiféle kifogással. De Nekem maradnom kellett, nem tudom mennyi ideig, egy bizonyos pontig el kell végezni az önmegvalósulás-adás feladatát. A harmadik dolog az az, hogy a testemmel kell azonosítanom benneteket, a testem sejtjeivel, de ez egy még nehezebb feladat, mert tegyük fel, hogy valamelyikőtök bolonddá, ostobává, veszekedővé válik. Minden, amit tesztek, bármilyen apró dolog, fáj Nekem. Ennek így kell lennie, de nem gondolok Önmagamra. Mindig rátok gondolok. Tehát ez egy jelzés Számomra, hogy valahol valami rosszul megy. Valaki valami rosszat tesz valakivel. Néhány Sahaja jóginak árt valaki. Néhányan betegek. Bármi ilyesmit nagyon intenzíven és egy nagyon benső, bizalmas módon dolgozok ki. Mostanában is, például ma azt mondták Nekem, hogy valakinek meningitis-e van Ausztráliában. Rögtön adtam egy bandhant. Biztos vagyok benne, hogy egy ilyen ember meggyógyul, ha egy kis hite is van Bennem és ha a lényemben van. Vagy valaki beteg valahol, elmondják Nekem, és az az ember megmenekül. Csodának hívják ezt. De ez nem egy csoda. Ez nem csoda. Az ilyen ismételten a Mahamaya áldása. Nem látjátok, hogy Bennem vagytok. Nem látjátok a belső visszatükröződéseteket. Nem láthatjátok. Ez a Mahamaya. Ez a titok része a dolognak, amit nem ismertek, és amikor fájdalmat érzek és megpróbálok arra figyelni, akkor meggyógyultok, mert erőm van a gyógyításhoz. Nem tudjátok, hogyan történik. Bármit is éreztek közösen, az az Én testemben is lesz. Például, ha együttesen a bal-Visudhit érzitek, azt Én is érzem. És ha mondjuk jobb-Visudhitok van, akkor Nekem is az lesz. Bármilyen csakrát éreztek közösen, az az Én problémám is lesz, és meg kell oldanom. Zavar Engem, és ezért megoldom. Rá vagyok „kényszerítve”, hogy megoldjam. És amikor ezt teszem, azt gondolhatjátok, hogy „Anyám, mi gondot okozunk Neked.” De nem. Ez az Én dolgom. Én fogadtalak magamba benneteket, nem ti. Tehát nektek nem kell amiatt aggódnotok, hogy gondot okoztok-e Nekem. Ez a saját munkám, saját feladatom, saját felelősségem. És ha ezt teszem, akkor azért teszem, mert Nekem kell megtennem. Ez a feladat, amit meg kell tennem. Tehát egyáltalán nem kell emiatt rosszul éreznetek magatokat. De mi a cél? Mint mondtam nektek, közel tudok kerülni hozzátok, és nem szabad, hogy félelemmel vagy furcsasággal töltselek el benneteket, vagy még annak az érzésével is, hogy Én nem egy ember vagyok. Teljesen úgy viselkedek, mint egy ember, ugyanúgy reagálok, mint egy ember, és mindezek az erők Bennem rejlenek. Ha nem vagytok önmegvalósult lelkek, akkor nem értitek ezt meg. Bármit tehettek, nem értitek meg. Vagy lehet, hogy olyan sok áldást (punya) érdemeltetek ki, hogy felismertek Engem. Vannak emberek, akik ezt tették. De hogy még inkább elfogadható legyek számotokra teljesen emberi lettem. Megházasodtam, gyerekeim, unokáim vannak, vásárolni járok, mint látjátok. Az emberek meg vannak lepődve, hogy Coca-Colát iszom. Nekem talán nem szabad Coca-Colát innom? Vagy meg vannak lepődve azon, hogy popcornt eszem. De pont olyannak kell lennem, mint amilyenek ti vagytok. Belül nem vagyok az. Kívülről az vagyok. Látjátok, a figyelmem olyan, hogy mindenen áthatol, és nagyon jól emlékszem minden egyes dologra. Nagyon jó a memóriám, még ebben a korban is. Tehát, mint látjátok, maga ez a figyelem nagyon áthatoló, amikor áthatol valamin, akkor magában hordozza az összes erőt, amire szükség van, és dolgozik. Ez egy roppant nagy mechanizmus, mely nagyon finom és amely csodákat művel. Tehát ilyeneket kezdtek mondani Nekem, hogy csoda történt, csoda történt. Semmi sem csoda, mert ha mindannyian a testemben vagytok, és ha a testem Isteni, akkor mi a csoda? Ez az egész egy kommunikáció, úgy kommunikálok veletek, mint ahogy ez a kéz is kommunikál a másik kézzel. De egy dolog biztos, hogy ne vesszetek el ebben, a Mahamaya rupában (megjelenésben). Ez egy nagyon veszélyes dolog, mert amint elvesztek, hogy: „Ó, Anyám végül is…” – mint látjátok, ily módon, és ekkor nem működik, nem dolgozódik ki. Ez nem egy mellékes dolog, de Én nagyon hétköznapian szeretnék élni, hogy azt mutassam, hogy hétköznapi vagyok, de nem vagyok az. Ugyanakkor ti nem hétköznapian figyeljetek oda, így nem fog működni a dolog, mert a testemben vagytok. A testemben mindegyik sejt tudatos, és mindegyik sejtnek van egy fényszórója (fényt bocsát ki). Nem tudom, hogy tudtok-e róla, hogy van bennünk egy reflektor, ami távirányítással működik. Tehát távirányítással működik a figyelmünk is. Ha nincs rendben a figyelmünk, akkor kijavítja a reflektor. Ezt teszi. Ez a legjobb módja az emberi fejlődésnek. Nem volt más választás, mert az emberek figyelme egészében véve, az egész világon, még nincs a Lelken. De hirtelen megpillantják, hogy valaminek azon túl is kell lennie. Nagyon sok vallás jött létre, nagyon sokan beszéltek róla. Lehet, hogy beszélnek róla, de nagyon kevés emberben van meg az a tudatosság, hogy a Lélekké kell válnunk, és ők azok, akiket az igazság keresőinek hívunk, míg az összes többi ember nem az. El vannak foglalva ezzel vagy azzal. „Ó én nagyon elégedett vagyok. Nagyon elégedett vagyok. Élvezzétek a nyaralást. Élvezni fogom a nyaralást.” – így beszélgetnek. Tehát mindezen körülmények közt álcázva kell eljönni – mint látjátok, az emberek olyanok, mint az ellenségek, az Isteni Szeretetnek az ellenségei, tehát úgy kell közéjük lépnetek, mint egy kém, álcázva magatokat, és megtáncoltatjátok őket itt-ott. Hadd vesszenek el néhol időnként egy kicsit. Hadd tapasztalják saját maguk a dolgokat, mert mint látjátok, a Mahamaya megengedi nektek. Na most, vannak Sahaja jógik, akik otthagyták a Sahaja jógát, elmentek. És azt mondtam: „Rendben van, nagyon jó, hogy elmentek. Jó megszabadulni a rossz lim-lomtól, nem számít.” És azután ismét visszajönnek: „Anyám, ez történt velünk, az történt velünk, az történt velünk. Anyám, ez történt velünk, az történt velünk. Balesetünk lett. Valaki megbetegedett. Valaki nagyon boldogtalan. Elváltunk egymástól.” Mindenféle dolgot. Amikor így beszélnek, úgy értem, amikor ezt teszik, csak mosolygok. Tehát ez egy rossz pénz. Rendben van, nem számít. Újból visszajönnek a Sahaja jógába, de lemaradnak a többiek mögött. Felfejlődnek, de lassan hiszen azért jöttek, vissza, mert szenvedtek. Egy bizonyos szempontból van egy jó példa másoknak, hogy „mi nem akarunk többé szenvedni.”  A szenvedés semmi esetre sem a Mahamayától jön. Éppen ellenkezőleg, amint egyszer Anyámnak hívtatok Engem, egy védelmező figyelem van rajtatok. Majd helytelenül viselkedtek, átlépitek a korlátokat és a dolgokat, és akkor ez rajtatok dolgozik. Ez a hatás sok esetben megtörtént. Néhányan visszajöttek, néhányan még mindig kószálnak, és helytelen dolgokat tesznek, mert nagyon rossz dolgokat tettek, és tudják, hogy ez ki fog derülni róluk. A legrosszabb dolog, ami a Sahaja jógában történik, hogy az emberek megpróbálnak hasznot húzni Belőlem, mert tudják, hogy nem értek a pénzhez. Nem értek a bankügyekhez, és nagyon rossz vagyok benne – de nem vagyok az. Mindent tudok. Mindenkiről mindent tudok. Hazudnak Nekem. Tudom, hogy hazudnak Nekem, de hagyom. A Sahaja jógában azt csináltok, amit akartok. Nektek, magatoknak kell megfizetnetek érte. Ez valami olyan nagyszerű ebben a Mahamaya rupában (megjelenésben), hogy közvetlenül semmit sem kell mondanom. Nem is tudjátok, hogyan történik. Amikor ez történik, akkor odasietnek Hozzám, hogy „Anyám, ez történt.” Na most, Én semmit se tettem sem közvetlenül, sem pedig közvetett módon, de amint kiléptek a ti Anyátok védelme alól, körös-körül mindenféle negatív erők vannak, amiket nem is láttok, mert részlegesen világtalanok vagytok. Nem láttátok az Anyátokat, és nem láttátok a negatív erőket sem. Azután mások szavának, dolgainak estek az áldozatául, bármi is legyen az. Vagy valamilyen paradox kultúrát követtek, aminek csapdájába estek. Ismerek valakit a Sahaja jógában, aki már elment, és most már iszik, és mindenféle dolgot csinál. Tehát egy ilyen ember el van veszve a cselekedetei miatt. Én semmit sem teszek vele. Ha Velem vagytok, ha a Sahaja jógában vagytok, akkor védelem és gondoskodás alatt álltok, de tartsatok ki mellette, legyen benne hitetek és mégha valamilyen probléma is van, meg fog oldódni. De azok, akik otthagyták a Sahaja jógát, akik a hatáskörömön kívülre lépnek, azok szenvednek. Tehát, azt mondanám, hogy még közvetett módon sem ártok nekik sehogyan sem, mert úgy döntöttem, hogy senkinek sem fogok ártani. Ezt már eldöntöttem. Különösen azokat, akik Anyámnak hívnak, nem szeretnék ártani nekük, de bajban lesznek. Efelől semmi kétség, nagyon nagy bajban lesznek. De, ha már megtörtént, akkor csak lépjetek tovább: „Rendben van, nem számít. Anyánk mindenkinek megbocsát. Ami történt, megtörtént. Ez egy lecke számomra, ami valamilyen dolog miatt történt, és most visszajöttem.” És néha még jobb Sahaja jógivá is válhattok, mint sokan mások. Ez minden országban nagyon gyakori dolog. De úgy érzem, hogy ez az egész kultúra nagyon paradox. Az egész kultúra paradox, és az emberek visszataszító, bűnös dolgokért fizetnek. Minden, ami erkölcstelen, piszkos, azért fizetnek, és elfogadják. Ez nagyon paradox,  mert a spirituális fejlődésünk ellen van. Az egyik oldalon spirituálisak vagytok, spirituálisak szeretnétek lenni, és a másdik oldalon ott van ez a paradox kultúra, ami a pokolhoz vezet titeket. Ez olyan, mint az a történet, amit egyszer Babamama mesélt nekem. Ez egy nagyon érdekes történet. Azt mondta, hogy volt néhány ember, aki nagyon sok punyát (áldást) szerzett, ezért elvitték őket a mennyországba. De azt látták, hogy mindenki meditált, és jól érezte magát. Azt mondták, hogy: „-Mi ez, ugyanezt csináltuk a Sahaja jógában is. Mi szükség van arra, hogy itt is ezt tegyük? Valami másra lenne szükségünk, nézzük meg a poklot.”  Tehát lementek megnézni a poklot, és kívülről mindezeket a paradox kultúrákat folytatták: meztelen nők és meztelen férfiak táncoltak, kiabáltak, sikítoztak, piszkos, erkölcstelen dolgok történtek. Ezért azt mondták: „- Ez egy kissé más helynek tűnik.” Az emberek, akik mindezeket a dolgokat csinálták, megkérdezték, hogy: „- Mi járatban vagytok?” És azt felelték: „- Mi csak azért jöttünk, hogy megnézzük a poklot.” „-Ó, rendben van. Vannak nyílások, nézzetek be a nyílásokon keresztül.” Egészen nagy nyílások voltak, amiken benéztek. Az egyik nyíláson át azt látták, amint embereket tesznek valamiféle szennybe, gennybe, másokat ürülékbe, ebbe, abba, megint másokat valamiféle sárba, amiből nem tudtak kimászni, és kiabáltak. Aztán voltak, akiket forró olajban forraltak, és voltak néhányan, akiket megvertek. Kígyók és skorpiók voltak ott. És azt mondták: „Mi ez az egész?” „Ez a pokol, amit látni akartatok. Ez a pokol. Ha szeretnétek, akkor odamehettek.” „- Mit csináltok itt?” – kérdezték.„- Ez itt a sajtóosztály, a pokol sajtóosztálya.” Visszaszaladtak a mennyországba, és megbocsátást kértek, hogy: „- Mi nem akarjuk ezt a poklot, elég volt belőle.”  Mint látjátok, az egész világ egy álca. Ha megnézitek, ez egy anti-Mahamaya. Azt mondják, hogy Isten teremtette ezt a mayát, de nem. A maya, melyet Isten teremtett, az a világ, az egész univerzum és minden, de ezt a látszólagos életet teljes mértékben az emberek teremtették az agyuk kivetítése és a szellemi képességeik által, melyet kivetítettek, mert számukra a pénz a minden. Hogyha a pénz a minden, ha mindenáron pénzt akartok szerezni, akkor azt tesztek, amit akartok, és minden nap erről olvashattok az újságban – úgy értem, borzalmas történetek vannak arról, hogy hogyan akarnak pénzhez jutni az emberek, hogyan akarják eladni a lányaikat, hogyan akarják eladni a feleségüket. Bármi rendben van, amíg van pénzetek. Semmi sem számít, ha pénzt tudtok szerezni. Tehát ez az illúziók egyike, amit az emberek teremtettek, amit pénz-mayanak hívhatunk, és ezzel jön a jólét, a birtoklás és a materializmus is. Mindezt az emberek teremtették, és a materializmus teremtése aztán olyan személyiséggé alacsonyít le benneteket, mely mindenféle bűnös tevékenységbe keveredik. Bármi rendben van, ha a pénz rendben van, ha a materializmus rendben van. Például a spanyolok leutaztak Amerikába, és nagyon sok bennszülöttet öltek meg, aztán jöttek az angolok, és mindenféle emberek mentek Amerikába. Olyan módon kínozták az embereket, hogy nem is gondolnánk arra, hogyan viselkedhetnek így az emberek hétköznapi emberekkel szemben, akik egyszerű emberek az őserdőből. Hogyan tehettek ilyen szörnyű dolgot velük, amit fajirtásnak hívunk? Ez valóban rettenetes dolog, ezt tették. Többet tudunk ezekről a németekről, hogyan viselkedtek az utóbbi időben, de azokban az időkben is mindenféle dolgot tettek az emberek, és a Természet, ami Isten mayája ad egy haladékot. Voltak emberek Amerikában, Közép-Amerikában, a Mississippi folyó mellett, Missouriban. Régen vörösnyakúaknak (a fehérek gúnyneve) hívták őket. Biztosan megjegyezték. És amiért a feketék vörösnyakúaknak hívták őket, nagyon sok feketét öltek meg, felakasztották a fára a gyerekeiket, a testüket a folyóba dobták, néha vízbe is fojtották őket, mindenféle dolgokat műveltek a feketékkel annak nevében, hogy ők fehér emberek és felsőbbrendűek vagy valami hasonló, és rosszabbul viselkedtek, mint az állatok. Tudjátok, hogy árvizeik voltak, rettenetes árvizek jöttek, megfulladtak ezek a vörösnyakúak, és nagyon sokan meghaltak. Azt mondhatná valaki, hogy történhetett ez. Így. Egy másik példát mondok nektek, látjátok, hogyan kezelték az amerikaiak mindezeket a bolíviaiakat és a kolumbiaiakat, hogy mindent megvásároltak tőlük nagyon olcsón, búzát is, mindent nagyon olcsón. Minimális volt a hasznuk, míg az amerikaiak dupla áron adták el, és pénzt csináltak belőle. Mindez valóban büntetendő cselekedet volt bármilyen szemszögből, de ezt tették. Nem tudom melyik évben történt, talán 1978-ban, Kolumbiába mentem a férjemmel, és volt ott egy ember a partyn, aki azt mondta: „- Úgy hallottam, hogy egy nagy szent vagy Indiából. Tudnál-e valamilyen áldást adni ránk, amivel igazán lesújthatunk ezekre az amerikaiakra, és búcsút inthetünk nekik, mert rettenetesek, ahogyan szegénységbe taszítanak minket meg ilyenek.” Azt mondtam: „- Miért szeretnétek lesújtani rájuk?”  „- Szükségük van rá, különben nem jönnek rendbe.” Ez a partyn volt, nem akartam megvitatni: „Rendben van” – mondtam. Mint tudjátok, megjelent náluk a kokain, és hogyha elmentek és megnézitek azt a helyet, ahol a férjemmel voltam, Bogotát, olyan, mint egy viskónegyed, teljesen olyan, mint egy viskónegyed, konzervdobozokból, ebből-abból. Most egészen nagy épületek vannak liftekkel, mindennel. Régen szamaras-szekérrel hordták a petróleumot. El tudjátok ezt képzelni? Nem csak, hogy ilyen rövid időn belül ilyen nagy ország lett, de most már egész Amerika fél tőlük, még Ausztrália is. Maguk az amerikaiak a drogfogyasztók. Washingtonnak olyan hatalmas drogkészlete van, hogy nem tudnak mit kezdeni vele, és még a szenátorok is drogoznak. El tudjátok ezt képzelni? Nem lepődnék meg, ha egy napon Mr. Clinton is valamilyen drognál kötne ki. Ez egy nagy divat, egy fantasztikus dolog számukra. Bármilyen elit partyra mentek, ahová időnként mennem kell, csak drogokról beszélgetnek. „ – Láttad már, szeretnél? Melyik drogot szereted?” „- Nem szeretem a drogokat.”- feleltem. „- De ha szeretnéd, olcsón megkaphatod. Ha elmész erre a helyre, ott megkaphatod.” Erről beszélgetnek az elit partykon. A gurukról is, hogy melyik gurut szeretnéd. „-Leárazás van ennél és ennél a gurunál. Alkudhatunk is.” Valahogy így. Ez mind olyan ostoba dolog. És azt mondtam, hogy annyira éretlenek ezek az emberek, rosszabbak, mint a gyerekek. Még nem nőttek fel, csak életkorban. Lehet, hogy jól ellátják a feladatukat és mindezeket a dolgokat, de ennek semmi köze a személyiségfejlődésetekhez, és ezért úgy látom, hogy olyanok, mint a törpék a dolgokhoz való hozzáállásukban. És gyakorlatilag bizonyára mindenki drogozott, mindenki, kivéve az ázsiaiakat, akik lehet, hogy nem, mert most hallottam, hogy két gén van, amely megvédi az ázsiaiakat, de a fehérbőrűek nem rendelkeznek ezekkel a védelmező génekkel. Az egyik nap az előadáson azt mondtam, hogy két gén van, amely megvédelmez minket, melyek csak az ázsiaiakban vagyis a kínaiakban és az indiaiakban találhatóak meg. Az összes többi emberben nincsenek meg ezek a gének, melyeknek megvédelmeznék őket, ezért annyira sérülékenyek mindezekkel a képtelen dolgokkal szemben, amik vannak és könnyen rászoknak ezekre. Azon tűnődtem, hogyan lehettek ezek a művelt, jó emberek, úgy értem a férjem rangjabeli emberek is ennyire ostobák. Minden alkalommal új feleséget hoztak. Az egyik nap az egyikük magával hozta a feleségét, aki alig 20 éves volt. És ez az alak pedig legalább 70. Nem tudtam. A férjem megbökött, és azt mondta: „- Ez a felesége, rendben van? Nehogy az unokájának hívd.” Hibát hibára halmoztam akkoriban. Ilyen képtelen emberek jöttek, és egy 70 éves ember egy 20 éves hölggyel jött. Úgy értem, sosem gondolnátok arra, hogy ő a felesége. Legfeljebb a sógornője. Legfeljebb. De én azt hittem, hogy az unokája volt, és a férjem megbökött, és azt mondta, hogy nehogy annak hívjam. Látjátok, ez az. Ez egy olyan paradox világ, hogy a Sahaja jóga szemszögéből csak nézitek, hogy mi folyik itt. Mit csinálnak ezek az emberek? Mi a bajuk? Például levetkőznek. Olyan nagyszerű dolog, hogy leveszik a ruhájukat? Svájcban, ami egy nagyon hideg ország, pulóverben, kabátban voltam, betakartam a fejem, meleg zoknit vettem fel, mert azt mondták, hogy menjünk ki kocsikázni egyet. Tehát elindultunk. Van ott egy tó, amit Lausanne-nak hívnak. Lausanne egy nagyon nagy tó. Mint általában, Gregoire előreszaladt, hogy megnézze mi az ottani helyzet. Dupla sebességgel jött vissza, és azt mondta: „- Nem, nem, Anyám, nem mehetsz oda.” Megkérdeztem, hogy miért. „- Nem, nem mehetsz oda. Sajnálom, nem lehet. Menjünk.”  Az összes nő topless volt! Ausztráliában, és Új-Zélandon is krikett-meccset tartottak. Nagyon jó krikettjátékosok voltak, és amikor bekapcsoltuk a tévét, meztelen felsőtestű nők ültek a meccsen. Kikapcsoltuk. Nem bírtuk nézni. De azt mondták nekem, hogy most már veszítenek a krikettben. Hogyne veszítenének az indiai játékosokkal szemben, akik fiatal, ártatlan fiúk, nagyon fiatalok, 20-21 évesek. Veszíteni fognak, mert nincsen ártatlanság, nincsen erényesség, nincs tisztelet. Meztelen felsőtestű nők ülnek a meccsen, hogyan tudnak így győzni? Már ezzel megsértik az Istennőt. Hogyan győzhetnének? Nem győzhetnek, és egy olyan játék, mint a krikett, egy értelmes játék. Most már azt is kétlem, hogy bármilyen más játékban győzhetnének, ha teljesen elvonják a figyelmüket. De miért teszik ezt? Az összes nő megpróbál prostituálttá válni?  Nem tudom megérteni, hogy mi értelme van ennek. És ez egy olyan dolog, amit nem értenek meg. Ha elmondjátok ezt nekik… – Hallottam, hogy Mrs. Thatcher nyilvánosan azt mondta, hogy ebben a kultúrában a nőknek meg kell mutatniuk a testüket. Ez egy akkora paradox. Nem értem. Egyszer úgy ábrázolják Szűz Máriát, mint egy magasztos személyiséget, itt pedig olyan nőket mutatnak, akik meztelenek. Olyanná akarnak válni, mint Szűz Mária, vagy milyenné akarnak válni? Borzalmasak az ilyen emberek, mint ez a Michael Jackson is. Prominensek a pénzszerzésben, tényleg azok. Úgy értem, látjátok a paradoxot? Mondhatjuk-e azt, hogy ez egy fejlett ország, ha ilyen alacsonyak az elképzelések? Hogyan lehetséges ez? Miután eljöttetek a Sahaja jógába, tapasztalhatjátok, hogy ezeknek a védelmező géneknek meg kell alapozódnia bennetek. Ez történik a Sahaja jógában. És hirtelen feladtátok mindezeket a képtelenségeket. Most már nem akarjátok mindezeket a dolgokat. Valójában, ha helyesen látjátok ezt bármilyen logikus szemszögből, ha ezt az egész képtelenséget a maya (illúzió) nélkül látjátok, akkor logikusan is megérthetitek, hogy ez helytelen. Miért vagyunk féltékenyek egy másik férfi vagy egy másik nő iránt? Féltékenyek vagytok. Azt jelenti, hogy csak úgy élni akartok, nem? Nők öltek meg férfiakat vagy nőket féltékenységből. Ha természetes, normális és örömteli lett volna (a kapcsolatuk), akkor nem érezték volna rosszul magukat emiatt. Mindezeket a dolgokat logikusan kell megérteni, hogy miért nem szeretjük, ha ez történik. Vagy lehet, hogy nem szeretitek, ha ez történik a saját lányotokkal. Manapság vannak emberek, akik azt is szeretik, ha ez történik a lányukkal. De most már odáig fajultak a dolgok, hogy ha van egy ember, akinek viszonya van a lányával, és aznap még az egész társadalom ellenzi, de lehet, hogy ezzel a mayával, ezzel a rettenetes ördög-mayával, ami anti-maya holnap már megváltozna ez, és senkit sem zavarna. Lehetséges. Hogyha ti nem tartjátok megfelelő kézben a Sahaj kultúrát, akkor nem tudom, hogy mi fog történni. Hogyha nap mint nap olvassátok az újságot, valóban beleszédültök, nem értitek, hogy milyen mayában vesztek el ezek az emberek. Tehát ez egy anti-maya. Ahogyan a Mahamaya, úgy az anti-maya is eljött. 50-60 éve nem volt ilyen rossz a helyzet, elmondhatom nektek. Elvétve valamilyen képtelenséget csináltak az emberek, de most már tömegével. Mostanra már divattá váltak. Ami ennél is rosszabb, hogy divatként fogadták el, és ha nem vagytok benne, akkor „nem vagytok divatosak.”  Nektek is az őrültek házában kell lennetek. Lássátok tisztán ezeket a dolgokat, mert most már az Isteni mayában vagytok. A maya szeretetet is jelent, Isten szeretetét, és ebben a szeretetben nyíljon fel a szemetek, és lássátok, hogy micsoda rémes dolgokat tesznek. Mi ez a diszkó? Mint tudjátok, Indiába behozták a diszkót, néhány muszlim fiú, akik valóban gazdagok voltak, fiatal lányokat vittek magukkal, mert a diszkóban az volt a „szabály”, hogy egy partnert kell hoznotok – fiatal lányokat, akik felnőttkorúak voltak, vagy akik még el sem érték a felnőttkort – és elkezdtek alkoholt adni nekik, ittak, és elvesztek. A szüleik nem fogadták el őket. Bordélyházba kellett menniük, vagy eladták őket, vagy nem is tudom, hogy mi történt velük. Ez a reakció ebben az országban. Lehet, hogy egy nap már ezt is elfogadják. Egy nap ugyanez lesz nálunk, mert olyan hatalmas hatása van ennek, és ezért ilyen Isten mayája. Ott vannak mindezek a szép dolgok, és ezért elveszhettek bennük, láthatjátok, lerajzolhatjátok, lefesthetitek. De nem, őket nem érdekli. Ők ezt is elcsúfítják. Minden képet eltorzítanak. Minden arcot eltorzítanak. Tehát ez egy anti-maya, ami dolgozik, és egy Mahamayára van szükségetek, hogy kijavítsa, és megoldja a problémát. Az Isteni teljes működése rajtatok múlik, bárhol is vagytok. Nem az a fontos, hogy hányan vagytok. Bárhol is vagytok, mennyire vagytok intenzívek, hogyan akarjátok kidolgozni, hogyan irányítjátok rá a figyelmeteket. Nagyon fontos, hogy hogyan végzitek ezt, mert meg kell értenetek a felelősségeteket. Hanyatlóban van a világ, és úgy érzem, hogy az embereknek legalább a 80 %-a el fog pusztulni. 10 %-uk köztes állapotban lesz, azt hiszem… tényleg  10 %-ukból lesz Sahaja jógi az alapján, amerre a nyugatiak haladnak. Lehet, hogy Indiában nem így lesz, nem tudom megmondani. Indiában nagyon gyorsan terjed a Sahaja jóga. Oroszország és a keleti blokk emberei is két kézzel kapnak utána. Nem tudom, hogyan ismertek fel Engem ilyen könnyen. Látták az arcomat, és egyértelmű volt számukra. Nem tudom, miért gondolják ezt. A másik maya a hatalommal és a pénz hatalmával kapcsolatos. Ha el tudják kerülni ezeket az embereket, akkor a terület, a föld és ilyen dolgok felett próbálnak meg hatalmat szerezni. A múltban elég gyakran bolondultak is ezekért, de most már mind valamilyen képtelen földért harcolnak, ami sosem fog hozzájuk tartozni. Átmenetileg itt marad, vagy örökké itt marad, de folytatódnak a harcok. Aztán a vallás nevében ezért vagy azért a területért harcolnak, vagy csak azért harcolnak, hogy megváltoztassák a vallásukat, vagy hogy több embert nyerjenek meg annak a vallásnak. Nem tudom, hogy miféle elképzelésük van a vallásról. Ez a célja a vallásnak? Gondoljatok csak erre. Senki sem gondol erre. Mi a célja? Tehát itt is a Mahamayának kell dolgoznia, és így dolgozik a Mahamaya, hogy az összes vallást egyesíti. Megmutatja, hogy az összes vallás ugyanaz, ugyanaz a spiritualitás van bennük, a spiritualitásnak az egyazon fáján vannak, onnan ágaznak szerte. Ahelyett, hogy spirituálissá tették volna az embereket, pénzorientálttá vagy hatalomorientálttá tették őket. Úgy értem, megfordították. Ez olyan, mint a fa alsó része vagy valami képtelenség, amit nem is lehet megmagyarázni, és ez egy látszólagos dolog. Ezt a látszólagosságot mayának hívják. És ez a látszólagosság sok emberre hatást gyakorol. Hatást gyakorolnak rájuk – ez az a dolog, amiért aggódom. Van néhány látszólagos dolog, és ezek után szaladnak az emberek, mint valami délibáb után, és végül elpusztulnak. Tehát, most a következő képet látjuk, hogy az embereknek legfeljebb a 10 %-a lesz megmentve. De ez egy nagyon szomorú helyzet, mert olyan nagy erőkifejtésbe került az emberek megteremtése, hogy rendbe legyenek, hogy értelmesek legyenek, és most azt látjátok, hogy mind el fognak pusztulni. Ez túl sok ahhoz, hogy elviseljem, túl sok ahhoz, hogy elhiggyem, de ez fog történni, ha ti nem veszitek komolyan és nem dolgozzátok ki. Ti se legyetek semmiféle illúzióban, mert sokan közületek más dolgokkal vannak inkább elfoglalva. Sokkal fontosabbak nektek egyéb dolgok, mint a Sahaja jóga. De bármit is tesztek, belevihetitek a Sahaja jógát. Bármibe bevonhatjátok a Sahaja jógát. A politikába, a mezőgazdaságba, a társadalmi életbe, a munkátokba, mindenhová elvihetitek a Sahaj jógát. A saját viselkedésetekkel, a saját értelmetekkel bármilyen területre elvihetitek a Sahaja jógát. Arra kell gondolnotok: „Hová vihetjük el a Sahaja jógát? Hol dolgozhatjuk ki?”És ez az, amikor Isten Mayájába kerülünk, megszabadultok az összes hamis illúziótól, amik nem engedik, hogy a megfelelő dolgot lássátok, és hogy aztán komolyabban a Sahaja jóga termékeny oldalára kerüljetek. Elképzelhetitek, mennyire termékeny a Sahaja jóga, hogyan dolgozódnak ki a csodák. Alig várja az Isteni Erő, hogy segítsen rajtunk, mindez a Mahamaya és mindezek a dolgok ellenére is. Az unokám példáját mesélem, mert ezúttal egy nagy mayánk volt vele kapcsolatban. Azt mondtam neki, hogy: „-Nehogy a Cambridge-i egyetemre menj! Normális esetben nem vesznek fel, és különben is ezek inkább elméleti dolgok, amik nem annyira illenek hozzád. Agyon fogod ott unni magad, ne menj oda.”  De nem hallgatott rám. Végül beleegyezett: „Rendben van, ha felvesznek ezekre a nagy amerikai egyetemekre.” De nem próbálta meg, semmi ilyesmi. Az utolsó pillanatban küldtünk neki egy jelentkezési lapot, és elküldte a jelentkezését. Az utolsó pillanatban. Azt mondták: „- Nem jöhetsz ezért és ezért. Fizetned kell ezért a vizsgáért, a SAT vizsgáért, ezért és ezért a vizsgáért.” – és ekkor megijedt és elkezdett tanulni rá.  „-Istenem, azt gondoltam, hogy milyen egyszerű Amerikába menni, de mégsem az.” Még ha pénzzel is biztosítod, akkor sem könnyű. És eszébe jutott, hogy: „- Miért számítottam annyira erre a Cambridge-re? Ez ugyanolyan, pontosan ugyanolyan nehéz dolog.” Egészen idáig el akart menni a SAT vizsgára, hogy levizsgázzon, de valójában csak 6 nap volt a vizsgáig, és arra gondolta: „- Hogyan mehet így el vizsgázni? 6 nap alatt fel sem tud készülni.”  És azt mondták, hogy nem engedik a SAT vizsgára. Ekkor Indiában lakott, és nem tudta mitévő legyen. De továbbra is azt mondta, hogy: „-Újból megpróbálom ezt a Cambridge-et.” „- Felejtsd már el.” – mondtam. Nem hallgatott rám. Nagyon kiábrándult volt. Felhívott telefonon, és azt mondta, hogy: „- Úgy gondolom, hogy ha Amerikába megyek, akkor egy jó egyetemre fogok menni, különben nincs értelme egy olcsó egyetemre menni. Jobb oktatást kapok Indiában.” Így hát azt mondtam: „- Rendben van.” Adtam egy bandhant, mert külföldre szeretett volna menni, hogy tanuljon valamit, rendben. El tudjátok ezt képzelni, hogy valóságos csoda történt. Azt írta neki az egyetem, hogy feltétel nélkül felvették. Senki sem csinált semmit. Senki sem írt semmit. Semmit. Ők mondták. Senki sem értette, mi történt, hogyan kaphatott feltétel nélküli felvételt. Mint látjátok, ez egy csoda, de ezelőtt el kellett játszani ezt a mayát, különben sosem látta volna a jelentőségét. Tehát a ti életetekben is ilyen mayák játszódnak. Ha nem akarjátok a megfelelő dolgot tenni: rendben van, tegyétek ezt. Rendben, tegyétek azt. Végül tanultok belőle. Nem mondok nemet, ha azt mondjátok: „- Anyám, ezt szeretném tenni.” „- Rendben van, tegyétek ezt.”  „- Ezt szeretném tenni.” „- Tegyétek azt, amit szeretnétek.” Ha rokon szelleműnek tartalak titeket, lehet, hogy azt mondom, hogy inkább ne tegyétek ezt, ez nem fog segíteni nektek. De ha teljesen csalódottá válnak az emberek, akkor döntenek helyesen, akkor jutnak el a helyes dolgokhoz, mint látjátok, hadd próbálkozzanak a saját szabadságukkal, és utána felismerik, hogy: „Az volt a helyes, amit Anyánk mondott. Rendben, azt kellett volna tennem.” Tehát ez az. Ilyen ez a maya, hogy megengedi, hogy tegyétek azt, amit szeretnétek. Használjátok a szabadságotokat. Menjetek egyik helyről a másik helyre. Tegyétek azt, amit szeretnétek. Tegyetek bármit, amit megfelelőnek tartotok. Rendben van, ez része a mayának, de a Mahamaya az, aki visszahoz titeket, aki visszahoz titeket a normál kerékvágásba, a valóságba, hogy megértsétek. Ez az a pont, amikor megértitek a Mahamayát. Mint ahogyan az oroszok tették. Mennyire megértették, hogy nagyobb munkát végzek, mint Einstein. „- Ki volt Einstein? Ő csak az anyaggal dolgozik. Te emberekkel dolgozol, Anyánk!” Számukra mindegyikőjüknél magasabban állok, mindegyiküknél nagyobb vagyok, ami tény is – azt kell, hogy mondjam – abban az értelemben, hogy el kell végezni a munkát, de ez nem azt jelenti, hogy ez valami olyan, ami miatt egónak kellene lennie, mert ha ennek kellett lennem, akkor elvégzem. Mi olyan különleges ebben? Ilyen szerettem volna lenni, ezért ilyen vagyok. Mi a különleges ebben? Akkor lesz valaki büszke és egoista, ha azt gondolja, hogy többet tesz, mint amire képes. Mindez már ott van. Már rendelkeztem vele. Azért van ez a sátor, hogy árnyékot adjon. De van-e egója amiatt, hogy árnyékot ad? Azért van a nap, hogy fényt adjon. Ha fényt ad, azért ad fényt, mert Isten neki adta a fényt, és ezért fényt ad nektek. Van-e egója emiatt? De tegyük fel, hogy van valami különleges bennetek, akkor ezt kell tennetek, bármilyen különlegesek is vagytok. Nagyon szépek a virágok, nagyon különlegesek, nagyon vonzóak. Úgy értem, nem tudtam levenni róluk a figyelmemet, annyira szépek. De hogyha ilyenek, akkor ilyenek. Mi van ebben? Nem lesz egójuk amiatt, hogy mennyire jók mennyire szépek. Nem, egyiküknek sem. Akkor van egó, – ez ismét része a Mahamayának, –  hogyha a saját megértésetek mayajában vagytok. Most már Sahaja jógik vagytok. Legyetek büszkék erre. Nem is tudom, milyenek legyetek. Nézzetek ezekre a rémes emberekre, akik egyáltalán nincsenek kapcsolatban Istennel. Közük sincs hozzá. Tegnap az a hölgy tartott nekem előadást arról, hogy: „Miért nem dicsőíted az Urat?”  Ő tart nekem előadást. Tehát ezt csak úgy magunkra vettük, hogy mi valami nagyszerűek vagyunk, ettől lesz egónk, de ez is egy maya, mert meg kell tanulnunk. Végül feloldódik az egótok, és megértitek, hogy egy Tojás Tóbiás volt, amint felismeritek, hogy „többé nem szeretném, hogy egóm legyen.”  Úgy értem, van néhány Sahaja jógi, akik semmiféle munkát sem akarnak tenni a Sahaja jógáért. „- Miért?”- kérdeztem. „-Anyám, mi túlságosan is intelligensek vagyunk, és becsap minket az intelligenciánk, és egót fejlesztünk ki. Azt feleltem: „- Ez egy menekülés. Nem fog egót adni. A Sahaj jóga sosem adhat nektek egót, hanem örömöt ad nektek. Ha egót ad nektek, akkor nem is Sahaj. Csak örömet ad nektek. Hogyha megadjátok valakinek az önmegvalósulást vagy ha meggyógyítotok valakit, ha kedvesek vagytok valakihez, akármi, az csak elégedettséget ad nektek, és élvezitek. Ez tény. Úgy értem, eljöttetek egészen idáig, nagyon jó zenét játszotok, meg ilyenek. Nem is tudom, hogyan tanultátok meg ezt az indiai stílust. Bárki másnak nagyon megnőne az egója. De nem az Anyátok mayajában csak élvezitek. Leljétek örömötöket a mayában. Ez a legjobb dolog, amit ez a maya adhat nektek és annyira élvezhetitek. Úgy gondolom, hogy ez egy nagyon szép környezet, amit ez a Mahamaya teremtett. Örülhettek egymásnak, élvezhetitek a társaságomat, élvezhetitek a természetet. Ilyen jó kapcsolat, ilyen szép megértés van minden más között is. Senkit sem érdekel, hogy kinek magasabb vagy alacsonyabb a pozíciója, kinek mennyi pénze van vagy kinek mije van. Semmi, csak mindannyian örömteliek vagytok. Hogyha valaki tehetséges, akkor örül annak, hogy tehetséges, és mások is örülnek a tehetségének. Nincsen féltékenység, versengés, semmi. Valaki szebben énekel, rendben van. Ők mondják Nekem, hogy: „Anyám, ő nagyon szépen énekel.” Az egyikük párizsi, és szerintem sötétbőrű, mert nagyon göndör hajú, egy nagyon kedves fiú. A másik ember pedig olasz. „- Anyám, tudod, hogy nagyon jól tud táncolni?” Honnan tudod?” „Láttam táncolni.”  „Mikor láttál táncolni? – kérdezte. „Szerepeltél azon a programon, láttalak.” Egy csoportban látta meg. Egyszerűen kiszúrta őt, hogy „Neked Anyánk előtt kell táncolnod.” Annyira örömmel töltött el ez a fajta dolog. Valamilyen programon látta őt, ahol legalább 2000 ember táncolt. Kiszúrta. Ez az ember párizsi, és a másik pedig olasz, és hogyan kiszúrta őt a szemével, és elhozta ide. „Anyánk előtt kell táncolnod, mert nagyon ügyes vagy.”  És valóban az volt. De tudjátok, lehet hogy láttam, lehet hogy nem, bárhogy is volt, de még ha láttam is volna, lehet, hogy nem kértem volna meg rá, de ez az ember odament hozzá, megragadta, és kitolta a többiek elé. Úgy értem, nagyon örömet adóak ezek a dolgok. Máskülönben, normális esetben mit tenne valaki? Elém jönne, elkezdene táncolni, tudva vagy tudatlanul megpróbálna felvágni, normális esetben. De ez az ember, aki tudta róla, nem így hozta, hogy „na gyerünk” – és egy ilyen személytelen módon meglátta őt és elhozta. Nem számít, hogy az oroszok vagy amerikaiak vagy indiaiak. Tehát eltűnnek mindezek a bőrszín különbségek, és úgy látom, hogy mindenki értékeli mindenkinek a tehetségét, mindenki, hogyan beszél, és hirtelen azt látjátok, hogy valaki azt mondja: „Micsoda tehetség ez az ember!”  „Mikor találkoztál vele?” „Nem, csak hallottam róla.” Mindez az értékelés és mindez a szép érzés mások iránt csakis a Sahaja jóga által lehetséges. Nincsen féltékenység, nincs versengés semmi. Ezek a tudatlanságból erednek, ami saját magatokról is egy mayát teremt. „Ez vagyok, az vagyok.”  És így csökken le ez az „én”. Tehát az összes kötöttség is egy mayát teremthet. Sok kötöttség van, hogy: „Ilyen családból jöttem, ilyen dologból jöttem…” Mindennek véget kell vetni. Tehát ma egy különleges nap van, az Újév napja, amire azt mondják, hogy: „Ma van a legkedvezőbb nap, hogy elkezdjünk valami újat, és el kell kezdődnie ennek a Mahamaya feloldódásnak.” Fokozatosan próbáljátok megérteni. Sokan kérdezik Tőlem: „Anyám, hogyan teszed ezt?”  Felejtsétek el! Ez a Mahamaya. Felejtsétek el. Hogyan tettem? Csak felejtsétek el. Ebbe a részbe nem kell belemennetek. Egyszerűen csak élvezzétek! Egyszerűen csak élvezzétek, hogy ebben a mayában vagytok, és hogy élvezhetitek. A legjobb dolog, ha élvezitek ezt a Mahamayát. És ma tartjuk először ezt a Mahamaya puját. A Gudipawada miatt arra gondoltam, hogy valami egyedi dolgot kell tenni, ami mindent magába foglal a Sahaja jógában, mindent a Sahaja Jógában. Ez nem egy inkarnáció, ez nem egy nadi (csatorna), ez nem egy Istennő, hanem mindezek együtt. Néha azt mondom, hogy olyan ez, mint egy film: hanghatás, képhatás, minden ott van, dráma, zene, színjátszás. Minden ott van egy filmben. Úgy értem, minden ennyire integrált. Ugyanígy, szerintem minden benne van a Mahamayában, minden részlet, mint mondjátok Nekem, minden, amit élveztek, minden, amit felfedeztek. Minden benne van a Mahamaya víziójában, amit megteremtettek nektek. Isten áldjon meg benneteket!