Shri Buddha Puja. Shudy Camps, Anglia, 1992. 05. 31 Ma azért gyűltünk össze, hogy Shri Buddha puját tartsunk. Nem tudom hányan olvastatok Buddha életéről, és arról hogyan érte el végül a megvilágosodást. Nem tudom valójában hányan láttatok buddhistákat, vagy találkoztatok olyanokkal, akik magukat annak hívják. De mint minden vallásban, mivel egyikőjük sem kapta meg az önmegvalósulását, mindannyian elvesztek a fundamentalizmus egy formájában. Ezért van az, hogy mindannyian a valláson belül saját stílust hoztak létre, még Laoce Tao-járól és Viditama Zenjéről is elmondhatjuk, hogy mind egy tőről fakadnak. Meg kell értenünk hogyan ébredt fel benne először az érzés, hogy valamit keresnie kell, ami az emberi életen túlmutat, amikor annyira elégedettek vagyunk mindennel, amink van. Mert ő egy király fia volt, gyönyörű feleséggel, fiúgyermekkel, és természetes, hogy bárki az Ő helyében elégedett lenne. De egy nap látott egy nagyon beteg embert, egy koldust, és egy halottat is, akit mindenki siratott. Nem értette honnan jött ez a szenvedés, és hogy mi szükség van rá. Feladta tehát családját, a jólétet, mindent és elment, hogy az igazságot keresse, ahogy közületek sokan tették. El is veszhetett volna, mert elolvasta az összes Upanishádot, és minden olyan elérhető könyvet, ami az igazságról szólt. De azoktól nem kaphatott semmit. Teljesen sanyasa (lemondó) életmódot folytatott, az élelemre, a szórakozásra vonatkozóan. Mindent feladott. És legvégül, egy fügefa alatt feküdt, amikor az Adi Shakti egyszer csak megadta neki az önmegvalósulást, mert annyira igaz volt, és mert egy különleges helyre lett kijelölve a Viratában. Amit el kellett érnie. Természetesen nem kell az előző életeiről beszélnem, sokszor beszéltem már arról, hogy mi volt előző életeiben és hogyan érte el Read More …